nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szökőévben egyszer
Miért február 24-e a szökőnap?

Sokan rácsodálkozhattak a naptárban, hogy február 24-én – legalábbis az idén – nincs egyetlen névnap sem. A naptárban a nevek szokásos helyén az szerepel, hogy „szökőnap”.

nyest.hu | 2012. február 24.
|  

Azt tudjuk, hogy 2012 szökőév, hiszen ha ránézünk a naptárra, akkor látjuk, hogy február hónap nem 28, hanem 29 napból áll. Azaz az idei év egy nappal hosszabb, mint a „normális évek” szoktak lenni, azaz 366 napos. Kevesebben tudják azt, hogy a szökőév nem úgy „keletkezik”, hogy február hónapot megnyújtják egy nappal, hanem úgy, hogy a hónapban az egyik szokásos nap kétszer szerepel, egyszer szökőnapként, és egyszer „saját jogán”. Ez nap pedig csak látszólag február 29-e, valójában február 24-ét duplázzuk meg.

Hogy ezt az amúgy is bonyolult dolgot a szökőévekkel miért kell még tovább bonyolítani? – Nos, erről is a rómaiak tehetnek. De szaladjunk ennyire vissza az időben, lássuk először, hogy egyáltalán miért van szükség szökőnapra.

Anélkül, hogy kitérnénk a naptárkészítés minden csínjára-bínjára, az viszonylag könnyen felfogható, hogy a naptárnak leginkább a csillagok állásával gyűlik meg a baja. A probléma forrása az, hogy a csillagászati és a naptári év hossza nem esik egybe, azaz, hogy a csillagászati év nem osztható fel pontosan 24 órákra (azaz napokra), márpedig a naptári éveknél kerek napokkal számolunk. A csillagászati év nem más, mint a Föld teljes Nap körüli útjának megtételéhez szükséges idő. A naptári év pedig az az idő, amit mi, földi halandók tökéletlen időmérésre használunk. Ez utóbbi a maga 365 napjával (8760 órájával) 5 óra 48 perc 46,08 másodperccel (0,2422 nappal) rövidebb, mint a csillagászati év. Ezért ezzel a lemaradással rendre ki kell egészíteni a naptári évet, hogy többé-kevésbé pontosan megfeleljen a csillagászatinak.

A határ a csillagos ég
A határ a csillagos ég
(Forrás: Wikimedia Commons / Sky trackers and Astronomy researchers club,)

Persze inkább kevésbé lesz pontos, mint többé, ugyanis a 0,2422 nap többszörösei nem adnak pontosan 24 órát. Még a négyszeres szorzóval jutunk a legközelebb a 24 órához, ezért iktatunk be szökőnapokat. Így azonban 11 perc 14 másodperccel meghosszabbítjuk a naptári éveinket. Tehát  miközben a csillagászati évnél rövidebb naptári évünket akartuk a kellő mértékűre növelni, valójában túlteljesítünk, és megnyújtjuk a naptári éveinket. (Házi feladat: ki lehet számolni mennyi „időeltolódás” keletkezik így 100 éve alatt, 500 év alatt stb.)

De arra még mindig nem kaptunk választ, hogy ez a bizonyos beiktatott szökőnap miért nem a február 29-e, hanem a február 24-e. Ennek történeti okai vannak, és valóban Julius Caesarig kell visszanyúlnunk, hogy magyarázatot találjunk rá. És itt már elnevezési érdekeséggel is találkozunk. A szökőév latin neve annus bissextili szó szerint a kétszer hatodik nap éve. De hogy jön ide a hatodik nap, minek a hatodik napját kell megduplázni?

A régi római naptárban a szökőnapot a március első napját megelőző hatodik nap megduplázásával iktatták be. Ez a nap nem más, mint a mi naptárunk február 24-éje. A rómaiaktól tehát azt kaptuk, hogy február 24-e után elvileg ismét február 24-e következik, és onnantól minden eltolódik egy nappal, így lesz a szökőévi február hónap 29 napos, nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadásával.

Február 24-e tehát az a nap, amikorra ma már nem esik senkinek a névnapja. Régebben (a II. Vatikáni Zsinat előtt) a naptárakban Mátyás napját szökőévben február 25-re tették, ezt nevezték „Mátyás ugrásának”. Ugyancsak előfordult – A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint – az ugróév elnevezés is a szökőév helyett, de ezzel a kifejezéssel ma már csak szökőévben egyszer találkozunk.

Forrás

Szökőnap: február 24? február 29?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 arafuraferi 2012. február 27. 17:49

@maxval: Az általad említett naptár valóban pontos, de ezt a pontosságot 900 év alatt éri el. A legrövidebb időközönként a perzsa naptár egyenlíti ki magát. (Persze annak is van egy nagyobb ciklusa, de a kis ciklusokban is pontos). Nem tudom mire jók ezek a mesterkélt ciklusok, ha adott egy pontos ciklus. A könnyű oszthatóság nem hiszem, hogy előny (amúgy se annyira bonyolult), hiszen nem számolgatnak az emberek naponta szökőéveket. Főleg egy bonyolult húsvétszámítással (ami persze jó, hiszen egy jó holdnaptár közvetve) kombinált naptárnál ez már nem oszt-nem szoroz. Tehát vagy maradjon a Gergely naptár egyetlenegy változtatással (a 3200 évenkénti szökőévhiánnyal) vagy ha pontosítanak, legyen 128 éves ciklus.

12 maxval 2012. február 27. 13:42

Hozzátenném, hogy az ortodox keresztény egyházak egy része által használt újjuliánus naptár pontosabb a gregoriánus naptárnál.

(Az ortodox egyházak egy része az újjuliánus naptárt használja, másik részük meg az eredeti juliánus naptárt. Egy még kisebb rész meg a gregoriánust.)

Az újjuliánusban az alapszabály ugyanaz, mint a gregoriánusban: minden negyedik (néggyel osztható) év szökőév, kivéve ha 100-zal is osztható. Azonban a kivétel alóli kivételben jön a különbség:

- a gregoriánus naptárban ez a 400-zal osztható évek,

- az újjuliánusban pedig azok az évek, melyek 900-zal osztva 200 vagy 600 maradékot adnak.

Mivel az újjuliánus naptár alig kb. 100 éve találták ki, jelenleg a dátumok egyeznek teljesen a gregoriánus dátumokkal. Az első eltérés a 2800-as évben lesz, ez ugyanis a gregoriánus szerint szökőév lesz, míg az újjuliánus szerint nem, azaz a gregoriánus 2800. február 29-én március 1. lesz az újjuliánus szerint.

11 arafuraferi 2012. február 26. 14:24

és utána 3200-asával kell kihagyni.

10 arafuraferi 2012. február 26. 14:22

@arafuraferi: Számolni se tudok, szóval 4800 körül kell először bevezetni.:-)

9 arafuraferi 2012. február 26. 14:18

Csak hogy tisztább legyen a kép: 4000-ben kell először szökőévhiány, mert (1582-től érvényes a Gergely-naptár), utána 3200 évenként kell szökőévhiány, ahhoz, hogy nagyon pontos legyen.

8 arafuraferi 2012. február 26. 14:07

@arafuraferi: "kb. 3200 évenkénti szökőévet" ej, mindig pluszt mondok, mínusz helyett, szökőévhiányt kell bevezetni.:-)

Mondjuk én azt is szívesen venném, ha áttérnénk az eredeti (az ötszázas évek körül eltörölt, de még 1000 körül is használt) római számozásra, mert sok történelmi dátum így nem időszámítás előttre esne. Tehát ma van a.u.c. 2765. február 26.

7 arafuraferi 2012. február 26. 13:51

Ha pedig bevezetik a kb. 3200 évenkénti szökőévet, akkor tényleg viszonylag nagyon pontos lesz, bár azért ehhez a pontossághoz más (természetközelibb úton, lásd lentebb) is el lehetne jutni. De így is elég pontos nap-naptár (és az egyik legpontosabb holdnaptár), szóval csak óvatosan a változtatással.

6 arafuraferi 2012. február 26. 13:36

@scasc: Ezt leírják sok helyen, utána tudsz keresni, bár igaz ha már erről írnak, leírhatták volna. Néhol 29 a szökőnap, ami végülis praktikus (bár a legpraktikusabb az lenne, ha év végére esne a szökőnap). De így legalább érdekes a naptárunk, a hét napjainak változása is érdekessé teszi. A világnaptár ehhez képest elég unalmas, nem lenne jó, ha bevezetnék. Ezenkívül még több világnaptár javaslatról is olvastam, amelyek mind a gazdasági érdekeket szolgálnák, és gyakorlatilag teljesen elrugaszkodnak a természettől (szökőheteket, meg ilyen hülyeségeket akarnak bennük). Ha már javítunk a naptáron, akkor a természethez közelítsük, ne pedig távolítsuk tőle a naptárat. A húsvét napjának rögzítése meg teljesen tönkretenné azt a pontos holdnaptárat, amit a Gergely-naptár rejtetten tartalmaz. Miért kellene mindennek ugyanakkor lenni, ugyanarra a napra esni. Lehetne javítani a naptáron, de nem ezekkel a csak gazdasági érdekeket szolgáló javaslatokkal.

5 scasc 2012. február 26. 11:16

Na jó, de arra nem kaptam választ, hogy a rómaiak miért pont a márc. kalendas előtti hatodik napot duplázták? Pedig ez lenne igazán érdekes, mert így kívülről ez ugyanolyan tetszőlegesnek tűnik, mint a feb. 24-e.

4 arafuraferi 2012. február 24. 19:30

@siposdr: "a mostani szökőéves rendszer 365,25 napos" az a Julián naptár, a mostani viszonylag jó, tehát az 365,2425, ezért van 400 éves kör.

"Ezért már korábban azt javasolták, h. ha az évszám 4000-rel osztható, akkor az az év se legyen szökőév." Hát elég béna javaslat, nem tudom mit vannak úgy elszállva a 4-es számtól, a 4-es szám tökéletesen alkalmatlan a pontos naptár készítésre, át kell térni a 128 éves ciklusra, ha pontos naptárat akarnak (egyébként ezt a perzsák már megtették, övék a világ legpontosabb naptára)

A naptár annál jobb minél kiegyenlítettebben pontos, tehát nemcsak 400 évente, hanem a lehető legrövidebb időközönként, azaz négyéves, és ritkán ötéves időközönként kellenek szökőévek.

A maják naptárára is hiába mondják rá, hogy pontos, mikor az nem valós pontosság, csak elméleti. A legjobb tehát a perzsa naptár.

3 siposdr 2012. február 24. 19:21

Pedig pont az az érdekes, amikor kéne lennie szökőévnek, és mégsincs!

Mert ugyebár a mostani szökőéves rendszer 365,25 napos, az arafuraferi által is említett 365,2425 helyett. Tehát néha ki kell hagyni a szökőnapot.

Ezért találták ki, h. azok a szökőévek, amelyek 100-zal is oszthatók, mégse legyenek szökőévek. Kivéve, ha 400-zal oszthatók... Ezért volt a 2000. év is szökő.

Mivel ez a rendszer sem tökéletes, ezért pár ezer év alatt ebben is összejön egy fölösleges nap. Ezért már korábban azt javasolták, h. ha az évszám 4000-rel osztható, akkor az az év se legyen szökőév.

2 arafuraferi 2012. február 24. 16:47

@arafuraferi: a többi szökőnap nem érdekes" ezt mínuszban kell érteni, azaz a szökőnapok időnkénti hiányára gondoltam.:-)

1 arafuraferi 2012. február 24. 16:44

Uramatyám, a nyest inkább ne írjon naptáras cikket.:-)

Először is többféle csillagászati év van, másodszor a tropikus évet használjuk a naptárhoz való viszonyításra, harmadszor az átlagos naptári év nem 365 nap, hanem 365,2425, legalábbis amit mi használunk, de már a Julián-naptár átlagos naptári éve is 365,25, tehát szerencsétlen megfogalmazások sora ez a cikk. Itt meg sem említik, hogy 400 éves ciklusa van a mi Gergely naptárunknak, sőt magát a Gergely naptárat sem. Persze lehet, hogy a cikk valójában csak a négyévenkénti szökőnapról szól (a többi szökőnap nem érdekes a február 24-i szempontból, de akkor sem kéne ilyen megtévesztő mondatokat írni.

Információ
X