nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Boldog régi újévet!

Régi újév? Ez valami vicc? Nincs itt valami ellentmondás? Nos, nincs. A régi újévről nem csak azokban az országokban emlékeznek meg, melyekben az ortodox kereszténység az uralkodó – van ahol több évszázadok óta őrzik a naptárreform elleni tiltakozás emléket.

Fejes László | 2016. január 14.
|  

A ma is használatos naptár alapjait Julius Caesar vezette be ie. 45-ben, ezért Juliánusz-naptárnak vagy julián-naptárnak nevezik.  Mivel egy év nagyjából 365 és egy negyed napból áll, az év 365 napos lett, és minden negyedik évben beiktattak egy további napot (a szökőnapot). Az év azonban így 11 perccel hosszabb, mint amennyi idő alatt a Föld megkerüli a Napot. Rövid távon ezt észre sem vesszük, de kb. 131 évenként ez egy nap eltolódást jelent! Az évszázadok során tehát a naptár fokozatosan eltolódott az eredeti időtől.Ez különösen azért volt zavaró, mert a húsvét időpontját a napéjegyenlőséghez kötötték, annak viszont március 21-re kellett  esnie – a valóságban viszont egyre hamarabb volt.

A megoldás a 16. században született meg XIII. Gergely pápa udvarában, éppen ezért Gergely-naptárnak vagy gregorián naptárnak nevezik. A naptárreformot a lehető legkevesebb és legegyszerűbb változtatással szerették volna elvégezni. Technikailag a legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha minden 131. évben egy nappal rövidebb az év, de ez nyilván nehezen lett volna megoldható, hiszen nehéz számon tartani, mikor is jön ez a rövidebb év. Éppen ezért úgy gondolkodtak, hogy 131 évenként egy nap az körülbelül 3 nap 4 évszázadban. A megoldás tehát az volt, hogy a százzal osztható évek, melyek egyébként mindig szökő évek lennének, ne legyenek azok. Ezzel azonban kissé túlszabályozták volna a dolgot, hiszen 4 évszázadban 4 nappal lett volna kevesebb, így hát a 400-zal osztható számú évek kivételek, ezek mégis szökőévek (2000 tehát szökőév volt). Az új számítás alapján a naptár csak 3320 évenként téved egy napot. Az új számítás bevezetése mellett törölték az addig – azaz a húsvét idejét meghatározó niceai zsinat óta – felgyűlt felesleges napokat, így 1582. október 4-ét 1582 október 15. követte.

Mivel a naptárreform a katolikus egyház találmánya volt, kezdetben csak a katolikus államok alkalmazták: azonnal csak Spanyolország, Portugália, a Lengyel-Litván Unió és az itáliai államok vezették be. Magyarországon 1583-tól kezdték használni, de egyes források szerint még az 1640-es években is volt, ahol a julián naptárt használták. Míg legtöbb katolikus állam azonban a század végéig áttért az új naptárra, addig a protestáns államok csak a 18. században kezdtek áttérni: utoljára a brit birodalom 1752-ben.

Az ortodox államok azonban csak a 20. század elején tértek át: először Bulgária 1916-ban, utoljára Görögország 1923-ban. Az ortodox egyházak azonban –nyilván elsősorban presztízsokokból – nem tértek át az új naptárra (bár akad kivétel, például a finn, az észt vagy az örmény ortodox egyház). Helyette egy másik naptári reformot pártoltak, mely szerint (a felesleges napok eldobása után) minden 128-cal osztható számú év nem szökőév. Ennek köszönhetően a „reformált Juliánusz-naptár” legtöbbször egybeesik a Gergely-naptárral, legalábbis, 2080-ig, aztán 2900-tól 3200-ig megint, majd némi ingadozás után utoljára 5100 és 5200 között. Ma ezt a naptárt használja például a román, a bolgár és a görög ortodox egyház, de megmaradt a Juliánusz-naptár eredeti formája mellett többek között az orosz, a szerb, a grúz és minden keleti (kopt, etióp, szír stb.) egyházban.

Azokban az államokban, ahol az áttérés már a modern korban történt, amikor az egyszerű emberek életében is fontos szerepet töltött be a naptár, pláne ahol az egyház továbbra is a régi naptárat használja, sokkal inkább tudatosult a két naptár különbsége, mint ahol már évszázadokkal ezelőtt áttértek. A „régi újévet” (старый новый год [sztarij novij god]) ma is megünneplik Oroszországban: korábban dacból, az új naptárral szemben való tiltakozásként is. Ráadásul a Juliánusz-féle január elseje a Gergely-naptárban január 14-ére esett, ami viszont az egyházi naptárban Szent Vaszilij, a földművelők és állattenyésztők védőszentjének ünnepe. Manapság már inkább csak hagyományból ünneplik a régi új évet, nem csupán Oroszországban, hanem szinte a teljes posztszovjet térségben, még az olyan államokban is, melyek nem keresztény gyökerűek, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Üzbegisztán. (A Baltikumban viszont inkább csak az oroszok.)

Mi van? Má megin?
Mi van? Má megin?
(Forrás: goodnewyear.ru)

Szerbiában (illetve a Szerbián kívül élő szerbek körében) szintén ünneplik a régi újévet, de itt inkább szerb újévnek (Српска Нова година [szrpszka nova godina]) vagy pravoszláv újévnek (Православна Нова година [pravoszlavna nova godina]) nevezik. Beleesik az (ortodox) karácsonyt követő tizenkét napos ünnapkörbe, abban is kiemelkedő szerepe van, nevezik kis karácsonynak (Мали Божић [mali bozsity]) is. Macedóniában azonban régi újév (Стара Нова година [sztara nova godina]) a neve.

Azokban a nyugat-európai államokban, amelyekben az áttérés már évszázadokkal ezelőtt megtörtént, de nincs egyház, mely ma is használná a Juliánusz-naptárat, az ünnep azon a napon rögzült, amelyre a naptárváltáskor esett. Így aztán Skóciában és Svájc egyes német tartományaiban január 12-én, Walesben 13-án ünneplik. Ereedetileg ezek az ünnepek is az új naptár bevezetése elleni tiltakozásként maradtak meg régi helyükön – vagy kerültek új helyükre, ahogy tetszik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X