nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Összefügg a biodiverzitás a kulturális sokszínűséggel

A nyelvi és kulturális sokszínűség csökkenése összefügg a biodiverzitás hanyatlásával – állapították meg az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS legfrissebb számában megjelent tanulmányukban amerikai kutatók.

MTI | 2012. május 14.
|  

A világ nyelveinek 70 százaléka a bolygó legnagyobb biodiverzitású gócpontjain volt megtalálható, ám az adatok azt mutatják, hogy a biológiai környezet hanyatlásával ezek a területek elvesztették nyelveik és kultúrájuk egy részét is.

„Biológusok becslése szerint a fajok legalább ezerszer gyorsabban vagy még nagyobb mértékben vesznek el a történelmi arányokhoz képest, miközben nyelvészek az jósolják, hogy a világ nyelveinek 50-90 százaléka el fog tűnni a század végére” – írták tanulmányukban a Penn State University kutatói.

Larry Gorenflo kutatásvezető a BBC hírportáljának kérdésére elmondta, hogy korábbi tanulmányok már találtak földrajzi kapcsolatot a két jelenség között, de nem szolgáltak a szükséges részletekkel: vagy a nyelveket listázták országonként, vagy egy térképre rajzolt ponttal jelezték az elhelyezkedést. „Azt azonban nem lehetett tudni, hogy a nyelvhasználat területe 2 vagy 200 kilométer kiterjedésű-e” – magyarázta Gorenflo a korábbi elemzések hiányosságait.

A mostani tanulmányhoz több adatot dolgoztak fel, így pontosabban sikerült leírniuk azt, ahogyan a nyelvek és a biodiverzitás párhuzamosan változott. Megvizsgáltak kisebb területeket is, amelyeken nagy a biológiai sokszínűség, például nemzeti parkokból és védett területekről is gyűjtöttek adatokat.

Eredményeik szerint a világon ma használt 6900 nyelv közül több mint 4800 olyan régiókban fordul elő, ahol nagy a biodiverzitás. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a biológiai sokféleség és a kulturális, nyelvi sokszínűség kölcsönös egymásra hatással alakult ki és változik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 DJS 2012. július 2. 00:12

Elég merész következtetés. Általában azt gondolná az ember, azért lehet ilyen összefüggés, mert a nagy biodiverzitású helyek leginkább dzsungelek, ahol törzsi kultúrák vannak. Tehát nem arról van szó, hogy a nagy biodiverzitás növeli a kulturális sokszínűséget, ez csak látszólagos összefüggés.

Másfelől viszont lehet, hogy az ellentétében van valami. Azaz: a kisebb biodiverzitás csökkenti a kulturális sokszínűséget. Erre több út is van.

Egyrészt lehet, hogy a kisebb diverzitású helyeken szegényesebb a környezet, ezért az emberek nagyobb tömegének kell összefognia ahhoz, hogy megéljenek. Nyilván a szoros egymásrautaltság közösséggé is kovácsolja őket, ezért egyazon kultúra részei lesznek - a sokszínűség ezután már csak a kultúrán belül érvényesülhet. Erre egyébként sok példa is van, tényleg bonyolultabb kultúrákat alakítanak ki a nagyobb civilizációk, mint a törzsek.

Egy másik lehetőség az, hogy a kisebb biodiverzitású helyeken könnyebb a közlekedés (nincs olyan sűrű növényzet, nincs annyi mérges rovar, növény, veszélyes vadállat), ezért könnyebben lehet nagy birodalmakat kialakítani és fenntartani. A birodalmon belül aztán már valamiféle kulturális egység alakulhat ki.

Egy harmadik lehetőség az, hogy azokon a helyeken, ahol nagy a biodiverzitás, nem nagyon lehet a növényeket és állatokat háziasítani. Ha ez így van, akkor azok a helyek, ahol eredetileg kisebb volt a biodiverzitás, a nemesítések után több élelmiszert tudnak termelni, mint a törzsi kultúrák. Ahol pedig több az élelmiszer, ott több ember is tud megélni, így több ember lehet katona, így nagyobb területet lehet közös uralom alá vonni, és valamilyen kulturális egységet létrehozni.

De persze az is lehetséges, hogy az összefüggés mindkét irányba létezik. Például ha nagyon nagy a biodiverzitás, akkor akár száz kilométerrel távolabb is egy kissé eltérő ökoszisztéma lesz, ahol másféle tudással lehet életben maradni, másféle alapanyagokból kell dolgozni, stb. Így az eltérő élettapasztalatok eltérő kultúrákat hoznak létre.

Vagy azért is szükség lehet a nagyobb kulturális sokszínűségre, mert olyan kegyetlen a környezet. Ha alig lehet élelmet találni, ha a környezet eltartóképessége kicsi, és távolabbra sem lehet menni élelemért, akkor a többi ember nem csak társ lehet, de vetélytárs is. Az emberevés sem véletlenül a trópusokon olyan elterjedt: itt még az ember is élelemforrás. De mivel a törzsön belül mégsem kezelhetik egymást élelemként, muszáj a többi törzset megtámadni ilyen célokkal - ami persze afféle balkáni állapotot tart fenn, és erősen berögződnek a meglévő kulturális különbségek, esély sincs az összefogásra.

Információ
X