-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A dohányzásmentes világnap alkalmából kiderítettük, mi közük a spanyoloknak és a törököknek a dohányzáshoz. Arra is fény derül, miért felelős Medici Katalin és Jósika Miklós. Cikkünkben a hasis és a baglyok is felbukkannak.
Az emberiség történetében több ezer éve jelent meg az a szokás, hogy különböző növények füstjét lélegezték be. Elsősorban olyan növényeket választottak, melyeknek füstje valamiféle serkentő, kábító vagy hallucinogén hatással bírt. Kelet-Ázsiában elsősorban a marihuána és a hasis előállítására használt kendert (Cannabis sativa), Amerikában pedig a dohányt (Nicotiana tabacum) szívták. Európába csak a XV. század során hozták be a dohányt és a dohányzást. Hazánkban széles körben a törökök terjesztették el az új szokást.
Szippantás, szívás, rágás
Az első adatolt dohányzással kapcsolatos szó a magyarban azonban a nyugatról érkező tubák, melynek eredeti jelentése ’dohány’ volt. E nemzetközi szó forrása a spanyol tabaco [tábáko] ’dohány’, melyet a Karib-tenger szigetein beszélt taíno nyelvből vettek át Amerika meghódítói. Egy másik magyarázat szerint a spanyol szó egy klasszikus arab szó leszármazottja. A magyar tubák jelentése a későbbiekben leszűkült arra a dohányra, melyet porrá őrölve az orrukkal szippantottak be. Ennek másik neve, a burnót szerb-horvát közvetítéssel az oszmán-törökből került a magyarba feltehetőleg az 1700-as években.
Ugyancsak az oszmán-törökből érkezett a magyarba a dohány szó. Írásos emlékekben az 1600-as évek közepén jelenik meg először. A törökbe a szó perzsa közvetítéssel az arabból érkezett. Az átvételkor feltehetőleg a szó első magánhangzója u volt, ami később, a magyarban alakult o-vá. A környező országokban beszélt nyelvekbe a szó már a magyarból került. Ilyen a román és szlovák dohán, cseh dohan és az ukrán дохáн [dohán]. A dohány szó ‘pénz’ jelentése a magyarban jött létre, feltehetőleg hasonlóságon alapuló névátvitellel. A papírpénz és a dohánylevél kötegeinek hasonlatossága lehetett a névátvitel alapja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A felaprított dohánylevelek füstjét sokáig pipából szívták. A pipa ’pipa, cső, edényke’ latin szót vették át a dohányzás úri szokását űzők. Jóval később a németből került a magyarba a papírba göngyölt dohányaprítékot jelentő cigaretta szó. Első írásos nyoma a XIX. század közepéről való. Ez a ma már számos nyelvben használt szó a franciában keletkezett, a cigare [szigár] ’szivar’ kicsinyítőképzős alakjaként. A cigare szó végső forrása valószínűleg a maja sicar [szikar] ’dohányozni’. A francia cigarette tükörfordítása a magyar szivarka szó, amely azonban a szivarral ellentétben nem terjedt el széles körben. A szivar szó viszont, melyet a nyelvújításkor alkotott tán Vörösmarty vagy Jósika a szív, szivárog ige felhasználásával, nagy karriert futott be. A szó gyors elterjedésében valószínűleg szerepet játszott az is, hogy nagyon hasonlít a francia ’szivar’ jelentésű szóra. A szivart úgy készítik, hogy különböző ideig érlelt egész dohányleveleket csavarnak össze.
A dohány fő hatóanyaga a nikotin. Ez nevét Jean Nicot (1530–1600) francia diplomatáról kapta, aki a portugál udvarból dohányleveleket hozott a francia királyi udvarba. Az anyakirálynő, Medici Katalin, nagyon megkedvelte a dohányt, így hamarosan széles körben elterjedt használata. A diplomata nevét és a dohány közép-amerikai elnevezését örökíti meg a dohány latin neve is: Nicotiana tabacum.
A dohány leveléből akkor is kioldódik a nikotin, ha egyszerűen elrágcsálják. Ezt a szokást nevezik eredetileg bagózásnak, bár napjainkban ezt a szót ’dohányzás’ értelemben is használják. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a bagó szó valószínűleg szóhasadással jött létre a bagoly szóból. Az összerágott dohányt ugyanis tréfásan bagolyhúsnak hívták, ebből rövidülhetett le a bagó. A szótár azt is megemlíti, hogy bagolynak csúfolták a dohányos embereket. A bagózó emberek és a baglyok között az is hasonlatosság lehet, hogy a rágott dohányt kiköpik – csakúgy, mint a bagoly az emészthetetlen csontokat és szőrt tartalmazó bagolyköpetet.
Ne gyújtsunk rá!
Csak jóval a dohányzás világméretű elterjedése után, a XX. század közepén mutatták ki a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot. Az 1900-as évek végén pedig egyre szélesebb körben indítottak dohányzásellenes kampányokat. 1988-ban május 31-ét dohányzásmentes világnappá nyilvánította a WHO (Egészségügyi Világszervezet). Céljuk, hogy ezen a napon az emberek egyáltalán ne gyújtsanak rá. Emellett minden évben kiválasztanak egy dohányzással kapcsolatos problémát, amelyre abban az évben különös figyelmet fordítanak a kampányokban. 2012-ben a dohányipari lobbi és a WHO ellentétes érdekei kerültek reflektorfénybe. Az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy felhívja a politikusok és a nagyközönség figyelmet arra, hogy a dohányipar milyen módszerekkel próbálja aláásni a WHO dohányzásellenes törekvéseit.
A világnap hivatalos angol elnevezése World No Tobacco Day (WNTD) [wőd nó tobekó déj] ’dohánymentes világnap’. A világhálón talált Anti Tobacco day [enti tobekó déj] ’dohányellenes nap’ és a Smoke Free day [smók frí déj] ’füstmentes nap’ elnevezésekben az angol helyesírási szokásokkal ellentétben kisbetűvel írták a day szót.
A világnap magyar elnevezéseiben is találkozunk számos helyesírási furcsasággal . Az ünnepek nevét a magyarban – az angollal szemben – érzelmi töltésük ellenére kis kezdőbetűvel írjuk. Ám az a tapasztalat, hogy igen gyakran előfordulnak nagybetűs írásváltozatok is, hiszen az emberek ezeket az elnevezéseket tulajdonnévnek érzik. Ilyen példákat találtunk: Dohányzás Elleni Világnap, Dohányzás ellenes világnap, Dohányzásmentes Világnap, Nemdohányzó világnap, Dohányzásmentes Nap, Nemdohányzók Világnapja. Ez utóbbi fordítás mindenképpen téves, hisz ezen a napon nem azokat az embereket ünneplik, akik nem gyújtanak rá, hanem a dohányosokat szeretnék rávenni arra, hogy szokjanak le.
A fenti nevekben többször szerepel az ellen szó. A Helyesírási Szabályzat 130. a) pontja szerint az ellen névutót külön szóba írjuk: fejfájás ellen. Ha ez a szókapcsolat egy -i képzőt kap, a különírás akkor is megmarad. Így dohányzás elleni világnap a helyes forma. Azonban az ellenes utótaggal ellátott szavakat egybe kell írni (amennyiben valamelyik mozgószabály miatt nem kötőjellel): dohányzásellenes világnap.
A magyar neveket vizsgálva egy másik helyesírási kérdés is felmerül: hogy kell írni azt, hogy nemdohányzó? A nyest már korábban is foglalkozott egy hasonló kérdéssel, a nemverbális ~ nem-verbális ~ nem verbális kapcsán, és igazán megnyugtató eredményre nem jutott. Ha fellapozzuk a helyesírási szótárt, ezt találjuk:
nemdohányzó szakasz; de: nem dohányzó férfi
Bár a kifejezés legalább benne van a szótárban (ellentétben a nem verbális-sal), még mindig felmerül az olvasóban, hogy jó jó, de most mit tegyek egy világnappal? Az a szakaszra vagy a férfira hasonlít jobban? Az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyvének szószedete kicsit tovább megy a magyarázatban:
nemdohányzó ’olyan, ahol tilos a dohányzás’|| nemdohányzó szakasz
nem dohányzó ’olyan, aki nem dohányzik’ || nem dohányzó férfi
Ez alapján arra következtethetünk, hogy a nem dohányzók világnapját három szóba kell írni, hiszen itt emberekről van szó, akik nem dohányoznak, míg a nemdohányzó világnap nevében a nemdohányzó egybeírandó, hisz ez egy olyan nap, amin nem ajánlatos dohányozni.
Akárhogy is nevezzük a május 31-én ünnepelt világnapot, a kezdeményezés lényege az, hogy minél kevesebben, minél kevesebb helyen szívjanak dohányfüstöt, és a dohányzók saját és mások egészségének védelmében kezdjék meg a leszokást – már ma.