-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Miért szökik az év és a kút? A februári szökőnap nyomán szökdelünk, szökdécselünk, míg ki nem szökünk az űrbe.
Azt már régebben megírtuk, hogy a szökőévekben betoldott februári szökőnap a rómaiak miatt nem február 29., hanem Mátyás ugrása, azaz február 24. Szökőévekben a február végi névnapok eggyel arrébb tolódnak: február 24-ről Mátyás 25-re ugrik, és tolja a többi névnapot is. Ezt azonban sokan nem tudják, így fordulhat elő, hogy egyes naptárakban a február 29. szerepel szökőnapként. Annak járunk utána, hogy miért szökőnapnak nevezik a szökőévbe betoldott napot. Emellett más szökésekről is szó lesz.
(Forrás: nyest.hu)
Először A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.) lapoztuk fel, hogy a szökik szó eredetét megtudjuk. A szó ótörök eredetű (sek ’ugrál, gyorsan megy’), mely sek, esetleg sik alakban került a magyarba. Ez a szëk formán keresztül labializációval és ikesedéssel alakult szökikké. Elsődleges jelentése a forrásnyelvi jelentéshez hasonlóan ’ugrik, ugrál’ volt. Ez a jelentés manapság inkább a szökell, szökdel származékszavak esetében él, míg a szökik szót ’menekül, kitör, kimegy’ értelemben használjuk.
Az angolban is az ugráshoz van köze az elnevezéseknek: leap year ’ugrás év’, leap day ’ugrás nap’. Emellett a finn karkausvuosi is ugyanilyen szerkezetű összetétel.
A szökőév, szökőnapi kifejezések pont a cikkünk elején emlegetett Mátyás ugrásával vannak kapcsolatban. Ilyenkor ugyanis a névnap átugrik, azaz átszökik február 25-re. Szó sincs tehát menekülésről vagy kitörésről, az elnevezésnek az ugráshoz van köze. Ezt bizonyítják a régebben használatos ugró esztendő, szökellő esztendő kifejezések is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ugrás és lövellés
Nem csak a napok tudnak azonban szökni. Összetett szavaink közül azokat vizsgáljuk most, melyeknek a szökő az előtagja. Ezek közül a TESz. csak a szökőkút szóval foglalkozik. Itt a szökik ’ugrik, kitör, lövell’ jelentésben szerepel. Valószínűleg közrejátszott a kifejezés kialakulásában és megszilárdulásában az is, hogy a németben a szökőkút Springbrunnen ’szökőkút’, valamint a fent említett szökőév, szökőnap kifejezések megléte is ebbe az irányba hathatott. 200-300 évvel ezelőtt ugyanis még használták a szökdöző kút, ugró-kút, lövellő kút kifejezéseket is.
A gejzír szó tulajdonnévi eredetű. A Geysir nevű izlandi szökőforrás neve az angolban vált köznévvé, majd innen terjedt el avilág nyelveibe.
Ma már inkább az izlandi eredetű gejzír szót használjuk a szabályos időközönként feltörő forrásokra. Régebben azonban a szökőforrás elnevezés is előfordult, mint az a Kassától nem messze található ránkfüredi szökőforrást ábrázoló képeslapról is kiderül. Ez a herlányi gejzír néven is ismert időszakos forrás mesterséges fúrás nyomán keletkezett 1875-ben, és másfél naponta tör fel belőle a víz 15-20 méter magasra.
(Forrás: http://postcards.hungaricana.hu/)
A szökőár szót azonban manapság is használjuk, mégpedig két jelentésben is. Egyrészt így nevezik a tengereken és óceánokon tapasztalható legnagyobb mértékű dagályt. Ez akkor alakul ki, amikor a Hold és a Nap egy irányból vonzza a Föld víztömegeit.
Sokkal gyakrabban fordul azonban elő a szökőár kifejezés katasztrófahírekben. Szökőárnak vagy cunaminak nevezzük azokat a földrengés vagy tenger alatti vulkánkitörés nyomán keletkező óriáshullámokat, melyek végighaladva az óceánon a földrengéstől távoli vidékeken is hatalmas pusztítást vihetnek véghez. Ezt a természeti jelenséget japán eredetű szóval cunamiként is emlegetik. A hullám akár 50 méteresnél is magasabb lehet, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Akár több százezer ember életét is kiolthatja egy szökőár.
Ugrás az űrbe
Végül ejtsünk szót a szökési sebesség kifejezésről. Ezt arra a sebességre használják, amire fel kell gyorsítani egy űreszközt ahhoz, hogy egy bizonyos égitestről indulva parabolapályára álljon, azaz elhagyja azt az égitestet – más szóval elszökjön tőle. Ennek a sebességnek másik neve a második kozmikus sebesség. Az első kozmikus sebesség pedig az a sebesség, amivel egy űreszköz körpályára állítható egy adott égitest körül.
Mennyire kell felgyorsítani egy űrhajót ahhoz, hogy Föld körüli pályára álljon? Több mint 28 ezer km/h-ra! Ez a sebesség egy autónak még a szökőnapon is sok lenne.
(Forrás: Wikimedia commons / NASA /PD)
Forrás
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)