nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...
    2023. 02. 04, 09:06  A mi latinunk
  • mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...
    2023. 02. 04, 08:18  A mi latinunk
  • bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.
    2023. 02. 04, 00:14  A mi latinunk
  • mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...
    2023. 02. 03, 18:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Történelemóra a szabadságról

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szabadság nem tart örökké, nem állandó állapot, ki kell érdemelni, meg kell érte harcolni. Éppen ezért demokráciánk legféltettebb kincsét, szabadságunkat óvni, védeni kell.

nyest.hu | 2014. január 26.
|  

Huszonöt év telt el az első lengyelországi szabad választások és a demokratikus átalakulás kezdete óta, amely a rendszerváltáshoz vezetett. Ebből az alkalomból a Lengyel Köztársaság elnöke, Bronisław Komorowski 2014-et a Szabadság Ünnepévé nyilvánította, melynek kapcsán számos program kerül megrendezésre nemcsak Lengyelországban, de világszerte. Természetesen a Szabadság Ünnepéről a lengyelek Magyarországon is megemlékeznek. Az egyik legfontosabb esemény a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Lengyel Intézet közös, 12 találkozóból álló rendezvénysorozata lesz, melynek a Történelemórák a szabadságról címet adták. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetésekre olyan vendégeket hívtak meg, akik szemtanúi vagy aktív részesei voltak e szabadságért vívott harcnak, akik maguk is kivették részüket a polgárjogi mozgalmakban, akik történelmet írtak.

Kevés olyan időszak volt a kelet-közép-európai népek történetében, mint amilyen az elmúlt 25 év. Negyedszázad az emberiség, de még egy nemzet történetében sem jelent hosszú időszakot, mégis ennyi idő alatt fel kellett építeni a polgári demokrácia alapintézményeit és el kellett kezdeni működtetni őket, sokszor élő történelmi hagyományok és tapasztalatok nélkül. 2014-ben azonban arra is emlékeznünk kell, hogy milyen út vezetett a szabadsághoz azok számára, akik arra tették fel életük jelentős részét, hogy véget vessenek az elnyomásnak. Lengyelország élen járt ezen az úton, a lengyel társadalom jelentős része soha nem adta fel a vágyat, hogy egy független, szuverén, szabad és igazságos államban éljen, amelyben a polgári jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartják. De nem feledhetjük, hogy milyen árat fizettünk mindannyian a függetlenségért, mint ahogy nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szabadság nem tart örökké, nem állandó állapot, ki kell érdemelni, meg kell érte harcolni. Éppen ezért demokráciánk legféltettebb kincsét, szabadságunkat óvni, védeni kell.

A programsorozat moderátora Mitrovits Miklós (1978) történész, polonista. 2004-ben az ELTE BTK történelem szakán végzett, majd 2009-ben a 19-20. századi kelet-európai történelem doktori programon szerzett doktori (PhD-) fokozatot. 2004-2008 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel szakos hallgatója volt. 2006 óta a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa. Fő kutatási területe Kelet-Közép-Európa XX. századi története, különösen Lengyelország és a lengyel-magyar kapcsolatok története. 2010-ben jelent meg első könyve A remény hónapjai... A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980-1981 címmel. Ezenkívül számos tanulmánykötet szerkesztője és több tucat tanulmány és történelmi tárgyú publicisztika szerzője.

Az egész éven át tartó, Történelemórák a szabadságról című rendhagyó történelmi találkozók keretében, a volt ellenzék egykori képviselői, értelmiségiek, történészek, polonisták, valamint Lengyelország újkori történetével foglalkozó szakemberek-kutatók osztják meg velünk élményeiket, emlékeiket, meglátásaikat. A programsorozatot filmvetítések kísérik (dokumentum- és játékfilmek), valamint egyéb társrendezvények; koncertek, kiállítások, és további, az események szemtanúival, a volt ellenzék tagjaival, az egykori lengyel és magyar Szolidaritás aktivistáival való találkozók tesznek még színesebbé.
Munkásgyűlés a szczecini hajógyárban, 1980
Munkásgyűlés a szczecini hajógyárban, 1980
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefan Cieślak / CC BY 3.0)

Remélhetőleg a beszélgetések formája lehetőséget teremt arra, hogy e sajátos történelmi szeánszok egyfajta platformjává váljanak a rendszerváltás és a szabadpiaci gazdasághoz vezető út tapasztalatairól, ezek megéléséről folytatott eszmecseréknek. A sorozat első előadását január 28-án, kedden 18 órától tartják a Lengyel Intézetben – 1065 Budapest, Nagymező u. 15. A vendég Kiss Gy. Csaba, polonista, József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, egyetemi docens, a 25 évvel ezelőtti események aktív résztvevője, a lengyel-magyar Szolidaritás tevékeny tagja lesz. A beszélgetés után, 19:30-tól Andrzej Wajda Márványember című filmjét vetítik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X