nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szőkék a palotalakók ellen
Szőke vagy sápadt palócok?

Olvasónk szerint a palócok palotákban szolgáltak, ebből ered a nevük. A nyelvtudomány azonban nem egyszerű ötletekre épít, hanem körültekintően vizsgálja meg a szavak történetét. Szakértőnk lerántja a leplet.

Kálmán László | 2012. május 29.
|  

István, akinek legutóbb a buzi szó eredetére vonatkozó ötletéről beszéltem, a palóc szó története iránt is érdeklődik:

Több elméletet olvastam a palócok nevének eredetéről. Én másképpen gondolom: Az a vidék, ahol a palócok élnek, a rövid á-t ejtik az a, és a hosszú ó-t az á helyett. A lakosok egy része a Hatvani és Teleki (sziráki) és egyéb nógrádi családok szolgálatában éltek, és még Palotás község is létezik. Tehát ők „palotás” szolgák és jobbágyok voltak, vagyis szlovákosan palácky, ennek a tájszólási ejtése palócki, amiből szerintem a név is kialakulhatott.

Én csak egy „elméletet” (valójában: feltételezést) ismerek a palóc szó eredetéről (az elmélet szót nem ilyesmire szoktuk használni). De mielőtt elmondanám, először azt magyarázom el, hogy miért nem tetszik István feltételezése. Azért nem, mert sem hangtanilag, sem jelentéstanilag nem támasztja alá meggyőzően. Hangtanilag két nehézség is van. Az egyik, hogy a palócok nem hosszú ó”-t, hanem hosszú „a”-t (ā-t) ejtenek ott, ahol mi hosszú „á”-t. A másik, hogy nem ismerünk egyetlen más szlovák jövevényszót sem, amelyben az eredeti á hang a palócok „ā-zása” miatt ó-ként került volna át a magyarba. A szlovákból (és más szláv nyelvekből) átvett szavakban az eredeti á jellegzetesen a magyarban is á (pl. barát). Egyáltalán, azt sem tudjuk, hogy a palóc „ā-zás” mennyire régi; a palóc népnévre mindenesetre már a 13. századból vannak adatok.

A jó palócok...
A jó palócok...
(Forrás: Wikimedia Commons / Cserna Károly)

Jelentéstani szempontból nem világos, hogy a palócoknak miért lett volna több közük a palotákhoz, mint bármely más magyar népcsoportnak. Nincs a környékükön több palota, mint máshol, és a palócok között is valószínűleg ugyanolyan arányban voltak palotákban szolgálók, mint máshol. Amúgy a palóc szó első adata legalább száz évvel korábbi, mint a palota szóé, ami önmagában nem jelent ugyan sokat, de azt sejthetjük, hogy a magyarok lakta területeken a 13. században a kastélyok még sokkal inkább erődítményszerű várak, mint paloták voltak.

Palóc paloták?
Palóc paloták?
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1.2)

A magyar nyelvtörténészek úgy tudják, hogy a palóc eredetileg gúnynév vagy legalábbis úgynevezett külső név volt, tehát olyan, amit maguk a palócok nem használtak a saját megnevezésükre. Azt is valószínűsítik, hogy a palóc eredetileg a kunok (egy török nép) neve volt. Igen gyakori, hogy egy nép nevét másokra alkalmazzák, akár lenéző szándékkal, akár csak tudatlanságból. Így változott meg a vlach szónak és rokonainak a használata is: eredetileg a keltákra használták, később kiterjesztették az újlatin nyelvet beszélőkre is – ebből a szócsaládból származik az oláh és az olasz szó is.

Hangtanilag a palóc nagyon jól magyarázható: első előfordulásaiban polouc és palouc volt az írásmódja, ez is jól mutatja, hogy egy plavec, plovec, plavci, plovci vagy polovec hangzású szláv szóból származhat. A v hang ugyanis rendszeresen kiesik a jövevényszavakban a -vc hangkapcsolatban és magánhangzók között: Rimovci Rimóc lett, Čekovce Csekóc, majd Csákóc, a pokrovec pedig pokróc. (A szó eleji mássalhangzócsoportokat pedig, mint amilyen a pl- is, pedig rendszeresen feloldották a magyarban a kölcsönzések során: román plăcintă > magyar palacsinta.)

Kun kőszobor
Kun kőszobor
(Forrás: Wikimedia Commons)

De mit jelentett ez a polovec vagy plavec szó? Maga az ószláv polov- tő ’sápadt, sárga’ jelentésű volt (távoli rokona a latin palliō ’sápad’ és az ebből képzett pallidus ’sápadt’ szónak, amelyet a franciából átvett angol pale szóból ismerhetnek a legtöbben). Adatolni lehet nagyon sok szláv nyelvből, de mint a színnevek általában, igen eltérő jelentésekkel. Csehül és szlovákul például ’szőke, fakó’ a plavý jelentése, míg horvátul a plav ’szőkét’ is meg ’kéket’ is jelent. Minket persze a szlovák jelentése érdekel.

És láss csodát, a szlovák források szerint (amelyekre a A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, a TESz. hivatkozik) szlovákul a kunok neve (vagy gúnyneve) volt a plavec, vagyis ’fakó, sárga’. Talán a bőrszínükre utalhatott, bár ez csak spekuláció, nincs rá adatunk. Az is lehet, hogy egyes kunok hajszínére utalt ez a szó, ha lehet hinni a Wikipédia kunokról szóló szócikkének, amely szerint a kunokhoz csapódtak a hajszínük miatt sárgának nevezett ujgurok is. Mindenesetre hangtanilag is, jelentéstanilag is megnyugtató megoldásnak látszik, hogy egy adatolt szlovák plavec ’kun’ szóból magyarázzuk a magyar palóc szó eredetét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
38 mondoga 2019. október 16. 16:33

@szabírhun: Jé, alighanem megvan, ki vezette a helyes útra a Türk Tanács díszvendégét! :D :D :D

37 Diczkó 2013. május 24. 18:44

@Fejes László (nyest.hu):

Köszönöm!

Nem fogjátok elhinni.

36 Fejes László (nyest.hu) 2013. május 24. 11:35

@Diczkó: Készek vagyunk elfogadni, hogy a palc és a filiszteus ugyanaz, ha bizonyítod. A filiszteus névről egyébként: www.nyest.hu/hirek/palesztinok

35 Diczkó 2013. május 24. 10:02

Régen a jászokat és a palócokat filiszteusként említették.

A PALÓC és a FILISZTEUS név ugyanaz. (lásd még: PALESZET, a PELAZG talán latinos)

Ki tévedett? Van-e részletesebb magyarázat? Kész vagyok elfogadni a filiszteus név szláv eredetét is, ha bebizonyítják.

34 Árpád fejedelem 2012. augusztus 20. 11:55

@Árpád fejedelem:

A magyarokat hét nemzetségből eredeztetik: jász, vál, kun, palócz, lófejű vagy székely, magyar és úz. De pl. a filiszteusok, panjonok, kimmerek is mint magyar nép szerepelnek. Illetve ezen hét nemzetségből. De van olyan német könyv 1705-ös ami szerint a legrégebbi európai sírok magyarok. Vagy ,hogy a punok (etruszkok) is magyarok. Azt hiszem ebben van szó a vendekről. ha gondolod linkelem a videót amiben a srác bemutatja a könyvét, és kérdezd meg tőle ami érdekel.

www.youtube.com/watch?v=qKWzzEr9KmU

33 Árpád fejedelem 2012. augusztus 20. 11:48

@doncsecz:

A punok köznépének nyelve ismert, az asszírok köznépének a nyelve ismert, igen az szemita, sőt a génjeik is. De a vezetőrétegük NEM! Ezt pedig korabeli főként görög kútfők feljegyzéseiből tudták akiknek a könyvét olvastam, ezek betiltott könyvek, de 18 000ft ért hozzájuthatsz. Sok ilyen van, német nyelven is. Van info a vendekről is, ami téged biztosan érdekelne, de most nem tudom hirtelen melyik könyvben és melyik szerzőtől. Van egy amerikai magyar milliomos ismerősöm, neki rengeteg ilyen korabeli kútfők infóira írt könyve van. Van amire csak ez a bizonyíték, hogy pl Zakariás, Priszkosz vagy xy ezt mondta.

32 doncsecz 2012. augusztus 20. 09:48

@Árpád fejedelem: És ezt miből állítod? A punoknak a nyelve ismert, ma élő rokonai az arab, héber, máltai és néhány kisebb arámi nyelv. A trójaiakat egy indoeurópai népcsoportnak tartják (az, hogy etruszkok volnának alig bizonyított dolog), szemben két másik indoeurópai néppel hozzák összefüggésbe a trószokat, vagy a hettiták egyik fajtájának vélik a tudósok, mivel hettitából is több volt.

31 Avatar 2012. augusztus 20. 09:25

@Árpád fejedelem: Na, megjött az újabb orákulum.

Gondolom te pedig azonos vagy a honfoglalók vezérével, amit bizonyít az is, hogy ugyanaz a neved.

30 Árpád fejedelem 2012. augusztus 19. 22:29

@Avatar:

A kun és hun azonos nép. Olvass régi klasszikust pl Perger Jánost.

A kő és a hő nem azonos.

29 Árpád fejedelem 2012. augusztus 19. 22:28

@doncsecz:

A punok, trójaiak,etruszkok, hurrik azonosak.

28 Árpád fejedelem 2012. augusztus 19. 22:17
27 doncsecz 2012. augusztus 15. 18:33

Sőt ha magam példáját mondhatom még: az én családnevem gyakori, ám nem valószínű, hogy közös őstől származik. Az eddigi adatok alapján én és mások úgy véljük, hogy talán Doncsnak hívták az őseinket, akik hajdan a ciszterek jobbágyai voltak. Doncs már akkoriban gyakori volt és nyilván keresztnévről van szó, ergo nem egyetlen embertől van a Doncsecz család, mivel ez a név, hogy Doncsecz azt jelenti Doncs fia.

26 doncsecz 2012. augusztus 15. 18:21

Avatarnak teljesen igaza van, ezek alapján a másik teóriát felállíthatnánk, a hunok már Afrikában jelen voltak a Krisztus előtti időkben csak éppen punok néven, akik Föníciából vándoroltak hajókon oda, nyelvük rokon a héber és arab nyelvvel. A pun-kunok aztán várost alapítottak és mivel nem voltak nagy számban saját seregük nem lehetett, afrikai és ibér zsoldosok álló bérenc hadsereget tartottak fenn. Ezeket a városlakókat a rómaiak legázolták és rabságba hurcolták Itáliába ám érdekesmód a pun-kunok aztán kelet felől nomadizált népként újra felbukkannak.

25 Avatar 2012. augusztus 15. 18:07

@szabírhun: Értem, tehát a "kő" meg a "hő" is ugyanaz. És az is mindegy, hogy hét magyar törzs kötötte meg a vérszerződést, vagy két törzs. Taníts még!

Kár, hogy a múltba nem tudsz visszamenni, hogy elmagyarázd a kunok kortársainak, hogy ezek nem is kunok, mert az igazi kunok fél évezreddel korábban jártak itt, de őket meg senki nem hívta kunnak.

24 szabírhun 2012. augusztus 15. 15:52

@NYEST SZERKESZTŐSÉG:

Légy következetes, menj végig a cikkeken, szinte az összesnél ellenem hergeli a közvéleményt docsecz! Ennél lehetnél okosabb is!

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X