nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Történészek két tűz között

A mai történeti ítéletalkotás szégyenlősen teljesíti feladatát, hiszen a történettudomány eredeti eszméje tárgyszerűséget követel, a jelenkor társadalma viszont az identitását erősítő ítéleteket várja.

MTI | 2012. augusztus 19.
|  

A modern történetírás kerete a nemzet; a kérdés csak az, hogy melyik nemzet történetírásának oldalán áll az igazság – vetette fel Gyáni Gábor akadémikus, történész a Bűnbakok az európai és a magyar történelemben című, pénteken megkezdődött zánkai konferencián.

A tudós kiemelte: a két évszázada kialakult modern történelemtudomány szorosan kapcsolódik a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben is nagyon hatékonyan intézményesülő modern nemzetekhez. A történetírásnak ezért máig is nagyon erős „nemzeti látószöge” van. Többnyire egyes nemzetek, nemzetállamok történetét kutatják, írják, és az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi mozdította előre és mi hátráltatta az adott nemzet fejlődését.

A modern történetírás megszületésekor alapítói vallották, e tudomány egyik legfontosabb követelménye, hogy „harag és részrehajlás nélkül” műveljék. Mára kiderült, hogy ez olyan elvárás, amelynek a látszólag legobjektívebb tényközléssel sem lehet eleget tenni, hiszen minden krónikaírás óhatatlanul szelekcióval jár, áll mögötte egy kimondott vagy kimondatlan értékrend, világkép, ideológia – fejtette ki Gyáni Gábor. Hozzátette: a társadalom sem a látszólag objektív tárgyszerűséget várja a történészektől. „A jelent nem önmagáért érdekli a múlt, hanem mert szüksége van rá, használni akarja valamire” – fogalmazott a történész.

Kifejtette: az efféle ítéletalkotó történetírásnak van olyan válfaja, amely egy történelmi személyiség kultuszát és ezen keresztül a közösség identitását építi. Ezt többnyire silány történészek űzik, de van példa nagyon magas tudományos színvonalú történelmi kultuszépítésre is. Ilyen például Szekfű Gyulának, a két világháború közötti kimagasló történetírónak Széchenyi Istvánról, a legnagyobb magyarról alkotott képe, vagy az, ahogyan Szabad György dolgozta fel Kossuth Lajos életművét. Vannak továbbá olyan történészek, akik igyekeznek értékmentesen, a tények rögzítésére szorítkozva művelni tudományukat, ám ők gyakran éppen azért részesülnek éles bírálatokban, mert bizonyos – mások számára nyilvánvaló – ítéleteket nem fogalmaznak meg.

A történész mindig a kényszerű ítéletalkotás kelepcéjében osztja az igazságokat. A mai történeti ítéletalkotás szégyenlősen teljesíti feladatát, hiszen a történettudomány eredeti eszméje tárgyszerűséget követel, a jelenkor társadalma viszont az identitását erősítő ítéleteket várja – vélekedett Gyáni Gábor.

A bűnbakképzés mechanizmusát, mozgatórugóit vizsgáló ötnapos konferencián előadást tart többek között Pók Attila, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, egyetemi tanár, Karsai László egyetemi tanár és Hahner Péter egyetemi docens.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X