-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért szökik az év és a kút? A februári szökőnap nyomán szökdelünk, szökdécselünk, míg ki nem szökünk az űrbe.
Azt már régebben megírtuk, hogy a szökőévekben betoldott februári szökőnap a rómaiak miatt nem február 29., hanem Mátyás ugrása, azaz február 24. Szökőévekben a február végi névnapok eggyel arrébb tolódnak: február 24-ről Mátyás 25-re ugrik, és tolja a többi névnapot is. Ezt azonban sokan nem tudják, így fordulhat elő, hogy egyes naptárakban a február 29. szerepel szökőnapként. Annak járunk utána, hogy miért szökőnapnak nevezik a szökőévbe betoldott napot. Emellett más szökésekről is szó lesz.
Először A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.) lapoztuk fel, hogy a szökik szó eredetét megtudjuk. A szó ótörök eredetű (sek ’ugrál, gyorsan megy’), mely sek, esetleg sik alakban került a magyarba. Ez a szëk formán keresztül labializációval és ikesedéssel alakult szökikké. Elsődleges jelentése a forrásnyelvi jelentéshez hasonlóan ’ugrik, ugrál’ volt. Ez a jelentés manapság inkább a szökell, szökdel származékszavak esetében él, míg a szökik szót ’menekül, kitör, kimegy’ értelemben használjuk.
Az angolban is az ugráshoz van köze az elnevezéseknek: leap year ’ugrás év’, leap day ’ugrás nap’. Emellett a finn karkausvuosi is ugyanilyen szerkezetű összetétel.
A szökőév, szökőnapi kifejezések pont a cikkünk elején emlegetett Mátyás ugrásával vannak kapcsolatban. Ilyenkor ugyanis a névnap átugrik, azaz átszökik február 25-re. Szó sincs tehát menekülésről vagy kitörésről, az elnevezésnek az ugráshoz van köze. Ezt bizonyítják a régebben használatos ugró esztendő, szökellő esztendő kifejezések is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ugrás és lövellés
Nem csak a napok tudnak azonban szökni. Összetett szavaink közül azokat vizsgáljuk most, melyeknek a szökő az előtagja. Ezek közül a TESz. csak a szökőkút szóval foglalkozik. Itt a szökik ’ugrik, kitör, lövell’ jelentésben szerepel. Valószínűleg közrejátszott a kifejezés kialakulásában és megszilárdulásában az is, hogy a németben a szökőkút Springbrunnen ’szökőkút’, valamint a fent említett szökőév, szökőnap kifejezések megléte is ebbe az irányba hathatott. 200-300 évvel ezelőtt ugyanis még használták a szökdöző kút, ugró-kút, lövellő kút kifejezéseket is.
A gejzír szó tulajdonnévi eredetű. A Geysir nevű izlandi szökőforrás neve az angolban vált köznévvé, majd innen terjedt el avilág nyelveibe.
Ma már inkább az izlandi eredetű gejzír szót használjuk a szabályos időközönként feltörő forrásokra. Régebben azonban a szökőforrás elnevezés is előfordult, mint az a Kassától nem messze található ránkfüredi szökőforrást ábrázoló képeslapról is kiderül. Ez a herlányi gejzír néven is ismert időszakos forrás mesterséges fúrás nyomán keletkezett 1875-ben, és másfél naponta tör fel belőle a víz 15-20 méter magasra.
A szökőár szót azonban manapság is használjuk, mégpedig két jelentésben is. Egyrészt így nevezik a tengereken és óceánokon tapasztalható legnagyobb mértékű dagályt. Ez akkor alakul ki, amikor a Hold és a Nap egy irányból vonzza a Föld víztömegeit.
Sokkal gyakrabban fordul azonban elő a szökőár kifejezés katasztrófahírekben. Szökőárnak vagy cunaminak nevezzük azokat a földrengés vagy tenger alatti vulkánkitörés nyomán keletkező óriáshullámokat, melyek végighaladva az óceánon a földrengéstől távoli vidékeken is hatalmas pusztítást vihetnek véghez. Ezt a természeti jelenséget japán eredetű szóval cunamiként is emlegetik. A hullám akár 50 méteresnél is magasabb lehet, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Akár több százezer ember életét is kiolthatja egy szökőár.
Ugrás az űrbe
Végül ejtsünk szót a szökési sebesség kifejezésről. Ezt arra a sebességre használják, amire fel kell gyorsítani egy űreszközt ahhoz, hogy egy bizonyos égitestről indulva parabolapályára álljon, azaz elhagyja azt az égitestet – más szóval elszökjön tőle. Ennek a sebességnek másik neve a második kozmikus sebesség. Az első kozmikus sebesség pedig az a sebesség, amivel egy űreszköz körpályára állítható egy adott égitest körül.
Mennyire kell felgyorsítani egy űrhajót ahhoz, hogy Föld körüli pályára álljon? Több mint 28 ezer km/h-ra! Ez a sebesség egy autónak még a szökőnapon is sok lenne.
Forrás
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)