-
Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...2020. 12. 02, 22:42 Dob és dob
-
szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...2020. 12. 02, 17:09 Honnan jön a kenyér?
-
mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...2020. 12. 02, 16:58 Honnan jön a kenyér?
-
mederi: @Sarkel: 180 -Ha falusi gyerek lettél volna, biztosan többször is "megkenyt" volna "szüléd...2020. 12. 02, 16:34 Honnan jön a kenyér?
-
Sarkel: Végigolvasva a kommenteket, azt érzékelem, hogy a nyelvészettel foglalkozó szakemberek hih...2020. 12. 01, 16:00 Honnan jön a kenyér?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Nehéz kitalálni, mi köze van a kóros sejtszaporulatnak ahhoz a bizonyos ízeltlábúhoz. Olvasónk kérdése nyomán utánajártunk a „rák” betegségelnevezés etimológiájának.
Katalin nevű olvasónktól kaptuk a következő érdekes kérdést:
A magyar „rák” szó két értelmének van közük egymáshoz? Az angolban például két külön szó van a betegségre és az állatra. A magyarban véletlen az egybeesés?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egybeesés nem véletlen! A kóros sejtszaporodással járó rákbetegség az ízeltlábú állatról kapta a nevét. Persze nem a magyarban, hanem görög nyelven; a görög elnevezést magától Hippokratésztől eredeztetik, aki többféle ráktípust is leírt. (Egyébként nem ő volt az első, már i.e. 3000-ből Egyiptomból is vannak adatok a rákbetegségről.) Hippokratész a jóindulatú tumorokat (daganatokat) onkosz-nak nevezte Az onkosz tő található meg az onkológia kifejezésben is: ez a daganatos megbetegedésekkel foglalkozó orvostudományi ág. , ami ’duzzanat’-ot jelent. A rosszindulatú tumorokat pedig a karcinosz szóval jelölte, ami görögül ’rák’-ot jelent. A névválasztás oka állítólag az volt, hogy a rosszindulatú daganat alakja hasonlított az állat felépítéséhez: egy központi részből különböző irányokba tartó nyúlványok nőnek ki, mint a rák testéből a lábai.
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Nelson & Sons Publishers, illustration signed Mesnel)
A karcinoszból származik a karcinóma elnevezés, amely az orvosi szaknyelvben ma is használatos bizonyos típusú rosszindulatú daganatokra. A karcinosz elnevezést Celsus római orvos fordította latinra az 1. században, így vált bevetté a cancer elnevezés, amely az angol nyelvből lehet ismerős.
Érdekes még, hogy a különböző nyelvek hogyan nevezik a betegséget. Az angolban a megbetegedés neve a latinból származik (cancer), az állatra azonban más szót használnak: crab vagy crayfish; előbbi a képünkön is látható alakú állatokat jelöli (ezekről nevezhette el Hippokratész a betegséget), az utóbbi a hosszúkás testű rákokat jelöli. A németben – akárcsak a magyarban – ugyanaz a szóalak használatos a betegségre és az állatra: der Krebs. A franciában az állat écrevisse (f), míg a betegség cancer (m). Az olaszban régen a granchio mind az állatra, mind pedig a betegségre is használatos volt, ma már ezt a szót inkább csak az állatra használják. A betegséget a canchero-val jelölik. Érdekes azonban, hogy a cancro jelentheti az állatot és a betegséget is.
A magyar rák a latin cancer tükörfordítása. Egyébként a rák szláv eredetű szó, bár az pontosan nem határozható meg, hogy melyik szláv nyelvből került át a magyarba. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára által idézett szláv nyelvű szóalakok mindegyike jelöli mind az állatot, mind pedig a betegséget.