nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Négy tévhit a két- és többnyelvűségről

Négy gyakori tévhit részletes cáfolata. Tényleg butábbak-e a kétnyelvű gyerekek, vagy épp ellenkezőleg? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek - és ha igen, szándékosan vagy véletlenül? Ritka dolog-e a többnyelvűség? Végül, de nem utolsósorban: mi köze mindehhez a Fülöp-szigeteki Megasztár nyerítő transzvesztitájának?

Takács Boglárka | 2010. október 7.
|  

A legelterjedtebb nyelvvel kapcsolatos tévhiteket cáfoló sorozatunkban ezúttal a többnyelvűségről lesz szó. Lassabban fejlődnek-e a gyerekek kétnyelvű környezetben? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek? Miért érdekes a Fülöp-szigeteki Megasztár?

Svéd és finn felirat egy svédországi bútoráruházon
Svéd és finn felirat egy svédországi bútoráruházon
(Forrás: Wikimedia commons)

1. tévhit: A többnyelvűség igen ritka, kivételes eset

Habár a mai Magyarországon valóban nem túl gyakori a többnyelvűség (azért természetesen létezik), a világ népességének többsége nem egynyelvű környezetben él! Számos földrajzi területen több helyi nyelv is megtalálható, amelyek egymással is szoros kapcsolatban vannak. Emellett a gyarmatosító világhatalmak is rendszerint saját nyelvüket tették hivatalossá a kolóniákon, aminek számos máig tartó következménye adódik: mi is több ízben írtunk például az afrikai irodalmakban fellépő helyi nyelv és a gyarmatosító nyelv ellentétről.

Kétnyelvű utcatábla Dabason (magyar, szlovák)
Kétnyelvű utcatábla Dabason (magyar, szlovák)
(Forrás: Wikimedia commons)

2. tévhit: A többnyelvű gyerekek lassabban fejlődnek, és egyik nyelvet sem tanulják meg rendesen

Sokan úgy vélik, hogy a többnyelvűség tulajdonképpen hátrány: a gyerekek összezavarodnak és végeredményképp kevesebbet tudnak, mint egynyelvű kortársaik! Valójában a többnyelvűség inkább előnyökkel jár. Ezek az emberek általában több kultúrában is otthonosan mozognak. (Habár léteznek ellenpéldák: a svájciak rendszerint többnyelvűek, de azonos kultúrájúak.) A többnyelvűség a gondolkodásra is pozitív hatást gyakorol. Ezek a beszélők kreatívabbak, jobban képesek a félrevezető információk figyelmen kívül hagyására, és hatékonyabb a viselkedésszervezésük. Valószínűleg mindez azért van így, mert az, hogy a nyelvek közül a beszédfolyamat minden pontján folyamatosan választani kell, növeli az agy végrehajtó-ellenőrző funkciójú részeinek (elsősorban a prefrontális területeknek) a teljesítményét. A kedvező hatások már kisgyermekkorban megjelennek, és később is fennmaradnak; sőt arra is vannak adatok, hogy az időskorral együtt járó szellemi hanyatlást csökkenti a többnyelvűség.

Angol–velszi kétnyelvű tájékoztató tábla
Angol–velszi kétnyelvű tájékoztató tábla
(Forrás: Wikimedia commons)

A szülőknek nem érdemes tehát aggódniuk, még akkor sem, ha azt látják, hogy gyerekük összekeveri a nyelveket, ez ugyanis a korai fázisokban teljesen természetes. Teljesen fölösleges – sőt inkább káros! – kivárni, amíg az egyik nyelven már jól beszél a gyerek, mielőtt a másikkal szembesítjük. Többnyelvű környezetben csakúgy, mint egynyelvűben, a folyamatot nagymértékben elősegíti a változatosság. A kiejtés szempontjából szintén a minél korábbi időpont a kedvező.

Német és olasz nyelvű tábla Dél-Tirolban
Német és olasz nyelvű tábla Dél-Tirolban
(Forrás: Wikimedia commons)

3. tévhit: A többnyelvű emberek összekeverik a nyelveiket

Ez az elképzelés két forrásból táplálkozik. Mint már említettük, a gyermekkori nyelvelsajátítás során valóban feltűnik, hogy a gyerek szabadon keveri a környezetében beszélt nyelveket. Ezt azonban kinövi. Igen ám, de gyakran tapasztalhatjuk, hogy többnyelvű felnőttek különböző nyelveket használnak akár egy mondaton belül is. Például a következő, Fülöp-szigeteki zenés tehetségkutató videóban nem csak a versenyző, hanem a zsűri és a narrátor beszédmódjára is ez jellemző, angol és tagalog elemekkel (ettől függetlenül is érdemes megnézni):

Ezt a jelenséget a nyelvészek kódváltásnak nevezik, és akkor lehet megfigyelni, ha az adott beszélők azonos többnyelvű környezetben élnek. Ilyenkor gyakori, hogy mindig abból a nyelvből merítenek kifejezéseket, amelyik megítélésük szerint jobban illeszkedik a helyzetre. A kutatók több különböző elméletet dolgoztak ki annak a megválaszolására, hogy ez a választás pontosan milyen szempontok szerint történik, de abban egyetértenek, hogy a kódváltás nem negatív dolog, hanem a többnyelvűség természetes része. Sajnos sokan ideológiai megfontolásból ellenzik a kódváltást, és ezzel elbátortalanítják a beszélőket: például ez a helyzet az oroszországi kisebbségek esetében is.

Angol és cserokí nyelvű hirdetmény 1828-ból
Angol és cserokí nyelvű hirdetmény 1828-ból
(Forrás: Wikimedia commons)

4. tévhit: A többnyelvű felnőttek egyformán beszélik mindegyik nyelvüket

Habár a fentebbiekből úgy látszik, hogy a téves elképzelések Magyarországon általában negatívak, az ellenkezőjére is akad példa: sokan úgy gondolják, hogy a kétnyelvűek mindkét nyelvüket teljesen egyformán beszélik, azonnal és erőfeszítés nélkül tudnak fordítani egyikről a másikra. A valóságban ez nincs így, több okból is.

Kétnyelvű (német és fríz) feliratok
Kétnyelvű (német és fríz) feliratok
(Forrás: Wikimedia commons)

A többnyelvű beszélők általában a nyelveiket más-más feladatra használják: például gyakori a család vs. környezet szembeállítás. A magyarországi cigány (romani vagy beás) – magyar kétnyelvű beszélőkre is az jellemző, hogy míg otthon, magánéletükben cigány nyelvüket használják, az iskolában, hivatalos ügyek intézésekor, vagy egynyelvű beszélőkkel való kapcsolatukban a magyart használják. De ugyanez mondható el például az Egyesült Államokban élő magyar származású lakosokról is: a családban magyarul beszélnek, környezetükkel angolul.

Észt–võrui kétnyelvű tábla
Észt–võrui kétnyelvű tábla
(Forrás: Wikimédia commons)

Az efféle funkciómegosztásból adódik, hogy a két (vagy több) nyelvet az adott beszélő nem feltétlenül tudja egyformán használni. Habár elvben minden nyelv minden jelentés kifejezésére tökéletesen alkalmas, a gyakorlatban hiányozhatnak a konkrét szavak, szófordulatok, vagy a beszélő nem ismeri őket: például egy amerikai magyar az angolul tanult szakmája magyar szakkifejezéseit. Az is lehetséges, hogy a nyelv elemei nem bírnak megfelelő érzelmi jelentéssel: a többnyelvű emberek gyakran számolnak be arról, hogy érzelmeiket egy bizonyos nyelven szeretik, tudják a legjobban kifejezni. (Ez nem feltétlenül az, amelyiket előbb sajátítottak el, vagy amelyiket a családban használnak!) Gyakori az is, hogy más kulturális normák kapcsolódnak a nyelvekhez – ebből eredhet az a Magyarországon talán kevésbé elterjedt tévhit is, hogy „más személyiségűek” lesznek a beszélők a váltáskor.

Kétnyelvű (orosz, vepsze) helységnévtábla
Kétnyelvű (orosz, vepsze) helységnévtábla
(Forrás: Wikimedia commons)

A fordítással kapcsolatos téves elképzelésekre legközelebb térünk ki!

Irodalom

Bialystok, E., Craik, F. I. M., Klein, R., Viswanathan, M. (2004): Bilingualism, Aging, and Cognitive Control: Evidence From the Simon Task. Psychology and Aging, 19(2):290-303.

Carlson, S. M., Meltzoff, A. N. (2008): Bilingual experience and executive functioning in young children. Developmental Science, 11(2): 282-298.

Kovács, Á. M., Mehler, J. (2009): Cognitive gains in 7-month-old bilingual infants. PNAS, 106(16): 6556-6560.

François Grosjean: Myths about bilingualism

Bonus track / Bónusz trekk

Rejtvény

A cikkünk elején látható áruház előtt öt zászló lobog. Kettő ugyan kevéssé látszik, de kis ügyességgel kitalálható, melyek azok. A kérdés pontosan ez: melyik az az öt zászló, amelyet a szél az áruház előtt lenget? Az első tizenhét beküldő között jutalomkönyvet sorsolunk ki. A válaszokat a szerkesztoseg@nyest.hu címre várjuk!

Játékunk nyertese Szilágyi Edit, nyereménye Fercsik Erzsébet és Raátz
Judit Keresztnevek enciklopédiája című kötete. Gratulálunk!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X