nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A pestisnek köszönhetjük az angol nyelvet?

Anglia normann meghódítása után veszélybe került az angol nyelv, és akár el is tűnhetett volna. A 14. századi pestis mentette meg.

nyest.hu | 2011. július 4.
|  

A pestisnek nem sok jót köszönhet az emberiség, az angol nyelvnek azonban kifejezetten jól jött a járvány 14. századbeli pusztítása. Habár szerepet játszottak más körülmények is abban, hogy nem szorította ki véglegesen az angolt a normannok normann-francia nyelve, de a pestis is nagy szerepet játszott.

A pestisnek köszönhetjük az angol nyelvet?
Forrás: Wikimedia commons
A pestisjárvány elmaradhatatlan kísérőjeként bukkantak fel a flagellánsok, egy középkori önostorozó mozgalom. A saját magukat Keresztes Testvéreknek nevező csoport a járványt Isten büntetésének vélte, aki rossz erkölcseik miatt sújtja őket, így vezekelni kívántak, és az utcákon vonulva, kampós ostorokkal ütlegelték magukat. Noha a flagellánsokat kezdetben szentként tisztelték, később felismerték a radikalizálódó mozgalom veszélyeit, így VI. Kelemen pápa 1348-ban betiltotta a mozgalmat. Magyarországon 1262-ben jelentek meg a flagellánsok, és a 18. század elején még népszokásként élt a nagypénteken önostorozó körmenetek hagyománya, de a század közepére az Egyház betiltotta ezt is.

A legnagyobb európai pestisjárvány 1347-ben érte el Európát, és pár év alatt a kontinens lakosságának 30-60 százalékát megölte. Nem ez volt az első dokumentált pestisjárvány a földrészen, korábban a hatodik században egyszer már megfeleződött a földrész lakossága, és 750 után hat évszázadig nem ütötte fel újra a fejét Európában.

Miért tett jót a pestis és a tömeges elhalálozás az angol nyelvnek?

A normannok 1066-ban hódították meg Angliát. Hódító Vilmos  nem kedvelte az angolokat, sem a nyelvüket. Az angol birtokosokat megfosztották földjeiktől, az arisztokrácia nyelve a francia és a latin lett, ahogy az oktatásé, a vallásé és a tudományé is. A közemberek továbbra is használhatták az angolt, így a nyelv helyzete erősebb volt vidéken, mint a városokban. Aztán jött a pestis és mindenhol pusztított, de különösen magas volt a halálozás a sűrűn lakott városokban. Több száz latinul és franciául tanító egyetemi oktató halt meg a járvány következtében, ezért az egyetemeknek át kellett térniük az angol nyelven való oktatásra. Tudósok próbáltak ugyan harcolni a francia és a latin használatának visszaállításáért, de a nyelvi egyensúly addigra már elmozdult, és az angol visszahódította az elfoglalt terepet. A francia azonban rajta hagyta bélyegét: rengeteg francia és latin eredetű szó épült be az angolba, így a mai angolban több van, mint óangol eredetű.

Forrás

Your Huston News: Language Oddities: The Revival of English

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 challengeofusenglish 2018. július 15. 17:18

A cikk jó, ehhez hasonlókat olvastam angolul is. :)

Annyival kiegészíteném, hogy nemcsak az egyetemeken oktató francia nyelvűek haltak meg tömegesen a városokban, hanem az akkori közigazgatás minden szintjén dolgozók is. gondolom Őket is angol nyelvűekkel tudták pótolni.

Mikor erről beszéltem angolul beszélő barátaimnak nagyon csodálkoztak egyesek, hogy az angol nyelv a túlélését a pestisnek köszönheti.

De ahogy a cikk is helyesen írja ez az angol már egészen más angol volt, mint a Hódító Vilmos előtti angol, amit azt hiszem ÓAngolnak neveznek. Egy ÓAngol szövegből egy mai angol anyanyelvű is alig ért valamit.

Információ
X