nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A nagy lengyel kamu

A lengyel nyelv jövője kapcsán rémüldözött egy sort pénteken az MTI nyomán a magyar sajtó. Ha azonban a szerkesztők egy fél percet gondolkodtak volna a cikk tartalmán, aligha tárták volna olvasóik elé...

nyest.hu | 2013. február 25.
|  

Pénteken furcsa hír jelent meg szerte a magyar sajtóban. A szöveget állítólag az MTI adta ki, és az anyanyelv napja kapcsán arról számolt be, hogy a lengyelek aggódnak ábécéjük sajátos betűi miatt. Nézzük, mit találunk a szövegben!

A szakemberek érvelése szerint a lengyel nyelvnek szüksége van diakritikus jeleire, mivel azok hiányában elveszhet a szó jelentésének egy része és kiejtése is sérülhet.

Nos, szakember aligha mondhat ilyet, és aki ilyet mond, többé ne nevezze magát szakembernek. A nyelvek jól megvannak írásbeliség nélkül, és ha van írásbeliségük, az sem feltétlenül tükrözi a kiejtést. Nem kell olyan szélsőségekre gondolni, mint a kínai írás, vagy a héber, ahol a magánhangzók egy részét nem jelölik, és amit jelölnek, azt is olyan betűkkel, amelyek mássalhangzót is jelölhetnek. Az angol szó írott alakja alapján nem tudjuk eldönteni, hogy a szó hogyan ejtendő, ha nem ismerjük. A read betűsorról szövegkörnyezet nélkül nem tudjuk eldönteni, hogy az [ríd] ’olvas’ vagy [red] ’olvasott’. Az orosz helyesírás nem jelöli a hangsúlyt, pedig annak hiányában nem tudhatjuk, miként kell a szót kiejteni. Miért nem okoz mindez problémát? Azért, mert a nyelv használói ismerik a nyelvet, és a megközelítőleges jelölésből is ki tudják találni, hogyan hangozhat a szöveg. Ahogy magyarul is tudunk ekezetek nelkuli szoveget olvasni, es nem okoz kulonosebb nehezseget megertenunk – hat meg ha eleve ehhez lennenk szokva!

Annak, hogy a szó jelentése vagy hangalakja „sérülhet”, szintén nincs értelme. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy azért, mert ékezetek nélkül írunk magyarul sms-t, az ékezetes betűket jelölő hangok el fognak tűnni. Az pedig, hogy mindez hogyan érintheti a szavak jelentését, végképp felfoghatatlan. De mit olvashatunk még a cikkben?

A számítógép- és telefonbillentyűzeteken a felhasználók csak több lépéssel tudnak eljutni a lengyel nyelvben használt karakterekhez, ezért időhatékonyság céljából a lengyelek gyakran elhagyják a mellékjeleket, emiatt azonban sokszor találgatniuk kell a kapott üzenetek jelentését. A jelenség az orosz és a román nyelv esetében is megfigyelhető.

Érdekes, hogy a magyar sajtóban – legalábbis észrevételünk szerint – senki nem figyelt fel arra, hogy a magyarok éppen ezt csinálják! Egy lengyelnek éppen annyira kell találgatnia a mellékjelek nélküli szövegek jelentését, mint egy magyarnak. Igen, nem mindegy, hogy valakinek némi baja van vagy nemi baja van – de az ilyen vicces vagy kínos félreértések viszonylag ritkák. A román nyelvre való hivatkozás annyiban érthető, hogy a románoknál ez valós probléma volt. A román ábécé bizonyos betűi sokáig hiányoztak a nemzetközi karakterszabványokból, sokáig a román elektronikus sajtó nem is használt mellékjeleket. De megsínylette ezt a román nyelv? Csöppet sem. Az oroszokra való hivatkozás még furcsább, hiszen ott inkább arról lehet szó, hogy a cirill betűk helyett latint használnak. De mit ront ez az orosz nyelven? Ha hivatalosan is áttérnének a latin ábécére, a magyar sajtó megjósolná az orosz nyelv végét?

Jerzy Bralczyk nyelvész szerint a diakritikus jelek fontos jelentést hordoznak és gazdagítják a beszédet.

Maga a kijelentés merő képtelenség, hiszen ezek a jelek ugyanúgy semmilyen jelentést nem hordoznak, mint a magyar ékezetek. Mond az valamit a kedves olvasónak, hogy  ́,   ̈  vagy   ̋? Na ugye. Más kérdés, hogy a mellékjeleknek szerepük van a szavak megkülönböztetésében, és persze a különböző szavaknak lehet különböző jelentésük. Az azonban, hogy „gazdagítják a beszédet”, végképp értelmezhetetlen állítás. Mondaná bárki valaki, hogy valaki gazdagabb magyar nyelven ír, hiszen több ékezetet használ?

Az a és e betűk melletti jobb farok (ogonek) nazálissá; az s, c és n feletti éles ékezet lágyabbá teszi a hangzást; a ferdén áthúzott l betű kiejtése az angol w-jéhez hasonlít, míg a z fölé helyezett pont a fémfúró zúgásához hasonló hangzást kíván – magyarázta a szakember.

A fenti megfogalmazás eleje többé-kevésbé helytállónak tekinthető, bár érdekesen keverednek benne az átlagolvasó számára nem feltétlenül érthető szakszavak (nazális ’orrhangú’) és a meglehetősen szakszerűtlen megfogalmazások („lágyabbá teszi a hangzást” – valójában a ć ejtése kb. [ty], a ń-é [ny], egyedül az ś-nek nincs magyar megfelelője). Az azonban, hogy a ż által jelölt hangot ilyen bonyolultan írja le, miközben az lényegében megegyezik a magyar zs által jelölt hanggal, teljességgel érthetetlen. Mint ahogy az is, hogy miért küszködik ennyit a betűk körülírásával, mikor azok megtalálhatóak a karakterkészletekben, sőt, a magyar billentyűzetről is könnyedén begépelhetőek:

ą AltGr+6, a
ę AltGr+6, e
ś AltGr+9, s
ć AltGr+9, c
ń AltGr+9, n
ł AltGr+k
ż AltGr+8, z
A magyar billentyűzeten megtalálhatjuk a lengyel betűket, ill. mellékjeleket
A magyar billentyűzeten megtalálhatjuk a lengyel betűket, ill. mellékjeleket
(Forrás: Wikimedia Commons / Ariking777 / CC BY-SA 3.0)

Az MTI, s nyomában a magyar sajtó, azonban általában nem használja azokat a betűket, melyeket a magyar ábécé nem tartalmaz. Teszi ezt nyilván abból kiindulva, hogy korábban a nyomdai technológia nem tette lehetővé minden idegen betű szedését. A helyesírási szabályzat 214. pontja azonban így fogalmaz:

Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk [...] A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás [...]

A jelenlegi (de mondhatjuk: minimum az utóbbi 10 év) technikai körülményei egyáltalán nem indokolják, hogy az MTI Băsescu helyett Basescut, Gašparovič helyett Gasparovicot, vagy éppen Wojtyła helyet Wojtylát írjon. Az ilyen gyakorlatnak köszönhető aztán, hogy Räikkönen nevét folyamatosan [rajkönen]-ként halljuk vissza, de az is hogy Emir Kusturica nevét rendszeresen [kusturica] formában halljuk: az MTI és a sajtó helytelen gyakorlatához szokott olvasó feltételezik, hogy a *Kušturica névről maradt le szokás szerint a mellékjel. Míg tehát anyenyelvünknél nem okoz zavart a mellékjelek elhagyása, az idegen szavaknál igenis okozhat: azok hangzását ugyanis nem ismerjük amúgy is.

De térjünk vissza a pénteki cikkre!

A los lengyelül annyit tesz, végzet, ám ha ferdén áthúzzuk az l betűt és éles ékezetet teszünk a s fölé, akkor a jelentés rénszarvasra változik.

Nos, a lengyel los jelentése valóban ’végzet’, a łoś azonban nem rén-, hanem jávorszarvas. Ennek megállapításhoz még a szótárt sem kell elővennünk, elég a szóra rákeresni mondjuk a lengyel wikipédiában. Egyébként pedig ez a példa legalább annyira döbbenetes, mint az, hogy a magyar torokból négy pinduri pont segítségével törököt lehet csinálni. Lám, a nyelv apró kis csodái!

Szarvashiba
Szarvashiba
(Forrás: Wikimedia Commons / Hagerty Ryan, U.S. Fish and Wildlife Service)

A lengyelül tudó külföldiek szerint a diakritikus jelek a nyelv nehézségét jelzik, és a nyelvtan, valamint a szókészlet bonyolultságához is hozzájárulnak.

A lengyelül tudó külföldiek tudhatnak jól lengyelül, de attól még nem biztos, hogy a lengyel nyelvről alkotott véleményük helyes. A diakritikus betűk legfeljebb annyiban jelzik a nyelv „nehézségét”, hogy a lengyel hangkészlet gazdag, ezért van szükség a mellékjeles betűkre. Pontosabban tulajdonképpen nincs is, hiszen ezek jelölése egyrészt másképp is megoldható (pl. a [zs]-t nem csak a ż, de a rz is jelölheti), másrészt a jelölésükre nincs is feltétlenül szükség. A nyelvtanban nyilván nem játszanak szerepet ezek a betűk, ahogy a szókészletben sem – hiszen nem szolgálnak másra, mint a nyelv szavaiban amúgy is meglevő hangok jelölésére. (Ami bonyolíthatja a dolgokat, hogy ugyanazt a hangot nem mindig ugyanaz a betű jelöli – de ez már egy egészen más kérdés.)

Valójában nem érthetjük, hogyan adhatott közre ennyi sületlenséget az MTI, azt még kevéssé, hogy miért vette át az egész sajtó. Nyilvánvaló, hogy pl. a lengyel łoś jelentését nem kellene ellenőriznie egy szerkesztőnek, hiszen ilyen részletekre nem terjedhet ki a figyelme. Egy sajtómunkásnak azonban illene észrevennie, hogy a lengyelről leírtak éppúgy elmondhatóak a magyarról is, és hogy a magyarról tett hasonló kijelentések mennyire képtelenek.

Sajnos nem találtuk meg azt sem, hogy mi volt az MTI forrása. Csütörtökön ugyan megjelent a témáról néhány hír a lengyel sajtóban, de ezekben nem találjuk az MTI furcsa állításainak nyomát. Feltűnő az is, hogy az MTI nem említi az ó-t, mely ugyanúgy része a lengyel ábécének – legfeljebb magyar szemmel nem tűnik különlegesnek...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
27 Varmer 2013. március 5. 21:07

@Rako: Gašparovič. Sikerült.

Sőt, Jelačić.

Łăđşäřą - és még folytathatnám a menő diakritikus jelekkel, merthogy persze ennek nincs semmi jelentése.

26 szigetva 2013. március 2. 19:46
25 Rako 2013. március 2. 19:18

@El Vaquero: Ebben igazad van, de mivel a billentyűk felírása a billentyűzeten egész más a különböző nyelvekben, nem tudok egyszerre 3 különböző (magyar, német, angol) virtuális billentyűzetet használni. Összekeverném a betűket. De az idegen neveket sem tudnám helyesen írni, ha az eredeti magyart használnám, mert benne az idézett extra betűk nem léteznek.

Így én helyesen tudom Gašparovič nevét is írni, amit a standard magyar billentyűzetről nem lehet mondani.

24 El Vaquero 2013. március 2. 18:49

@Rako: ehhez nem kell "Microsoft Keyboard Layout Creator". Már minden operációs rendszer tud egyszerre több billentyűzetkiosztást kezelni. Fel tudod venni a német mellé a magyart és a lengyelt. Aztán egy meghatározott billentyűkombinációval tudsz közötte váltani.

Ráadásul manapság már a helyesírás-ellenőrzők is segítenek. Adott nyelven aláhúzzák a szót, ha nem stimmel, rákattintasz és az ajánlottak listájából ki tudod választani a diakritikus karakteres változatot. Kivétel, ha az adott szó diakritikus karakter nélkül is értelmes, létező szó, de ez gondolom nem túl gyakori.

23 Rako 2013. március 2. 17:47

Mivel Bajorországban élek, német billentyűzetem van. Ezt a "Microsoft Keyboard Layout Creator" által készített új beosztással magyarosítottam.

Ahol a németben ott van a magyar betű, azt ott hagytam, a többit megpróbáltam a magyar billentyűzethez igazítani. De betettem több más nyelvben előforduló diakritikus, stb betűket is: ł, ž, ß,ä, œ, æ, š,Š,č,Č, mivel szeretem a szavakat helyesen írni.

Az utóbbi időben megbolondult az Outlook, és hiába van a betűkészlet Unicode (UTF-8)-ra és Georgis betűtípusra beállítva, nem hajlandó az ő-t és ű-t befogadni. Megőrülök ettől, mert sokszor elveszik a mondat értelme.

Ami pedig a betűkihagyásos szövegek megértését/felismerését illeti, játéknak nagyon jó, de sajnos a való életben ez azt jelenti, hogy az emberek nem azt olvassák ami ott szépen pontosan le van írva, hanem amit ők olvasni vélnek, s ez sokszor pont az ellenkezője annak, ami a szövegben áll.

Valószínűleg azért található oly sok hiba az online-szerkesztőségek cikkeiben, mert aki a szöveget írja, vasszaolvasásnál már nem azt látja, amit írt, hanem amit írni akart.

22 Rako 2013. március 2. 17:23

kerek - kerék - kérék - kérek

Nem mindegy, hogy hol az ékezet. De esetleg még a szövegből sem lehet mindig az akart szót kikövetkeztetni.

21 Krizsa 2013. február 28. 19:00

@arafuraferi: " Ahogy most nálunk sokaknál gondot okoz, hogy melyik "j" hanggal ejtett szót írjuk j-vel és melyiket ly-nal..."

**************

Először is hallani lehet ma is: pl. mijen malymok(-tól származik az ember?)

Valaki (vallásos) hangsúlyoz és gúnyolódik - valójában így ejti: mijjen, s az i-t torokhangként, "durván" - malymok: maalj-mok (az aa-nál felívelő hangsúllyal). Ezzel kétségbe vonja, hogy majmokról volna szó... butaság.

*********

Mielőtt elkezdtem volna a Gyöknyelvészet kétnyelvű táblázatait összeállítani, láttam, hogy a héberben nincs Ly. Van viszont J. Először az Ly-os magyar szavakat is oda próbáltam rokonítani.

S ez 90%-ban nem ment. (De ahol ment, ott "ráhagytam".)

Jó, akkor - most már mindegy - úgyis teljesen át kell írni a táblázatokat - próbáljuk másként.

A nagyszüleim is, Vas megyében minden ly-os szót l-lel mondtak - lehet, hogy így lesz jó. Sőt lehet, hogy a vas-zalai nyelvtjárás valami nagy értéket jelent a magyar nyelv eredetének feltárásában...

Persze, hogy így lett jó: a magyar Ly NEM j, hanem L-i/j. Az L kozmopolita igeképző, amit az i/j "melléknevesít". Ez a sztori.

***********

A magyar nyelvészet azon igyekezete tehát, hogy a j-t és az ly-t egységesítsék J-re, alapjában mechanisztikus (hozzá nem értő) elképzelés.

20 Krizsa 2013. február 27. 06:21

@KoolViews: Na végre. Ez utóbbi jelenség magyarázata az, hogy megfelelő gyakorlattal már többé-kevésbé mindenk i"képolvasóvá" válik. Tehát legkevesebb a szókép olvasás általánossá válik. (S

akinél nem, az nem is tud folyamatosan olvasni.)

**********

A magánhangzóknak pedig nagyon alárendelt szerepük van a megértésben - vagyis a szövegkörnyezet egyben látása, hallása -

vgys szvgkrnyzt gybn lts, hlls -

eléggé kompenzálni képes a magánhangzók hiányát. Egyetlen megenhengze hesznelete pedeg teljesen és kempenzelni kepes.

19 KoolViews 2013. február 27. 00:12

Meg volt egy olyan, hogy hiányosan leírt szavakból álló mondatokat mutattak embereknek, ahol a szavak közepe hiányzott, és mindenki tudta, miről van szó.

18 KoolViews 2013. február 27. 00:04

"Annak, hogy a szó jelentése vagy hangalakja „sérülhet”, szintén nincs értelme. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy azért, mert ékezetek nélkül írunk magyarul sms-t, az ékezetes betűket jelölő hangok el fognak tűnni ..."

Azért van olyan, hogy betelepszik egy külföldi az országba és a helyi lakosok nem tudják kimondani a nevét csak betűnként kiolvasva. Pl. Niedzielsky. Így lesz a /nyegyelszki/, vagy nyedzselszki/- ből niedzielszki. De ebben az esetben nem a magyar nyelv hangalakja sérül, hanem a lengyelé. Most más példa nem jut eszembe.

17 pistike65 2013. február 26. 23:37

Az Anyanyelv Nemzetközi Napja (feb. 20) alkalmàbol indult Lengyelo.-ban a "Język polski jest ą-ę" nevu kampàny a diakritikus jelek hasznàlatàért, ld. pl.

www.nto.pl/apps/pbcs.dll/article?AID=/20130220/REPORTAZ01/130219518

de felteszem, hogy az MTI-nél vmilyen angol nyelvu forràsbol dolgoztak ("Polonica sunt, non leguntur!"), mert pl. ez

www.kob.com/article/stories/s2938983.shtml

jobban hasonlit a magyar közleményre (igaz, ok ismerik a jàvorszarvast)...

Üdv

Ertl Istvàn

16 DJS 2013. február 26. 20:45

@Krizsa: "Ritalin: A gyógyszer alapanyaga, a metilfenidát, a 4/1980-as törvény szerint (amit 1997-ben módosítottak) kábítószer."

Igen, de csak azért mert valaki diszlexiás, még nem kap Ritalint.

Az arzén meg kis mennyiségben vitamin, életszükséglet, nagy mennyiségben méreg. Ennyit erről.

15 Krizsa 2013. február 26. 20:03

@DJS: "...a kábszerezés tévhit".

Ne tessék viccelni...

Ritalin: A gyógyszer alapanyaga, a metilfenidát, a 4/1980-as törvény szerint (amit 1997-ben módosítottak) kábítószer.

Továbbá: majdnem minden pszichiátriában használt "gyógyszer", de a depresszióra használtak kivétel nélkül, bármilyen fajták: kábítószerek. Pont.

**********

Ma itt is szinte minden műtét után, öregeknek, akár csak megnyugtatásra, hogy ne nyavalyogjon annyit...

Az egyik legjobb barátnőm szívműtéten esett át. A seb záródása elhúzódott és elfertőződött. Újabb műtét. A bordán is volt valami baj. Harmadik műtét. A sok nyúzás könnyebb elviselésére: depr. elleni szert kapott. NE SZEDD! mondtam. Ennek semmi köze a gyógyulásodhoz, dobd ki. De ő azóta, hogy ezt kapta, jól érzi magát.

Egy hónap mulva már függővé vált és innentől már hiába akarta abbahagyni. Három hónap mulva hülyeségeket beszélt és folyton aludt. Még átjártam hozzá, addig, amíg nem kezdett üvöltözni velem, hogy én hazudós vagyok és meglátszik rajtam, hogy utálom az unokáját, stb. Ezzel a 10 éves barátságnak vége lett. 2 év mulva a nálam 8 évvel fiatalabb nő már szoc. otthonba került...pedig a szívműtét végülis sikerült.

14 DJS 2013. február 26. 19:12

@Krizsa: "A dizlexia nem terjed, csak a kényelmesség, hogy minden nem-szófogadó, az iskolarendszerben unatkozó kisgyereket bekábítozzák, mert az az egyszerűbb, mint szembenézni a valós problémáikkal".

A diszlexia valóban nem terjed, de a kábszerezés tévhit.

"Szal ne engedd gyógyszerezni a kölkedet, magyar."

És tessék mondani, a külfődi gyerekeket szabad gyógyszerezni?

"Ha nem érted, hogy melyik gyogyó mire való (és nincs azonnali életveszélyben), akkor semmilyen gyogyót ne adj neki."

Ha ilyen egyszerű lenne megérteni, nem tanulnának az orvosi egyetemeken hat évig...

13 Krizsa 2013. február 26. 03:16

Szal ne engedd gyógyszerezni a kölkedet, magyar. Ha nem érted, hogy melyik gyogyó mire való (és nincs azonnali életveszélyben), akkor semmilyen gyogyót ne adj neki. Pl. a szar kis náthától-influenzától pár napos alvással magától is meggyógyul - ezek úgyis VÍRUSbetegségek, amikre gyakorlatilag nincsenek is hatásos gyógyszerek. Tehát az antibiotikumok NEM hatnak rájuk - ismét hazudozás.

Jó az internet... habár egyre inkább manipulál minket. Ami sajnos elejétől VÁRHATÓ volt. Pl. a bankkártya adaidat soha ne add meg az interneten. S ha már megadtad, változtasd meg a kódját. Vagy semmisítsd meg a bankkártyát.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X