nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tubák, cigi, bagó

A dohányzásmentes világnap alkalmából kiderítettük, mi közük a spanyoloknak és a törököknek a dohányzáshoz. Arra is fény derül, miért felelős Medici Katalin és Jósika Miklós. Cikkünkben a hasis és a baglyok is felbukkannak.

Wenszky Nóra | 2012. május 31.
|  

Az emberiség történetében több ezer éve jelent meg az a szokás, hogy különböző növények füstjét lélegezték be. Elsősorban olyan növényeket választottak, melyeknek füstje valamiféle serkentő, kábító vagy hallucinogén hatással bírt. Kelet-Ázsiában elsősorban a marihuána és a hasis előállítására használt kendert (Cannabis sativa), Amerikában pedig a dohányt (Nicotiana tabacum) szívták. Európába csak a XV. század során hozták be a dohányt és a dohányzást. Hazánkban széles körben a törökök terjesztették el az új szokást.

Tubák, cigi, bagó
Forrás: Wikimedia Commons / オルゴールの小さな博物館 / GNU-FDL 1.2

Szippantás, szívás, rágás

Az első adatolt dohányzással kapcsolatos szó a magyarban azonban a nyugatról érkező tubák, melynek eredeti jelentése ’dohány’ volt. E nemzetközi szó forrása a spanyol tabaco [tábáko] ’dohány’, melyet a Karib-tenger szigetein beszélt taíno nyelvből vettek át Amerika meghódítói. Egy másik magyarázat szerint a spanyol szó egy klasszikus arab szó leszármazottja. A magyar tubák jelentése a későbbiekben leszűkült arra a dohányra, melyet porrá őrölve az orrukkal szippantottak be. Ennek másik neve, a burnót szerb-horvát közvetítéssel az oszmán-törökből került a magyarba feltehetőleg az 1700-as években.

Dohány
Dohány
(Forrás: Wikimedia Commons / Magnus Manske / CC BY-SA 3.0)

Ugyancsak az oszmán-törökből érkezett a magyarba a dohány szó. Írásos emlékekben az 1600-as évek közepén jelenik meg először. A törökbe a szó perzsa közvetítéssel az arabból érkezett. Az átvételkor feltehetőleg a szó első magánhangzója u volt, ami később, a magyarban alakult o-vá. A környező országokban beszélt nyelvekbe a szó már a magyarból került. Ilyen a román és szlovák dohán, cseh dohan és az ukrán дохáн [dohán]. A dohány szó ‘pénz’ jelentése a magyarban jött létre, feltehetőleg hasonlóságon alapuló névátvitellel. A papírpénz és a dohánylevél kötegeinek hasonlatossága lehetett a névátvitel alapja.

A felaprított dohánylevelek füstjét sokáig pipából szívták. A pipa ’pipa, cső, edényke’ latin szót vették át a dohányzás úri szokását űzők. Jóval később a németből került a magyarba a papírba göngyölt dohányaprítékot jelentő cigaretta szó. Első írásos nyoma a XIX. század közepéről való. Ez a ma már számos nyelvben használt szó a franciában keletkezett, a cigare [szigár] ’szivar’ kicsinyítőképzős alakjaként. A cigare szó végső forrása valószínűleg a maja sicar [szikar] ’dohányozni’. A francia cigarette tükörfordítása a magyar szivarka szó, amely azonban a szivarral ellentétben nem terjedt el széles körben. A szivar szó viszont, melyet a nyelvújításkor alkotott tán Vörösmarty vagy Jósika a szív, szivárog ige felhasználásával, nagy karriert futott be. A szó gyors elterjedésében valószínűleg szerepet játszott az is, hogy nagyon hasonlít a francia ’szivar’ jelentésű szóra. A szivart úgy készítik, hogy különböző ideig érlelt egész dohányleveleket csavarnak össze.

Bagózik?
Bagózik?
(Forrás: Wikimedia Commons / Sascha Rösner / GNU-FDL 1.2)

A dohány fő hatóanyaga a nikotin. Ez nevét Jean Nicot (1530–1600) francia diplomatáról kapta, aki a portugál udvarból dohányleveleket hozott a francia királyi udvarba. Az anyakirálynő, Medici Katalin, nagyon megkedvelte a dohányt, így hamarosan széles körben elterjedt használata. A diplomata nevét és a dohány közép-amerikai elnevezését örökíti meg a dohány latin neve is: Nicotiana tabacum.

A dohány leveléből akkor is kioldódik a nikotin, ha egyszerűen elrágcsálják. Ezt a szokást nevezik eredetileg bagózásnak, bár napjainkban ezt a szót ’dohányzás’ értelemben is használják. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a bagó szó valószínűleg szóhasadással jött létre a bagoly szóból. Az összerágott dohányt ugyanis tréfásan bagolyhúsnak hívták, ebből rövidülhetett le a bagó. A szótár azt is megemlíti, hogy bagolynak csúfolták a dohányos embereket. A bagózó emberek és a baglyok között az is hasonlatosság lehet, hogy a rágott dohányt kiköpik – csakúgy, mint a bagoly az emészthetetlen csontokat és szőrt tartalmazó bagolyköpetet.

Ne gyújtsunk rá!

Csak jóval a dohányzás világméretű elterjedése után, a XX. század közepén mutatták ki a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot. Az 1900-as évek végén pedig egyre szélesebb körben indítottak dohányzásellenes kampányokat. 1988-ban május 31-ét dohányzásmentes világnappá nyilvánította a WHO (Egészségügyi Világszervezet). Céljuk, hogy ezen a napon az emberek egyáltalán ne gyújtsanak rá. Emellett minden évben kiválasztanak egy dohányzással kapcsolatos problémát, amelyre abban az évben különös figyelmet fordítanak a kampányokban. 2012-ben a dohányipari lobbi és a WHO ellentétes érdekei kerültek reflektorfénybe. Az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy felhívja a politikusok és a nagyközönség figyelmet arra, hogy a dohányipar milyen módszerekkel próbálja aláásni a WHO dohányzásellenes törekvéseit.

A világnap hivatalos angol elnevezése World No Tobacco Day (WNTD) [wőd nó tobekó déj] ’dohánymentes világnap’. A világhálón talált Anti Tobacco day [enti tobekó déj] ’dohányellenes nap’ és a Smoke Free day [smók frí déj] ’füstmentes nap’ elnevezésekben az angol helyesírási szokásokkal ellentétben kisbetűvel írták a day szót.

A világnap magyar elnevezéseiben is találkozunk számos helyesírási furcsasággal . Az ünnepek nevét a magyarban – az angollal szemben – érzelmi töltésük ellenére kis kezdőbetűvel írjuk. Ám az a tapasztalat, hogy igen gyakran előfordulnak nagybetűs írásváltozatok is, hiszen az emberek ezeket az elnevezéseket tulajdonnévnek érzik. Ilyen példákat találtunk: Dohányzás Elleni Világnap, Dohányzás ellenes világnap, Dohányzásmentes Világnap, Nemdohányzó világnap, Dohányzásmentes Nap, Nemdohányzók Világnapja. Ez utóbbi fordítás mindenképpen téves, hisz ezen a napon nem azokat az embereket ünneplik, akik nem gyújtanak rá, hanem a dohányosokat szeretnék rávenni arra, hogy szokjanak le.

A fenti nevekben többször szerepel az ellen szó. A Helyesírási Szabályzat 130. a) pontja szerint az ellen névutót külön szóba írjuk: fejfájás ellen. Ha ez a szókapcsolat egy  -i képzőt kap, a különírás akkor is megmarad. Így dohányzás elleni világnap a helyes forma. Azonban az ellenes utótaggal ellátott szavakat egybe kell írni (amennyiben valamelyik mozgószabály miatt nem kötőjellel): dohányzásellenes világnap.

A magyar neveket vizsgálva egy másik helyesírási kérdés is felmerül: hogy kell írni azt, hogy nemdohányzó? A nyest már korábban is foglalkozott egy hasonló kérdéssel, a nemverbális ~ nem-verbális ~ nem verbális kapcsán, és igazán megnyugtató eredményre nem jutott. Ha fellapozzuk a helyesírási szótárt, ezt találjuk:

nemdohányzó szakasz; de: nem dohányzó férfi

Bár a kifejezés legalább benne van a szótárban (ellentétben a nem verbális-sal), még mindig felmerül az olvasóban, hogy jó jó, de most mit tegyek egy világnappal? Az a szakaszra vagy a férfira hasonlít jobban? Az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyvének szószedete kicsit tovább megy a magyarázatban:

nemdohányzó ’olyan, ahol tilos a dohányzás’|| nemdohányzó szakasz

nem dohányzó ’olyan, aki nem dohányzik’ || nem dohányzó férfi

Ez alapján arra következtethetünk, hogy a nem dohányzók világnapját három szóba kell írni, hiszen itt emberekről van szó, akik nem dohányoznak, míg a nemdohányzó világnap nevében a nemdohányzó egybeírandó, hisz ez egy olyan nap, amin nem ajánlatos dohányozni.

Dohányosok – egyre kisebb mozgástér
Dohányosok – egyre kisebb mozgástér
(Forrás: Wikimedia Commons / Senseiich / CC BY-SA 3.0)

Akárhogy is nevezzük a május 31-én ünnepelt világnapot, a kezdeményezés lényege az, hogy minél kevesebben, minél kevesebb helyen szívjanak dohányfüstöt, és a dohányzók saját és mások egészségének védelmében kezdjék meg a leszokást – már ma.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 El Mexicano 2012. május 31. 17:58

"A cigare szó végső forrása valószínűleg a maja sicar [szikar] ’dohányozni’."

A DRAE "siyar"-nak írja át a maja szót, ami viszont biztos, hogy nem [szikar], hanem vagy [szijar] vagy [szidzsar], vagy valami a kettő között (mivel a spanyolban nincs j~gy~dzs megkülönböztetés, idegen szavakban mindhármat az -y- betűvel írják át).

buscon.rae.es/draeI/SrvltConsulta?TIPO_BUS=3&LEMA=cigarro

4 szigetva 2012. május 31. 16:07

@Sigmoid: A szóvégi o az angolban mindig hosszú. Nem standard nyelvjárásokban lehet [ə] ilyenekben _window, fellow_, de asszem ilyenkor mindig ow az írás. A standard [təˈbækəʊ] magyaros átírása bizony [töbekó], vagyis ha valamivel, akkor az első magánhangzóval lehetne vitatkozni, a többi kettővel nem.

3 tenegri 2012. május 31. 15:20

@Sigmoid: Mi bajod a smók-kal, az is belefér a témába :)

www.urbandictionary.com/define.php?term=shmoke

2 Sigmoid 2012. május 31. 15:15

A fonetikus kiejtések tragikusak. Mi az hogy "smók frí"?!

Azon kívül az angol nyelvjárások több mint kétharmadában a "tobacco" kiejtése inkább "tobáko", ráadásul semmiképp nem "tobekó" hosszú ó-val, ha anyanyelvi közösségeket vizsgálunk.

1 elhe taifin 2012. május 31. 09:37

Ez a tabaco a japánban is megtalálható tabako 煙草, illetve az ajnuban tampaku alakban; talán ugyanebből a szóból származik a mandzsu dambagu ᡩᠠᠮᠪᠠᡤᡠ is.

Információ
X