nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A szabad véleménynyilvánítás veszélyei
Tilos a K?

Kommentelni jó! – teszik is ezt nap mint nap, sokan. Most mégis zavar támadt az Erőben: sok hírportál július elsejével letiltotta a cikk alatti hozzászólásokat. Ezek szerint tényleg veszélyes lett a komment a lapfenntartó számára?

Vincze Ildikó Mária | 2011. július 20.
|  

Az interneten először csak e-maileztünk. Ennek tartalma szigorúan feladó és címzett között maradt… Aztán jött a chat, chat-szobák, majd fórumok, végül a blogok. A chat, ha nem mentették le, elszállt, a zárt fórumbejegyzések már megmaradtak, habár csak egy zárt kör, a fórum tagjai számára olvashatóan. A nyilvános fórumok bejegyzései mindenki számára hozzáférhetők, de a legtöbben csak egy-két oldalt olvasnak, órákkal-napokkal előbbre már ritkán nyúlnak vissza – a régi tartalom elbújik az olvasók elől. A blog az más, a blog már komoly dolog, nem mérhető egy fórumot indító röpke bejegyzéshez. A blog – ha magánblog – szívből szól, a szakmai blogger ésszel ír. A blog olvasója meg néha ész nélkül kommentel….

Szabad a komment?
Szabad a komment?

Az első hírportálok, online újságok (emlékszünk még az iNteRNeTTo-ra?) cikkei még csak olvashatóak voltak, legfeljebb fórumoknak adtak helyet. Aztán egyszer csak megjelentek az „írható” tartalmak, ahol a cikket követően az olvasó kedve és vérmérséklete szerint tehette meg visszajelzését, a többi olvasó pedig hol vele, hol magával a cikkel vitázhatott. Az online sajtó felpezsdült.

Ahol komment, ott persze troll is van, vagy esetleg egyszerűen csak egy szabadszájú polgár. A net anonimitása mögé bújva sokan felhasználják arra az alkalmat, hogy trágár vagy gyűlöletkeltő kifejezéseket írjanak le, vagy szándékosan szétoffolják (azaz nem a témához tartozó, romboló jellegű hozzászólásokkal tönkreteszik) a topikot.

A tartalomszolgáltatók igyekeznek védekezni a nemkívánatos jelenségek ellen, moderálási alapelveket jelentetnek meg, és az általuk kirívóan durvának tartott bejegyzéseket kimoderálják. De ahogy Rejtő Jenő ma mondaná: nem lehet minden komment mellé közlekedési rendőrt állítani. A moderátorok száma és munkaereje véges – a kommenteké pedig a végtelen felé tendál. Troll ide, moderálás oda – azért mi lelkesen kommenteltünk, mert kommentelni jó.

Új korszak hajnalán

Így jött el 2011. július elseje, mikor is az új médiatörvények (Mttv., Smtv.) alkalmazása lehetővé vált a sajtótermékekre, köztük az internetes újságokra és hírportálokra is.

Kivéve a kommenteket. Kivéve a kommenteket? Nos, igen, hát ez nem egészen tiszta. Sem a médiatörvény, sem az ún. média-alkotmány nem határozza meg ugyanis, mit ért az internetes újság vagy hírportál által „kínált tartalom” alatt, beletartozik-e ebbe a komment, vagy sem. Sőt: még az internetes újság és hírportál fogalmának meghatározásával is adós maradt a törvény. Ez utóbbitól a tartalomszolgáltatók nem jöttek zavarba: a legtöbb esetben a biztonság kedvéért internetes újságnak vagy hírportálnak minősítve magukat, szépen bejelentkeztek a hatósághoz nyilvántartásba vételre. Ez azonban nem vitte előre a kommentek ügyét. Igen rövid időn belül kiderült, hogy nem állapítható meg sehonnan hitelt érdemlően: most akkor tilos a K, vagy szabad?

Az olvasói kommentek az újság által „kínált tartalom”-nak minősülnek-e vagy sem? Felelős-e az internetes újság a kommentek megjelenési formájáért (trágár, gyűlöletkeltő), esetleg akár a tartalmáért is (rágalmazó, valótlanságot tartalmazó)? Mi jó: ha előzetesen moderál, vagy ha hagyja folyni a kommenteket, és csak a legnyilvánvalóbb esetekben avatkozik be, utólag? Mikor számít „szerkesztett tartalom”-nak a komment, és mikor nem?

Hogy ezek mennyire jogos kérdések, jelzi az is, hogy „biztos-ami-biztos alapon” július elsejétől jó néhány internetes újság drasztikusan változtatott a kommentek kezelésével kapcsolatos korábbi gyakorlatán. Egyesek lezárták a kommentelés lehetőségét, mások előzetes moderálás mellett döntöttek, megint mások közösségi oldalra terelték át a kommentelőket, akik persze nem rejtették véka alá véleményüket.

Hozzájárult ehhez a Népszava esete is a média- és hírközlési biztossal. A biztosnak egy az újság online változatához érkezett kommenttel kapcsolatos fellépéséről szóló hír éppen július elsején látott napvilágot, azt a benyomást keltve, hogy máris „kezdődik”. Az esetet és a biztos szerepét itt most nem elemzem, csak kiemelem: az eljárás még július elseje előtt kezdődött, és a biztos hatásköre nem terjedhet ki jogsértésekre, akkor sem, ha kommentezéssel kapcsolatban követik el azokat. Ha a biztos vegzálta is az online sajtót, az a látszat ellenére nem állt összefüggésben a Médiatanács július elsejétől megnyíló új hatáskörével.

Arra azonban kiválóan alkalmas volt az eset – ezért talán a nyilvánosságra hozatalának időzítése sem volt véletlen – , hogy riadót fújjon az online sajtó világában: baj lehet a kommentekkel!

Moderálni vagy nem moderálni?

A médiahatóság, amely éppen azzal volt elfoglalva, hogy sajtófelügyeleti hatásköreit „társszabályozás” címe alatt kiszervezze, megdöbbenve szembesült a felzúdulással. Váratlanul érte, mert négy szervezettel is közel jutott a megállapodáshoz, amelynek értelmében a médiatörvények sajtóra vonatkozó rendelkezései betartatását az önszabályozó testületekre testálta volna, sőt, a Magyar Tartalomszabályozók Egyesületével éppen aznap írt alá társszabályozási szerződést.

Nem csoda, ha a Médiatanács gyors egymásutánban háromféleképpen is megnyilvánult. Szóvivője útján kategorikusan kijelentette, hogy a médiatörvény nem vonatkozik a kommentekre, mert azok nem tartoznak a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek kategóriájába. A Médiatanács egy tagja, Koltay András az MTI-nek nyilatkozott úgy, hogy a szabályozás csak a szerkesztett tartalmakra vonatkozik, a „komment még akkor sem tekinthető szerkesztett tartalomnak, ha moderálják azt, hiszen nem a szerkesztő döntésén múlik, hogy mi kerül ki az internetes oldalra”. A Médiatanács blogja ügyesen megkerülte a problémát a netes tartalmak kommentelésével kapcsolatban. A következőt írták: „Ahogyan eddig, ezután is a szolgáltató dönti el, hogy hozzá lehet-e szólni cikkeihez, vagy nem.”

A döntéshez azonban nem adott támpontot a hatóság. Ha Koltay nyilatkozatát vesszük, aki a megszólalók közül egyedüliként tartalmilag próbálta meghatározni a komment és az ún. „szerkesztett tartalom” viszonyát, furcsa eredményre jutunk. Az ő meghatározása értelmében szerkesztett tartalom az, aminek az internetes oldalra kikerülése a szerkesztő döntésén múlik. Ebből következően az előzetesen moderált kommentek szerkesztett tartalomnak minősülnének, hiszen csak és akkor jelennek meg az oldalon, ha a szerkesztő így döntött. A gondolatmenetet folytatva, ezekre a kommentekre vonatkozna a törvény. Azokra a kommentekre viszont, amelyek a klaviatúrát ragadó olvasó kénye-kedve szerint, előzetes moderálás nélkül jelennek meg, nem vonatkozna a törvény. A gondos, a tartalmat felelősségteljesen, költséget nem kímélve előzetesen megszűrő szolgáltató bírságolható lenne, a kommenteknek teljesen szabad teret hagyó szolgáltató akkor sem, ha a kommentek a médiaalkotmány teljes tilalomlistáját kimerítik. Ez az értelmezés joggal sérti az olvasó igazságérzetét – de mást nem ajánlott fel a hatóság.

Jó hír, rossz hír

A szolgáltató persze kénytelen eldönteni, mit tegyen július elseje után a kommentekkel, de a döntése anyagi következményeit ő viseli, nem a hatóság. A médiahatóság mossa kezeit: azóta már további két önszabályozó testülettel is megállapodott abban, hogy alapjáraton azok látják el a médiatörvények betartásával kapcsolatos ügyeket.

Nézzük most a dolog jó oldalát – ez azt is jelenti, hogy a helyzet valódi önszabályozásra ad alkalmat: az önszabályozó testületek kénytelenek állást foglalni a kommentek médiatörvény alá tartozása vagy nem tartozása kérdésében, amint ezzel kapcsolatos panasz érkezik hozzájuk.

A rossz hír az, hogy nem az önszabályozó testület a végső fórum. Előbb utóbb ezek az ügyek a Médiatanács, majd végső soron a bíróság elé kerülnek. Már született olyan jogerős bírósági ítélet, amely komment miatt elmarasztalja a szolgáltatót. Az adott ügyben a bíróság még a Ptk. alapján döntött, azóta a helyreigazítás szabályai az Smtv-be kerültek. Ha a jövőben komment miatti panaszos ügy indul, az önszabályozó testület hiába bírálja el saját jogértelmezése szerint az ügyet, kiszámíthatatlan, hogy milyen döntést hoz majd a hatóság vagy a bíróság.

A tartalomszolgáltató tehát így is, úgy is rosszul jár: ha nem kommentelnek az olvasók, csökken a látogatottsága, ha kommentelnek, a gatyája is rámehet.

A szerző médiajogász, a Médiajogfigyelő blog és a mediajogfigyelo.hu szerkesztője.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 hajnalpír 2011. július 26. 10:02

A 8-as számú kommentre semmi válasz?

8 hajnalpír 2011. július 22. 00:24

@Kincse Sz. Örs:

"bizonytalanság támadt a jogértelmezéssel kapcsolatban: Koltay úr nyilatkozatát követően joggal feltételezhető, hogy a hatóság a moderált kommenteket szerkesztett tartalomnak tekinti."

Nem elég a törvénykezési kapkodás, még kétséges és utólagos jogértelmezéssel is nehezítik a sajtó helyzetét. Nem lehet véletlen, hogy ennyire furfangosan körülírt szöveget hagytak jóvá törvényszövegnek. Nem szabad hagyni, hogy a szakmai kritériumok ellenére abból "csináljanak" szerkesztett tartalmat a jogászok, amit jónak látnak, mert lassan már nem csak a hivatalos sajtó szabadsága esik áldozatul, hanem az interaktív kommunikáció világszerte elterjedt lehetősége is. Kínai sajtóviszonyok lesznek hamarosan, ha a világhálós médiacsapat hagyja magát mondvacsinált értelmezési bonyodalmakba belevinni és eltéríteni magát a tényektől.

"Koltay levezetése sem feltétlenül hibás: a rendelkezésre álló, harmadik fél által generált tartalomból (hozzászólások) a szerkesztő (tartalmi-stilisztikai-stb) döntése kapcsán azok maradnak meg kizárólag, amelyek szerkesztői döntés alapján megmaradhatnak. azaz bevezetendő itt egy harmadik kategória, a szerkesztett külső v. harmadik féltől származó tartalom."

A kétféle tartalom között nagyon éles a különbség:

"harmadik fél által generált tartalomból (hozzászólások) a szerkesztő (tartalmi-stilisztikai-stb) döntése kapcsán"

A "harmadik fél által generált tartalom" külsős újságíró cikke, írása, ami a szerkesztő monitorán landol, ha kinyitja a postafiókját, illetve ha lehívja a neki küldött anyagot. Mert személyesen neki küldték szerkesztői elbírálásra, és nem egyenesen az olvasóknak - azonnali olvasásra. A hozzászólás viszont akár hevenyészetten, akár hibákkal teli, spontán leírt szöveg, ami elküldés után mindenki képernyőjén azonnal megjelenik, aki azt az oldalt böngészi éppen. Kell ennél nagyobb különbség? Egy hozzászólásnak semmi köze a szerkesztéshez és a szerkesztett tartalomhoz. Az elnevezése is hozzá-szólás valamilyen témához, és nem egy témát feldolgozó önálló cikk, aminek vannak bizonyos kritériumai. A hozzászólás egy írás kiegészítése a saját véleménnyel. A hozzászólástól és írójától nincsenek szakmai elvárások, a hozzászólónak még a nevét sem kell elárulnia, mégis megjelenik, amit írt és továbbitott a világhálóra.A moderátor persze vagy fent hagyja, vagy törli, de ez is bekalkulált része a hozzászólás műfajának.

A szerkesztő szerkeszt, tartalmilag és stilárisan átfésüli az anyagot megjelenés előtt, a modetátor nem javít, nem korrigálja az elütéseket, nem stilizál, csak mérlegel: töröl avagy nem töröl. Ennél nagyobb különbség már nem is lehetne.

Szerintem nem kell és nem szabad belemenni semmilyen értelmezési belemagyarázásba, annyira világos a szerkesztés és a moderálás közötti különbség. Ha nem állnak a sarkukra a szakma képviselői, veszett fejsze nyele lesz az interaktív kommunikáció.

Utána már egyre kevesebb esélye nem lesz a szabad vélemény nyilvánításnak, mert apró lépesekkel és folyamatos értelmezési trükkökkel veszíti el a világhálós nép a szólás szabadságát. Érvelni kell a végsőkig, mert utólagos rekalmációnak helye nem lesz. Példák sora mutatja, hogy akik eddig csendesen finomkodtak, pórul jártak. Lásd: Ab, KT, egyház, nem egyház stb.

A sajtószabadságot nem szabad kitenni egyetlen kormány szövegértelmezési csűrés-csavarásának sem. A vélemény nyilvánítás szabadságán áll vagy bukik a nemzetek szabadsága, tagjainak biztonsága, végső soron az ország helye és megítélése Európában és a világban.

A kapkodás legfrissebb példája (mivel fentebb szóvá tettem):

Változtat Budapest új zászlaján a főváros

2011. július 21. 12:27

www.mno.hu/portal/798605

7 Kincse Sz. Örs 2011. július 21. 11:24

"A moderált tartalom nem minősül(het) szerkesztett tartalomnak, mert a kettő nem azonos munkaköri ismereteket, és emiatt másféle gyakorlati elvárásokat igényel. Így eleve nem (is lehet) azonos a moderált tartalom a szerkesztett tartalommal, mert a komment és annak esetlegesen módosult eredménye, a moderált tartalom nem szerkesztői, illetve nem szerkesztőségi munka eredménye, hanem egy névtelen, vagy választott nicknéven kommentelő saját véleménye - akár némi módosulással is."

Szia,

feltétlen szólok a cikkírónak, de szerintem a cikkből meglehetősen jól kiderül, hogy nem ezzel a levezetéssel van a gond. az okozza véleményem szerint a problémát, hogy a többféle hivatalos nyilatkozatot követően bizonytalanság támadt a jogértelmezéssel kapcsolatban: Koltay úr nyilatkozatát követően joggal feltételezhető, hogy a hatóság a moderált kommenteket szerkesztett tartalomnak tekinti.

amennyiben ez így van, az adott ügy szempontjából sajnos irreleváns, hogy a gyakorlatban mi számít szerkesztőségi (avagy szerkesztett) tartalomnak, hiszen a hatóság által követett jogszabályi interpretáció szerint az utólag moderált hozzászólások adott esetben szerkesztett tartalomnak minősülhetnek.

azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy Koltay levezetése sem feltétlenül hibás: a rendelkezésre álló, harmadik fél által generált tartalomból (hozzászólások) a szerkesztő (tartalmi-stilisztikai-stb) döntése kapcsán azok maradnak meg kizárólag, amelyek szerkesztői döntés alapján megmaradhatnak. azaz bevezetendő itt egy harmadik kategória, a szerkesztett külső v. harmadik féltől származó tartalom.

ebből kiindulva a jogértelmezési bizonytalanság még tart. de nem titok, hogy cikkünk egy eszmecserét kíván elindítani, és várjuk a Médiatanács válaszait --- reméljük, rövidesen megkapjuk őket.

6 El Mexicano 2011. július 20. 22:38

Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a probléma ott kezdődik, hogy egy olyan fogalommal akarják a dolgokat elkülöníteni, amely erre teljesen alkalmatlan (és ez sajnos jellemző a magyar jogszabályokra).

A "szerkesztett tartalom" egyszerűen hülyeség, nincs semmi értelme. Nem ebből kellene kiindulni. Hanem pl. abból, hogy egy hírportálon létezik a "cikk", és létezik a "hozzászólás/komment". Innentől kezdve teljesen egyértelmű, és tök mindegy lenne, hogy a "hozzászólás" moderált-e vagy sem, mert az "hozzászólás" és nem "cikk". Hogy ha feltétlenül muszáj definiálni még azt is, hogy mi a "cikk" és mi a "hozzászólás".

5 hajnalpír 2011. július 20. 21:45

@Fejes László (nyest.hu):

Tisztázni kellene az alapokat: a komment nem a szerkesztő(ség)nek írott levél, amit majd valakik, valamikor elbírálnak, hogy közölhető-e, hanem a KÜLDÉS (ELKÜLDÖM, MEHET stb.) gombra kattintással az oldal pillanatnyi olvasóinak azonnal megjelenő vélemény.

A szerkesztő nem hozzászólások figyelésére szakodott médiamunkás, mivel a sajtó híreivel foglalkozik, és nem az olvasói kommentek böngészésével. Az új módi szerint az olvasó a világhálós oldalakon neki fenntartott helyeken (ablakokban) véleményt ír az olvasottakhoz, a szerkesztő(ség) bepillantása nélkül. (A moderációt a portálok többnyire automatára bízzák, ami az előzőleg rögzített nemkívánatos kifejezéseket azonnal törli, vagy a teljes kommentet, a szerkesztők keze nyoma nélkül.)

A kommentelés nem az internet elterjedése előtti levelezést tükröző állapot, hanem az internettel együtt meghonosodott azonnali véleményezés. Abban is eltér, hogy a korábbi olvasói levelek és akkori észrevételek nem a híradásokhoz kapcsolódtak, pláne nem a parlamenti törvénykezéshez, hanem közéleti visszásságokra hívták fel a figyelmet (Pl. dr. Del Medico Imre).

A jelenlegi internetes véleményezés éppen azt teszi lehetővé az azonnal megjelenő kommentekkel, hogy a pillanatnyi helyzetet, a folyamatosan változó világhálós híradásokat lehet kommentelni. A hírek adják a kommentelés aktualitását, a közönségsikere is ebben rejlik.

A továbbiakban a cikk szerzőjének válaszát várom, mert eredetileg neki szántam a leírtakat, a nézeteivel ellentétes álláspontként. Érdekel, hogy vitázik-e avagy megértette a fogalmi tisztázásnak szánt felvetésemet, vagy inkább hajlik a jogi homály fenntartására.

4 bibi 2011. július 20. 15:16

@Lalika: Lalika "számos portál levette a kommentelési lehetőséget."

Csak az "újságok" kommenteléséhez tudok hozzászólni. Megszüntette a kommentelés lehetőségét pl. a Hetiválasz, de nem szüntette meg pl. a Népszabadság". De szerintem a Hetiválasz nem "óvatosságból" szüntette meg a kommenteket, hanem "lustaságból" - terhükre volt a moderátori feladat. Azt nem gondolnám, hogy a nyest.hu-nak óvatoskodnia kellene. Viszont el tudok kepzelni olyan támájú weboldalt, ahol könnyen paprikássá változhat a hangulat. Soha nem lehetett kommentelni, pl. a Barikad.hu-n, vagy a kuruc.infon.

Szóval szerintem a médiatörvény alig változtat itt bármit is.

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 20. 14:28

@hajnalpír: "A szerkesztő a portálon megjelent cikkek tartalmáért felel, és nem a hozzáfűzött véleményekért." Ez az értelmezés az internet előtti időkből jön. Ilyen értelemben a komment az olvasói levélnek felel meg. Abban, hogy milyen olvasói levél jelenik meg, a szerkesztő dönt. Amennyiben a komment előzetesen moderált, a párhuzam tökéletes. Ebben az esetben a szerkesztő (vagy nevezzük akárhogy, mindenesetre az oldal fenntartója megbízásából eljáró személy) úgy dönt, hogy a megfogalmazott vélemény jelenjen meg az oldalon. Lehet, hogy ő maga nem is ért vele egyet, de helyet biztosít neki, mert úgy gondolja, hogy a vélemény tartalmilag és stílusában megfelel az oldal képének. Természetesen ha a komment rágalmakat tartalmaz (pl. valakit bűncselekmény elkövetésével vádol, rágalmaz, becsületet sért), akkor ez ugyanúgy a szerkesztő döntésével jelent meg, mint ha egy cikkben jelent volna meg.

Ha a kommenteket senki nem ellenőrzi előzetesen, akkor a szerkesztőség nem felelős a kommentért, annak tartalmáért nem büntethető, legfeljebb fel lehet szólítani az ilyen kommentek eltávolítására. (Logikus, hogy ha a komment valóban törvénysértő tartalmú, akkor ezt meg is tegye, ill. ha nem teszi meg, akkor büntethetővé válljon.)

A csapda ott van, hogy pl. egy szerkesztőség jóhiszeműen úgy dönt, hogy előre ellenőrzi a kommenteket, hogy ne kerüljön ki sértő, nem megfelelő stílusú tartalom. Jön egy kommentelő, aki teljesen úriember módjára fogalmaz, de azt állítja, hogy bizonyítékai vannak, h X képviselő lop. A moderátor itt dönthet, hogy vagy nem teszi ki a kommentet (ami az olvasókat érdekelné, és amit az illető ey moderálatlan hozzászólásban máshol is megírhatna), vagy kiteszi, és azt kockáztatja, h ha a vádak hamisnak bizonyulnak, maga is fele, és kártérítést kénytelen fizetni. De éppen ő, aki legalább próbálkozott a tartalom szűréslével. Aki meg sem próbálja, az nem büntethető.

Érthető lenne, ha mindenhol moderálatlanná válna a kommentelés. (A furcsa az, h nem ez történik. Ez arra utal, hogy mások másképp értelmezik a törvényt.)

2 Lalika 2011. július 20. 14:02

@hajnalpír: no igen, csak hát a kérdés nem is az, hogy ezzel mi tisztába jöjjünk. sokkal inkább, hogy hogyan értelmezi a kérdést a hatóság. az meg teljesen biztos, hogy

1. többféleképpen,

2. számos portál levette a kommentelési lehetőséget.

Azaz csak nem lehet ennyire szimpla a kérdés. Sajnos a jogszabályok szerkesztői a legritkább esetekben veszik a fáradtságot ahhoz, hogy egyeztessenek egy-egy szakmával, vagy ha mégis egyeztetnek, akkor tipikusan a három legnagyobbal teszik ezt. Így aztán ottmaradhatnak az ökörségek.

1 hajnalpír 2011. július 20. 13:53

(Koltay) "meghatározása értelmében szerkesztett tartalom az, aminek az internetes oldalra kikerülése a szerkesztő döntésén múlik.

Eddig rendben. A folytatás:

"Ebből következően az előzetesen moderált kommentek szerkesztett tartalomnak minősülnének, hiszen csak és akkor jelennek meg az oldalon, ha a szerkesztő így döntött. "

Ez nem következik az előzőből. A moderált tartalom nem minősül(het) szerkesztett tartalomnak, mert a kettő nem azonos munkaköri ismereteket, és emiatt másféle gyakorlati elvárásokat igényel. Így eleve nem (is lehet) azonos a moderált tartalom a szerkesztett tartalommal, mert a komment és annak esetlegesen módosult eredménye, a moderált tartalom nem szerkesztői, illetve nem szerkesztőségi munka eredménye, hanem egy névtelen, vagy választott nicknéven kommentelő saját véleménye - akár némi módosulással is.

A kétféle tevékenység közötti különbséget a növényvilággal párhuzamba hozható példa illusztrálja legjobban: a szerkesztő nemesít, a moderátor gyomlál. Ugye, mennyire nem azonos a két tevékenység?

A világhálós oldalak szerkesztőinek nincs befolyásuk a kommentek tartalmára, mert sem a kommentelés, sem annak tartalmi felülbírálata nem szerkesztői feladat. A moderálás ténye nem változtat azon, hogy a komment, a vélemény leírása amatőr teljesítmény, amiből bizonyos trágárságok stb. kigyomlálása nem (hivatásos) szerkesztői feladat.

A szerkesztő a portálon megjelent cikkek tartalmáért felel, és nem a hozzáfűzött véleményekért. A kommentek tartalmának megítélése éppen úgy nem a szerkesztő hatásköre, mint ahogy a gyomlálás sem a nemesítő feladata.

Információ
X