nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tilos (lesz?) az al!

Önnek is feltűnt, hogy ahol al van, ott csak baj van? Egy amerikai szenátor felfedezni véli a bajok gyökerét.

Fejes László | 2015. augusztus 24.
|  

A Közel-Keleten minden rossz, ami allal kezdődik – jelentette ki Lindsey Graham amerikai szenátor, potenciális republikánus elnölkjelölt. Három példát meg is nevezett: az Al-Kaidát, az Al-Nuszrát és az Arab-félszigeten működő Al-Kaidát – írja a Haarec. A baljóslatú al egyébként nem más, mint az arab határozott névelő (’a, az’), mely tulajdonképpen szinte minden arab intézménynév elején megjelenik.

Lindsay Graham
Lindsay Graham
(Forrás: Wikimedia Commons / United States Congress)

Az európai nyelvekben számos arab szó úgy terjedt el, hogy a névelőt a szó részének értelmezték: albatrosz (eredetileg ’a búvár’, az arabban ’pelikán’ a jelentése), alkohol (eredetileg ’a szemfesték’), algebra (eredetileg ’az újraegyesítés’), alkímia (’a kémia’), algoritmus (al-Hvárizmi perzsa matematikus nevéből), vagy a Korán korábban használt magyar elnevezése, az Alkorán is.

Amint a Bosporus Európát mossa,
     Másfelől Ázsia partjait csapdossa,
Itt büszke habjai dicsekedve folynak
     Kevély fala alatt Konstancinápolynak.
Régi szépségének pompás dűledéki
     Borzasztó árnyékot bocsátanak néki.
A roppant templomok, úgy látszik, kérkednek,
     Nevével a bennek lakó Muhamednek,
Amelyekbe sok szent bőgéseket halla
     Az ezekben igen gyönyörködő Alla.
Örűl, hogy nagy nevét a felhőkre hányja
     Talpig zőld selyembe fénylő muzulmánja.
S könyörűlvén hozzá esdeklő táborán,
     Szentebb lesz az ilyet ígérő Alkorán.

– Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly (1790)

Graham tehát lényegében azt kifogásolta, hogy az angolban olyan sok a the, a németben meg a der, die, das (igaz, az utóbbiakra sok nyelvtanuló is panaszkodik). Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy forrásunk, a Haarec (Az ország) nevében szereplő ha is határozott névelő.

Szerkesztőségünkben felmerült, hogy mivel oldalunkat amúgy is sok kritika éri, hogy kevés benne a nyelv, és még kevesebb tudomány, megváltoztatjuk címünket, és a jövőben a Nyelv és Tudomány, helyett A nyest címet fogjuk használni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 GBR 2015. augusztus 27. 08:44

@Fejes László (nyest.hu): Igen, ezt kifelejtettem, hat meg az ostobasag!

Bar nem vagyok benne biztos, hogy ertem a megjegyzesed.

Ha csak nem arra gondoltal hogy ez a Lindsey Graham milyen ostoba, vagy arra, hogy az a tomeg milyen ostoba, aki elfogadja, hogy korunk egyetlen globalis vilaghatalmanak egy ilyen leny elnokjeloltje lehessen, esetleg meg szavazna is ra...

8 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 27. 08:30

@GBR: Különösen az ostobaság...

7 GBR 2015. augusztus 27. 08:07

Ez egyebkent Magyarorszagon is igy van, minden rossz dolog "a(z)" kezdetu: a fasizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a nacik, a kirekesztes, a szexizmus, a sovinizmus, a holokauszttagadas, minden.

6 GBR 2015. augusztus 27. 08:01

Ez a Lindsey Graham akkora bunko, hogy idalis elnoke lenne korunk vezeto kulturalis hatalmanak...

5 mederi 2015. augusztus 25. 10:16

@Sultanus Constantinus: 1-re

A közös ősnyelvből mikor még egy jó lombos fa felért egy mai kastéllyal, mégis volt aki fentről kívánt piszkítani.

"Idézet", ahogy máig fennmaradt:

"El, le! (Há?) Al-ra (arra)! (Al-ra il-jek?) Ilj! Al-ra il-li-k!".. :)

(Az "illik" szó származása bár durva, sokat finomodott.. :))

4 Krizsa 2015. augusztus 24. 13:22

@Sultanus Constantinus: Én se igazán, csak annyit, amit az ismeretterj. + wiki + plusz-plusz összeszedtem. Meg szavakat is elég sokat kikerestem az afro-sémi nyelvekből célzatosan. Azokat, mi nagyon érdekelt.

Szal a mai elképzelésem jön - mindjárt.

De nem "üresen", hanem az általam már felszedett adatok alapján.

A magyar-héber teljesen feldolgozott szótár / az orosz félig

és az ezekből általam készített gyökszótár (olyan 1ooo oldalasak) anyaga alapján

A mai elképzelésem az, hogy a "fenti" sémi eredet (az askenázi, az északi típusú zsidók nyelve, s talán az akkád is) - SZINTÉN ŐSKELTA volt.

S hogy ezek csak a déli afro-sémi nyelvek hatására váltak sémi típusú nyelvekké. Azért gondolom ezt, mert a magyar / finn / héber tő- és alapszavak olyan nagy tömege rokonszó, amire más magyarázatot tényleg nem lehet elképzelni. S mert az askenázi zsidók kifejezetten "északiak".

A finn hogyan kerül bele ebbe? Úgy, hogy a kelta és az ősfinn is közös tőről fakad, csak még régebbről.

3 Sultanus Constantinus 2015. augusztus 24. 12:45

@Krizsa: A latin ille egy régebbi olle, ollus szóra megy vissza, és vélhetően egy indoeurópai *al- 'másik' tőből jön, ugyanonnan, ahonnan az alius, alias stb. Elvileg nem lenne kizárható, hogy az indoeurópai alapnyelv a sémiből vette vagy fordítva, de az afroázsiai nyelvek történetét nem ismerem.

2 Krizsa 2015. augusztus 24. 11:03

A héber ha = a, az, amit egybe is írnak a szóval és olyan lágy h-ja van, hogy legtöbbször nem is hallani. (Megvan a magyar névelő, csak leesett a h:-).

S külön az l'-, al-, el- is egy-egy előrag a sémi nyelvekben.

Ezek az előragok a 'ha'-val (ketten együtt), vagy anélkül a névelő és szinte minden viszonyító előrag funkcióját ellátják:

a / az a / azt / amit, arra, annak, ahhoz, azzal, akkor, stb.

Szóval a latin mutató névmáskát is volt honnan venni: a szomszédból. Jó nagy választékból.

Kár, hogy hangsúlytalanra rövidült:-) Dehát a hivatalos nyelvészet etimológiáinak nicsenek határai...ott mindent mindennel szabad megmagyarázni.

1 Sultanus Constantinus 2015. augusztus 24. 10:02

"Szerkesztőségünkben felmerült, hogy mivel oldalunkat amúgy is sok kritika éri, hogy kevés benne a nyelv, és még kevesebb tudomány, [...]"

Na de hát nem így van? :)

Egyébként érdekes egybeesés ez az újlatin névelőkkel (il, el, le, al, l' stb.), amelyek természetesen a latin ille mutató névmás hangsúlytalan rövidülései. (Én pl. kezdő spanyolosként azt hittem, hogy a spanyol el az arab névelőből származik. :D)

Információ
X