-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az első eszperantó tankönyv 1887-ben jelent meg az akkor a cári Oroszországhoz tartozó Varsóban, 1905-ben pedig a franciaországi Boulogne-sur-Mer városában megrendezték az első eszperantó világkongresszust. 110 évvel az első után 2015 nyarán ismét Franciaországban rendezik a 100. eszperantó világkongresszust.
2015. július 25. és augusztus 1. között a franciaországi Lille városa ad otthont a 100. eszperantó világkongresszusnak. Ezek az évente más és más országban megrendezett kongresszusok a világ eszperantistái számára az egyik legfontosabb és legrégibb hagyományokkal rendelkező összejövetelek, melyekre minden év július utolsó, augusztus első hetében kerül sor. A dátum nem véletlenszerű: 1887. július 26-án az orosz cári cenzúra ugyanis áldását adta az első, Zamenhof által írt eszperantó nyelvkönyv kinyomtatás utáni terjesztésére is. E dátumot ezért az eszperantó születésnapjának szokás tekinteni. Az egyetemes kongresszusok számtalan turisztikai és kulturális eseménynek adnak otthont.
![Eddigi és tervezett eszperantó világkongresszusoknak otthont adó országok 1905-2017 közt](/media/eddigi-es-tervezett-eszperanto-vilagkongresszusoknak-otthont-ado-orszagok-1905-2017-kozt.png)
(Forrás: Wikimedia Commons / Kwami, Remux, Blahma / CC BY-SA 3.0)
Az első világháborúig
Már olvashattunk arról, hogy 1904-ben egy „nulladik”, kísérleti jellegű kongresszus után a nagy sikerre való tekintettel 1905-ben Boulogne-sur-Mer francia kisvárosban rendezik az első – ekkor még nemzetközinek nevezett – eszperantó kongresszust, 688 résztvevővel. A következő, Európában rendezett kongresszusokon a résztvevők száma már 1000-1500 körül mozog. A 6. kongresszus az első, melyet Európán kívül rendeznek meg: Washingtonban, mindössze 357 résztvevővel. A szerény részvételi arány magyarázata lehet, hogy az eszperantó tömegbázisa ekkoriban még Európában volt, de a közlekedési lehetőségek sem voltak olyanok, mint manapság.
![Csoportkép az első kongresszusról – az első, ülő sorban Zamehof is ott van](/media/csoportkep-az-elso-kongresszusrol-az-elso-ulo-sorban-zamehof-is-ott-van.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az 1912-es kongresszust Ausztria-Magyarország területén, Krakkóban rendezik meg: nevében ez volt az utolsó „nemzetközi” kongresszus – az első világháború előtti utolsó békeév immáron „egyetemes” kongresszusa Bernben zajlik: az 1914-es párizsi kongresszus (mely augusztus 2-9. közt került meghirdetésre), rekord számú résztvevővel indulna (3739), ám a világháború kitörése közbeszól. A Párizs felé igyekvő Zamenhofot Kölnben éri utol a hadüzenet híre, a francia-német határon már nem jut át, de Varsóba is csak Svédországon keresztül ér vissza.
Az 1915-ös világkongresszusnak minden idők legkevesebb résztvevőjével (163 fő) San Francisco ad otthont; európai eszperantisták a háború miatt alig jutnak el oda. A kongresszus fő témája: a háború utáni újrakezdés, melyre a kongresszusok történetében csak 1920-ban kerül majd sor Hágában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A második világháborúig
Zamenhof halálát és a világháborút követő első hágai (12.) kongresszus 1920-ban alig 408 fős. Hamarosan azonban minden addigi részvételi rekord megdől: az 1923-as nürnbergi kongresszuson közel 5000 fő vesz részt.
Korábban már olvashattunk róla, hogy 1929-ben Budapest ad helyszínt a 21. kongresszusnak. Az esemény fővédnökei között meg kell említeni Bethlen István miniszterelnököt, ahogy a védnökök közt Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minisztert és Berzeviczy Albertet, az MTA elnökét.
1933 nyarán a 25., Kölnben megrendezett kongresszus védnöke Konrad Adenauer lett volna, a város addigi polgármestere (és az NSZK későbbi kancellárja): a nácik hatalomra jutása után azonban a polgármestert hamarosan megfosztották tisztségétől. Adenauer kölni polgármesterként és a porosz államtanács elnökeként soha nem szimpatizált a nácikkal és Hitlerrel: rendszerellenes magatartásáért az új hatalom 1934-ben rövid időre be is börtönözte, s bár később szabadlábra került, 1944-ben a Gestapo ismét letartóztatta a Hitler elleni Stauffenberg-féle merényletben való részvétel vádjával.
1935-ben egy másik diktatúrában, a fasiszta Olaszországban rendezték meg a 27. kongresszust, mely mind hosszú időtartamát, mind helyszíneit tekintve különlegesre sikeredett: a rendkívül hosszú, vándorkongresszusra emlékeztető összejövetelnek Firenze, Róma majd Nápoly adtak helyszínt, ezt követően a résztvevők hajóval az akkori észak-afrikai olasz gyarmatra, Tripoliba utazhattak, majd onnan vissza Genovába. Ha a tripoli exkurzust nem számítjuk, eszperantó világkongresszus Afrikában a mai napig még nem volt.
Az eszperantó születésének 50. évfordulója alkalmából 1937-ben Varsóban rendezik meg a 29. kongresszust. 1939 nyarán furcsa véletlenként ismét Bernben került sor az immáron második világháború előtti utolsó kongresszusra.
Napjainkig és tovább
Korábban már azt is megírtuk, hogy a második világháború utáni első kongresszus (sorrendben a 32.) 1947-ben szintén Bernben zajlik. A vasfüggöny keleti oldalán először 1953-ban rendeznek kongresszust Zágrábban, de a Zamenhof születésének századik évében (1959) rendezett 44. kongresszusnak is Varsó ad otthont.
Az első Ázsiában rendezett kongresszus az 1965-ös (50.) tokiói; ezt követi ismét Budapest, majd Tel Aviv következne 1967-ben, ám az Izrael és szomszédai közti háborús feszültség miatt utóbbi helyszíne végül Rotterdam lesz.
![Az 1966-os, 51. eszperantó világkongresszus emlékműve Budapesten, a Rác fürdő előtti téren](/media/az-1966-os-51-eszperanto-vilagkongresszus-emlekmuve-budapesten-a-rac-furdo-elotti-teren.jpg)
(Forrás: Horváth Krisztián)
A 66. eszperantó világkongresszus helyszíne – történetében először – a déli féltekére kerül: Brazíliavárosba. Budapest harmadszor 1983-ban adott helyszínt az eszperantó világkongresszusnak. Az eszperantó születésének 100. évében ismét Varsó a helyszíne az immáron 72. kongresszusnak, mely a maga 5946 résztvevőjével minden idők eddigi legnépesebb kongresszusa.
Ausztráliában először 1997-ben tartanak eszperantó világkongresszust (Adelaide), a háborús veszély miatt az 1967-es rendezésről lemaradt Tel Avivban pedig 2000-ben. Az eszperantó világkongresszusok 100. évfordulója alkalmából a 90. kongresszusnak Vilna, Zamenhof születésének 150. évfordulója alkalmából pedig szülővárosa, Białystok ad otthont az eseménynek. Arról is olvashattunk, hogy a 99. kongresszus helyszíne Buenos Aires volt, a 101. kongresszusé pedig Nyitra lesz.
![Lille, a 100. eszperantó világkongresszus helyszíne](/media/lille-a-100-eszperanto-vilagkongresszus-helyszine.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Velvet / CC BY-SA 3.0)
A lille-i 100. kongresszus számos érdekességgel várja az érdeklődőket és a július 16-ig 81 országból jelentkezett mintegy 2565 résztvevőt. A kongresszus előtt, alatt és után a résztvevőknek lehetősége nyílik felfedezni a várost, de lesz szervezett kirándulás Boulogne-sur-Mer városába és egyebek mellett a környéken található első világháborús helyszínekre is. A koncertek és előadások szünetében a sörbarát eszperantisták pedig ellátogathatnak a közeli Lepers sörfőzdéjébe, melyet történetesen éppen az első kongresszus évében alapítottak.