nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ibolya vagy viola?

A tavaszi napforduló környékén már elég melegek a napok ahhoz, hogy előbújjon az erdők alját lilává varázsoló ibolya. Ez a virág olyan gyakori és közönséges, hogy már a kis gyerekek is felismerik. De vajon miért nevezték ugyanezt a virágot csupán kétszáz évvel ezelőtt violának? Talán azért, amiért az ultraibolya fényt UV-fénynek is nevezik?

Wenszky Nóra | 2012. március 26.
|  

Március közepén, mikorra a hóvirág elvirágzik, kibújnak a földből az ibolya levelei, majd hamarosan megjelennek az első apró virágok. A hazánkban általánosan elterjedt, illatos ibolya latin neve Viola odorata ’illatos ibolya’. Hogy lehet, hogy a növény latin családneve megegyezik egy tőle rendszertanilag meglehetősen távol álló virág, a keresztesvirágú viola (Matthiola incana) magyar nevével?

Ibolya
Ibolya
(Forrás: Wikimedia Commons / BerndH / GNU-FDL 1.2)

A latin viola szó eredete nem pontosan tisztázott. Talán a növény görög nevéből, az ion-ból származik. Ebben a szóban a mitológiában szereplő csodálatos szépségű görög királylány, neve lelhető fel. Zeusz görög főistennek erről a szeretőjéről nevezték el a Jupiter egyik holdját is.

Ezért a furcsaságért elsősorban a szóhasadás folyamata, valamint az ibolya és a viola a hasonló illata a felelős. Emellett egy megmagyarázhatatlan névcsere is áll a háttérben. Mindkét virág neve a latin viola ’ibolya, illatos virág’ szóból származik. Az ibolya alak egy viola > ivola ~ ivolya > ibolya folyamat eredményeképp jöhetett létre. Az egymás mellett párhuzamosan élő szóalakokat eleinte többféle illatos virágú növényre használták, csak később kapcsolták a két nevet egy-egy fajhoz. De melyikhez?

Szótárak, színek és szagok szorításában

A növénynevek bonyolult útvesztőjében induljunk most az ibolya és viola szó történetének kinyomozására. A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára szerint az ibolya és a viola szó az alábbi növényfajokra használták, sokszor jelzőkkel kiegészítve.

Ibolya

1. körömvirág (Calendula officinalis)

2. kalincaínfű (Ajuga chamaepytis)

3. áfonya (Vaccinium myrtillus)

4. illatos ibolya (Viola odorata)

5. nemes májvirág (Hepatica nobilis)

6. vadárvácska (Viola tricolor)

Viola

1. illatos ibolya (Viola odorata)

2. vadárvácska (Viola tricolor subsp. tricolor)

3. nemes májvirág (Hepatica nobilis)

4. mocsári gólyahír (Caltha palustris)

Ebben a szótárban egyáltalán nem szerepel a viola szó mai jelentése, azaz a ’Matthiola incana’ – sem az ibolya, sem a viola szócikkében. Mi ez a növény? A ma a kertekben látható jó illatú viola nem őshonos hazánkban. Mediterrán eredetű dísz- és gyógynövényként került a kertekbe. Mivel azonban jól bírja az itteni éghajlatot, a kertekből kivadul – azaz elszaporodik másutt is.

Viola (Matthiola incana)
Viola (Matthiola incana)
(Forrás: Wikimedia Commons / KENPEI / GNU-FDL 1.2)

Violák

A Matthiola nemzetség elnevezése Pietro Andrea Mattiola XVI. századi orvos és botanikus nevének állít emléket. Az elnevezést Robert Brown skót botanikus javasolta a XIX. század első felében.

A mai köznyelvben csak violának titulált növények két, egymáshoz közel álló nemzetségbe sorolhatók, melyek a keresztesvirágúak közé tartoznak. Az egyik a viola (Matthiola) nemzetség. Ide tartozik a jól ismert kerti viola (Matthiola incana). Ennek lila, rózsaszín, piros és fehér virágú, valamint szimpla és dupla fajtái is ismertek.

Az igen hasonló, ám sárgás-barnás virágú tövek egy másik fajhoz tartoznak. A sárgaviolát (Erysimum cheiri), melynek korábban Cheiranthus cheiri volt a tudományos neve, újabban a repcsény (Erysimum) nemzetségbe sorolják.

Sárgaviola
Sárgaviola
(Forrás: Wikimedia Commons / Wildfeuer / GNU-FDL 1.2)

Csalóka fény az alagút végén

A Diószegi Sámuel debreceni prédikátor és Fazekas Mihály főhadnagy (a Lúdas Matyi szerzője) által 1807-ben írt Magyar Fűvész Könyv tekinthető a magyar növényi nevezéktan alapvető művének, amelyben Linné rendszere szerint osztályozták a magyar növényfajokat. Lássuk, itt mit írnak az ibolyáról és a violáról?

A két, botanikai végzettséggel nem rendelkező szerző a tudományos névvel összhangban violának nevezi az ibolyát és ibolyának a mai elnevezés szerinti sárgaviolát (Erysimum cheiri, korábban Cheiranthus cheiri). A viola szót az ibolya nemzetség (Viola), míg az ibolya szót a mára megszüntetett Cheiranthus nemzetség neveként is alkalmazták.

Arról, hogy a két név mikor és miért cserélődött fel, annyit lehet tudni, hogy ez a változás az 1800-as évek második felében következett be. A XX. századi botanikai irodalomban már a ma is használt felosztást találjuk, és az illatos kékes-lilás apró virágot ma a köznyelv is ibolyaként ismeri.

A színek birodalmában

A kavarodás nem csak a virágok, hanem a színek világában is éreztette hatását. A látható fény legkisebb hullámhosszú alkotóeleme az ibolya színű fény. Ennek hullámhossztartománya a 380 és 450 nm közé esik. Az ibolyántúli vagy ultraibolya fény pedig olyan elektromágneses sugárzás, melynek hullámhossza a látható fényénél kisebb, a röntgensugárzásénál nagyobb: a 10–400 nanométeres hullámhossztartományba esik. Ez a sugárzás jelen van a nap fényében is, és kóros bőrelváltozásokat, illetve szemkárosodást okozhat.

Ibolyaszín
Ibolyaszín
(Forrás: Wikimedia Commons / Booyabazooka)

Angolul az ibolya növény és az ibolyaszín neve a latin viola szóból keletkezett: violet [vájolöt]. Ennek megfelelően az ultraibolya elnevezése ultraviolet [áltrövájolöt]. E szó rövidítése az UV, ami a magyar köznyelvbe is bekerült. A nyári időszakban az időjárásjelentésekben közzéteszik, mekkora a napból érkező UV-sugárzás mértéke. Tehát ebben az angolból átvett rövidítésben tulajdonképpen ismét violaszínűnek tituláljuk azt a lilás színt, amit ma a viola és ibolya különös névcseréje folytán ibolyaszínnek mondunk. Csokonai Vitéz Mihály 1801-ben írt költeményében viszont még violaszínt találunk.

Szegény Zsuzsi a táborozáskor

Estve jött a parancsolat
Viola-szín pecsét alatt,
Egy szép tavaszi éjszakán
Zörgettek Jancsim ablakán.

Akármilyen színű is azonban a szivárvány utolsó színe, számos más virágnévhez hasonlóan a viola és az ibolya neve is szerepel a ma anyakönyvezhető női keresztnevek listájában. A Violákat és Ibolyákat azonban valószínűleg kisebb eséllyel keverjük össze, mint az illatos virágokat vagy a színneveket.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.

Priszter Szaniszló: Növényneveink.

Rácz János: Növényneveink enciklopédiája.

Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények.

Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 menasagh 2012. április 9. 17:22

@Krizsa:

A hegedűféléknél még ott van a nagybőgő, a magához megfelelő horgával....az mé nem lila ?

6 arafuraferi 2012. április 9. 15:12

@Annie.: "nálam ez simán lila" Megfigyelésem szerint lilát mondanak az emberek az ibolya valamennyi változatára, illetve a valódi bíbor (tehát nem a sötétvörös bordó) sötétebb változataira, és a rózsaszínbe sorolják a bíbor (vagy ciklámen) világosabb változatait a valódi rózsaszín bugyirózsaszínnel (azaz nagyon világosvörössel) együtt. Szóval a lila egy nagyobb kategória. De a kék például még nagyobb kategória, hiszen az magában foglalja a türkiztől az indigókékig terjedő árnyalatokat (illetve azok sötét és világosabb változatait). Míg a sárga egy jóval szűkebb kategória, hiszen már a tőle kicsit különböző árnyalatokra is zöldessárgát illetve narancssárgát mondanak. Mindenesetre nagy a káosz ezen a téren, jóval nagyobb, mint a viola-ibolya keveredése folytán. Violett? azt max. névnek hallottam én is.

5 arafuraferi 2012. április 9. 15:03

@Krizsa: Jaj Krizsa, már megint miket összehadoválsz.:-)

4 Krizsa 2012. április 9. 07:17

Mennyi szöveg! Pedig csak a magyar gyöknyelvet kellene összehasonlítani egy bármely más gyöknyelvvel, ahogy én teszem a héberrel:-).

Lila, szagol, ibolya, viola, orgona

A héber szagol = lila, szigalit = ibolya,

A héber lajla = éjszaka, lilah = orgona,

ivá = vágyódik, behajlít (ibolya),

és most jön a rejtélyes VIOLA (kicsit érezzük is, hogy hiányzik ott egy mássalhangzó s valóban, mert ez "vivola".

A héber vav = kampó, vavit = kishorog,

vagyis az összes viola-félére jellemző nektár-sarkanyúcska a virág mögött. Jé és ezzel azt is megkaptuk, hogy a hegedűk miért violák - mert kampós a fejük.

TEHÁT: lilák is, szagolni valók is és kishorogjuk is van.

Folytassátok tovább boldogan a finnugor...

3 scasc 2012. március 26. 20:43

@Annie.: Akkor lehet, hogy németes művelségem a hibás...

2 Annie. 2012. március 26. 18:56

Én az ibolyaszínt és a violaszínt is hallottam már (leggyakrabban mondjuk nálam ez simán lila, de költői formában a virágosak is léteznek). A violettet nem hallottam még, de elsőre érthető, mit jelöl (már ha a kontextusból kiderül, hogy szín).

1 scasc 2012. március 26. 17:59

Szerintem a violett is egy teljesen normális magyar színnév. Szerintetek, olvtársak?

Információ
X