-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nehéz kitalálni, mi köze van a kóros sejtszaporulatnak ahhoz a bizonyos ízeltlábúhoz. Olvasónk kérdése nyomán utánajártunk a „rák” betegségelnevezés etimológiájának.
Katalin nevű olvasónktól kaptuk a következő érdekes kérdést:
A magyar „rák” szó két értelmének van közük egymáshoz? Az angolban például két külön szó van a betegségre és az állatra. A magyarban véletlen az egybeesés?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egybeesés nem véletlen! A kóros sejtszaporodással járó rákbetegség az ízeltlábú állatról kapta a nevét. Persze nem a magyarban, hanem görög nyelven; a görög elnevezést magától Hippokratésztől eredeztetik, aki többféle ráktípust is leírt. (Egyébként nem ő volt az első, már i.e. 3000-ből Egyiptomból is vannak adatok a rákbetegségről.) Hippokratész a jóindulatú tumorokat (daganatokat) onkosz-nak nevezte Az onkosz tő található meg az onkológia kifejezésben is: ez a daganatos megbetegedésekkel foglalkozó orvostudományi ág. , ami ’duzzanat’-ot jelent. A rosszindulatú tumorokat pedig a karcinosz szóval jelölte, ami görögül ’rák’-ot jelent. A névválasztás oka állítólag az volt, hogy a rosszindulatú daganat alakja hasonlított az állat felépítéséhez: egy központi részből különböző irányokba tartó nyúlványok nőnek ki, mint a rák testéből a lábai.
A karcinoszból származik a karcinóma elnevezés, amely az orvosi szaknyelvben ma is használatos bizonyos típusú rosszindulatú daganatokra. A karcinosz elnevezést Celsus római orvos fordította latinra az 1. században, így vált bevetté a cancer elnevezés, amely az angol nyelvből lehet ismerős.
Érdekes még, hogy a különböző nyelvek hogyan nevezik a betegséget. Az angolban a megbetegedés neve a latinból származik (cancer), az állatra azonban más szót használnak: crab vagy crayfish; előbbi a képünkön is látható alakú állatokat jelöli (ezekről nevezhette el Hippokratész a betegséget), az utóbbi a hosszúkás testű rákokat jelöli. A németben – akárcsak a magyarban – ugyanaz a szóalak használatos a betegségre és az állatra: der Krebs. A franciában az állat écrevisse (f), míg a betegség cancer (m). Az olaszban régen a granchio mind az állatra, mind pedig a betegségre is használatos volt, ma már ezt a szót inkább csak az állatra használják. A betegséget a canchero-val jelölik. Érdekes azonban, hogy a cancro jelentheti az állatot és a betegséget is.
A magyar rák a latin cancer tükörfordítása. Egyébként a rák szláv eredetű szó, bár az pontosan nem határozható meg, hogy melyik szláv nyelvből került át a magyarba. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára által idézett szláv nyelvű szóalakok mindegyike jelöli mind az állatot, mind pedig a betegséget.