nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Bahasa Sandocanica
Hány maláj nyelv van?

Az ausztronéz nyelvek közötti hatalmas földrajzi távolság ellenére ezek közül sokan jobban hasonlítanak egymásra, mint például a nálunk ismertebb indoeurópai nyelvek. Ennek az a magyarázata, hogy a nyelvcsalád elterjedése viszonylag friss fejlemény.

Kálmán László | 2014. szeptember 15.
|  

Mindig örülök, ha idegen nyelvekkel kapcsolatban kérdeznek az olvasók. Az iskolai nyelvi nevelés egyik nagy hiányossága, hogy elhanyagolja, milyen hihetetlenül gazdag és érdekes az emberi nyelvek világa; hogy mennyire eltérőek, és bizonyos szempontból mégis mennyire hasonlóak egymáshoz a Földön beszélt nyelvek. Pedig ebben a témában rengeteg érdekes jelenséget lehet felfedezni, rajta keresztül sok mindent lehet megkedveltetni a tanulókkal, és sokféle készségüket lehet fejleszteni. Róbert nevű olvasónk a maláj és az indonéz nyelvek viszonyáról tett fel kérdést:

Érdekelne, hogy mennyire értik meg kölcsönösen egymást a malájok és az indonézek? Rokon nyelvek esetleg?

Tulajdonképpen nagyon egyszerű és röviden megválaszolható kérdés ez: a malájok és az indonézek minden további nélkül megértik egymást, a két nyelv nemhogy rokon, de tudományosan akár azonosnak is tekinthetjük őket, egyetlen nyelv két változatának. Körülbelül olyan közel állnak egymáshoz, mint a dél-amerikai spanyol nyelvváltozatok az európai spanyolhoz vagy az amerikai angol a brit és más angol nyelvváltozatokhoz. Van néhány rendszeres (főleg hangtani) eltérés köztük, és elég sok szókészletbeli különbség, ugyanúgy, ahogy a spanyol és az angol nyelvváltozatok esetében is; persze nehéz számszerűsíteni, hogy mennyiségileg pontosan mekkorák az eltérések.

Mint minden nyelvi kérdés esetében, az egyszerű válaszok mögött bonyolultabb összefüggések húzódnak meg. Az indonéz (hivatalos maláj nevén a bahasa indonesia) elég sajátos módon tér el a malájtól. Valójában mesterséges nyelv abban az értelemben, ahogy az olasz, a holland nyelv is mesterséges, vagyis egy kiválasztott nyelvváltozat alapján, de sok más nyelvváltozat elemeit is felhasználva standardizálással (szabványosítással) hozták létre. Ez a folyamat már a (holland) gyarmati uralom alatt megkezdődött, és különösen felerősödött a 2. világháború végétől, Indonézia függetlenségének kikiáltásától kezdve.

A nyelv karbantartása folyamatban
A nyelv karbantartása folyamatban
(Forrás: Wikimedia Commons / Ominae / CC BY-SA 3.0)

A maláj (és így az indonéz) nyelv a hatalmas ausztronéz nyelvcsaládhoz tartozik (régen maláj-polinéznek nevezték ezt a nyelvcsaládot). Ebbe a családba tartozik a csendes-óceáni szigetvilágban beszélt összes nyelv, Hawaiitól Indonéziáig és a Fülöp-szigetekig, és tovább, az Indiai-óceán nyugati végén, Madagaszkáron beszélt malgas (malgasul: malagasy) nyelvig. A család legősibb tagjait Tajvan szigetén beszélték (még ma is élnek ott ausztronéz nyelvek), onnan terjedt el minden irányban. A térség szigetvilágában gyakorlatilag csak Új-Guinea szigetén, Ausztráliában és Japánban beszélnek más nyelvcsaládokhoz tartozó nyelveket. Indonézián belül sok különböző ausztronéz nyelvet beszélnek ma is, köztük (Szumátra középső és déli részén) a maláj nyelv is őshonos. Már sok száz éve a malájt használták közvetítő nyelvként, lingua francaként, Indonézia egész területén ismerték és használták, ezért kézenfekvő volt, hogy ennek az egységesítésével alakítsák ki az állam hivatalos nyelvét, a bahasa indonesiát. Ettől megkülönböztetik a Malajziában és Bruneiben beszélt malájt (általában bahasa malaysianak hívják) és az Indonéziában élő malájok által beszélt malájt (bahasa melayu a neve, bár ezt az elnevezést a malajziaira is használják).

Az ausztronéz nyelvek elterjedése
Az ausztronéz nyelvek elterjedése
(Forrás: Wikimedia Commons / Dragonòt)

Érdekesség, hogy az ausztronéz nyelvek közötti hatalmas földrajzi távolság ellenére ezek közül sokan jobban hasonlítanak egymásra, mint például a nálunk ismertebb indoeurópai nyelvek. Ennek az a magyarázata, hogy a nyelvcsalád elterjedése viszonylag friss fejlemény. Különösen a kisebb csendes-óceáni szigetekre igaz ez, ezeken nem olyan régen élnek emberek, mint a nagy kontinensekhez közelebb eső szigeteken. Ebből érthető az is, hogy a legnagyobb eltérések a kontinensekhez közel eső ausztronéz nyelvek között van: a Madagaszkáron beszélt malgas, a Fülöp-szigeteken beszélt tagalog és mondjuk a maláj között csak alaposabb vizsgálattal lehet észrevenni a rokonságot.

A sok eltérés ellenére vannak általános, valószínűleg nagyon régről megőrzött közös jellegzetességei az ausztronéz nyelveknek. A legfeltűnőbb az egyszerű szótagszerkezet (kevés mássalhangzó-torlódás) és a viszonylag kicsi mássalhangzó- és magánhangzó-készlet. A malájban például 18-22 mássalhangzót és 6 magánhangzót szoktak megkülönböztetni. Elég jellemző továbbá az, hogy a mondatokban az összetevők sorrendje meghatározott, és emiatt a névszóalakok nem túl gazdagok, viszont sok ausztronéz nyelvben elég bonyolult az igealakok felépítése, a bővítményeikkel sokféleképpen egyeztetve vannak. A malájra azonban éppen ez kevéssé jellemző, az igealakokban sem egyeztetés, sem idő- és módjelek nem szerepelnek. Viszont nagyon gazdag a malájban az úgynevezett derivációs alaktan, vagyis az, amit magyarul szóképzésnek szoktunk nevezni, és ilyen szempontból bizony bonyolultak, összetettek a maláj igealakok is. A maláj nyelv tanulásánál a legtöbb nehézséget ezek a sok-sok kivétellel és hangtani furcsasággal járó derivációs viszonyok, valamint a sokféle „képzett” igealak különböző használatai jelentik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 Sultanus Constantinus 2014. szeptember 15. 21:02

@De gustibus non est disputandum: Már meg ne haragudj, de akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba.

1. Úgy tudom, szabad a véleménynyilvánítás.

2. Én a cikkhez szóltam hozzá, és igen, valóban megjegyeztem, hogy hasonló témákról, azaz NYELVEKRŐL olvasnék szívesen és több cikket egy "Nyelv és Tudomány" című oldalon.

3. Továbbra is fenntartom, hogy ha valami személyes problémád van velem, akkor szívesen állok rendelkezésedre. De ez nem az a fórum.

16 De gustibus non est disputandum 2014. szeptember 15. 16:14

Nem zavar engem sem, ha a Sultanus Constantinus szerkesztési elveit tartalmazó kommentek szintén törlésre kerülnek. El Mexicano végül is egy ilyen jellegű kommenttel nyitott, holott másnak talán más tetszik. (Ja, nem ez az első eset...). UI: de gustibus... UI2: és természetesen igaza van Fejes úrnak: books.google.hu/books/about/The_Indonesi...LYD9jVEC&redir_esc=y @Sultanus Constantinus:

15 Sultanus Constantinus 2014. szeptember 15. 15:30

@Fejes László (nyest.hu): Bocs, én eredetileg a cikkhez szóltam hozzá, mint láthatod. Szóval nem zavar, ha a nem ide tartozó hozzászólásokat törlöd.

14 Fejes László (nyest.hu) 2014. szeptember 15. 15:26

@De gustibus non est disputandum: @Sultanus Constantinus: Köszönjük, ennyi talán éppen elég (eufemizmus) El Mexicanóból e cikk alatt. Szeretettel várjuk a cikk tartalmához kapcsolódó kommenteket.

13 De gustibus non est disputandum 2014. szeptember 15. 15:12

Ó, köszönöm a megtisztelő bizalmat és a lehetőséget, de annyira azért nem érdekel...csak gondoltam, ha már itt nyilvánosan felmerült az El Mexicanóval szembeni közutálat, nyilvánosan rákérdezek...@Sultanus Constantinus:

12 Sultanus Constantinus 2014. szeptember 15. 15:02

@De gustibus non est disputandum: Privátban szívesen válaszolok bármilyen kérdésre. Gondolom van ismeretséged a szerkesztőségtől, ők megadják az e-mailemet.

11 De gustibus non est disputandum 2014. szeptember 15. 14:53

És a közutálat vajon minek köszönhető, kedves El Mexicano? @Sultanus Constantinus:

10 De gustibus non est disputandum 2014. szeptember 15. 14:52
9 Sultanus Constantinus 2014. szeptember 15. 14:50

@Fejes László (nyest.hu): @De gustibus non est disputandum: Nem is igaz!!! Csak volt. :D Itt ezt az egy nevet használom.

8 Fejes László (nyest.hu) 2014. szeptember 15. 14:43

@De gustibus non est disputandum: És még hány álneve van...

7 Sultanus Constantinus 2014. szeptember 15. 14:32

@De gustibus non est disputandum: Szerintem ezt már (majdnem) mindenki tudta. Csak mivel El Mexicano itt közutálatnak örvend (természetesen nem a szerkesztőség részéről :P), ezért inkább nem használja a szerzői nevét. ;)

6 De gustibus non est disputandum 2014. szeptember 15. 14:22

???!!! Sultanus Constantinus = El Mexicano???!!! :) @Fejes László (nyest.hu):

5 Sultanus Constantinus 2014. szeptember 15. 14:18
4 Fejes László (nyest.hu) 2014. szeptember 15. 14:17
3 De gustibus non est disputandum 2014. szeptember 15. 14:13

Jaj... Úgy értem, jaj, de kíváncsi vagyok már a sultanusconstantinus.hu c. tudományos-ismeretterjesztő sajtótermékre és annak szerkesztési elveire! Imádni fogok hozzászólni! :) @Sultanus Constantinus:

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X