-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Négy gyakori tévhit részletes cáfolata. Tényleg butábbak-e a kétnyelvű gyerekek, vagy épp ellenkezőleg? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek - és ha igen, szándékosan vagy véletlenül? Ritka dolog-e a többnyelvűség? Végül, de nem utolsósorban: mi köze mindehhez a Fülöp-szigeteki Megasztár nyerítő transzvesztitájának?
A legelterjedtebb nyelvvel kapcsolatos tévhiteket cáfoló sorozatunkban ezúttal a többnyelvűségről lesz szó. Lassabban fejlődnek-e a gyerekek kétnyelvű környezetben? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek? Miért érdekes a Fülöp-szigeteki Megasztár?

(Forrás: Wikimedia commons)
1. tévhit: A többnyelvűség igen ritka, kivételes eset
Habár a mai Magyarországon valóban nem túl gyakori a többnyelvűség (azért természetesen létezik), a világ népességének többsége nem egynyelvű környezetben él! Számos földrajzi területen több helyi nyelv is megtalálható, amelyek egymással is szoros kapcsolatban vannak. Emellett a gyarmatosító világhatalmak is rendszerint saját nyelvüket tették hivatalossá a kolóniákon, aminek számos máig tartó következménye adódik: mi is több ízben írtunk például az afrikai irodalmakban fellépő helyi nyelv és a gyarmatosító nyelv ellentétről.

(Forrás: Wikimedia commons)
2. tévhit: A többnyelvű gyerekek lassabban fejlődnek, és egyik nyelvet sem tanulják meg rendesen
Sokan úgy vélik, hogy a többnyelvűség tulajdonképpen hátrány: a gyerekek összezavarodnak és végeredményképp kevesebbet tudnak, mint egynyelvű kortársaik! Valójában a többnyelvűség inkább előnyökkel jár. Ezek az emberek általában több kultúrában is otthonosan mozognak. (Habár léteznek ellenpéldák: a svájciak rendszerint többnyelvűek, de azonos kultúrájúak.) A többnyelvűség a gondolkodásra is pozitív hatást gyakorol. Ezek a beszélők kreatívabbak, jobban képesek a félrevezető információk figyelmen kívül hagyására, és hatékonyabb a viselkedésszervezésük. Valószínűleg mindez azért van így, mert az, hogy a nyelvek közül a beszédfolyamat minden pontján folyamatosan választani kell, növeli az agy végrehajtó-ellenőrző funkciójú részeinek (elsősorban a prefrontális területeknek) a teljesítményét. A kedvező hatások már kisgyermekkorban megjelennek, és később is fennmaradnak; sőt arra is vannak adatok, hogy az időskorral együtt járó szellemi hanyatlást csökkenti a többnyelvűség.

(Forrás: Wikimedia commons)
A szülőknek nem érdemes tehát aggódniuk, még akkor sem, ha azt látják, hogy gyerekük összekeveri a nyelveket, ez ugyanis a korai fázisokban teljesen természetes. Teljesen fölösleges – sőt inkább káros! – kivárni, amíg az egyik nyelven már jól beszél a gyerek, mielőtt a másikkal szembesítjük. Többnyelvű környezetben csakúgy, mint egynyelvűben, a folyamatot nagymértékben elősegíti a változatosság. A kiejtés szempontjából szintén a minél korábbi időpont a kedvező.

(Forrás: Wikimedia commons)
3. tévhit: A többnyelvű emberek összekeverik a nyelveiket
Ez az elképzelés két forrásból táplálkozik. Mint már említettük, a gyermekkori nyelvelsajátítás során valóban feltűnik, hogy a gyerek szabadon keveri a környezetében beszélt nyelveket. Ezt azonban kinövi. Igen ám, de gyakran tapasztalhatjuk, hogy többnyelvű felnőttek különböző nyelveket használnak akár egy mondaton belül is. Például a következő, Fülöp-szigeteki zenés tehetségkutató videóban nem csak a versenyző, hanem a zsűri és a narrátor beszédmódjára is ez jellemző, angol és tagalog elemekkel (ettől függetlenül is érdemes megnézni):
Ezt a jelenséget a nyelvészek kódváltásnak nevezik, és akkor lehet megfigyelni, ha az adott beszélők azonos többnyelvű környezetben élnek. Ilyenkor gyakori, hogy mindig abból a nyelvből merítenek kifejezéseket, amelyik megítélésük szerint jobban illeszkedik a helyzetre. A kutatók több különböző elméletet dolgoztak ki annak a megválaszolására, hogy ez a választás pontosan milyen szempontok szerint történik, de abban egyetértenek, hogy a kódváltás nem negatív dolog, hanem a többnyelvűség természetes része. Sajnos sokan ideológiai megfontolásból ellenzik a kódváltást, és ezzel elbátortalanítják a beszélőket: például ez a helyzet az oroszországi kisebbségek esetében is.

(Forrás: Wikimedia commons)
4. tévhit: A többnyelvű felnőttek egyformán beszélik mindegyik nyelvüket
Habár a fentebbiekből úgy látszik, hogy a téves elképzelések Magyarországon általában negatívak, az ellenkezőjére is akad példa: sokan úgy gondolják, hogy a kétnyelvűek mindkét nyelvüket teljesen egyformán beszélik, azonnal és erőfeszítés nélkül tudnak fordítani egyikről a másikra. A valóságban ez nincs így, több okból is.

(Forrás: Wikimedia commons)
A többnyelvű beszélők általában a nyelveiket más-más feladatra használják: például gyakori a család vs. környezet szembeállítás. A magyarországi cigány (romani vagy beás) – magyar kétnyelvű beszélőkre is az jellemző, hogy míg otthon, magánéletükben cigány nyelvüket használják, az iskolában, hivatalos ügyek intézésekor, vagy egynyelvű beszélőkkel való kapcsolatukban a magyart használják. De ugyanez mondható el például az Egyesült Államokban élő magyar származású lakosokról is: a családban magyarul beszélnek, környezetükkel angolul.

(Forrás: Wikimédia commons)
Az efféle funkciómegosztásból adódik, hogy a két (vagy több) nyelvet az adott beszélő nem feltétlenül tudja egyformán használni. Habár elvben minden nyelv minden jelentés kifejezésére tökéletesen alkalmas, a gyakorlatban hiányozhatnak a konkrét szavak, szófordulatok, vagy a beszélő nem ismeri őket: például egy amerikai magyar az angolul tanult szakmája magyar szakkifejezéseit. Az is lehetséges, hogy a nyelv elemei nem bírnak megfelelő érzelmi jelentéssel: a többnyelvű emberek gyakran számolnak be arról, hogy érzelmeiket egy bizonyos nyelven szeretik, tudják a legjobban kifejezni. (Ez nem feltétlenül az, amelyiket előbb sajátítottak el, vagy amelyiket a családban használnak!) Gyakori az is, hogy más kulturális normák kapcsolódnak a nyelvekhez – ebből eredhet az a Magyarországon talán kevésbé elterjedt tévhit is, hogy „más személyiségűek” lesznek a beszélők a váltáskor.

(Forrás: Wikimedia commons)
A fordítással kapcsolatos téves elképzelésekre legközelebb térünk ki!
Irodalom
Bialystok, E., Craik, F. I. M., Klein, R., Viswanathan, M. (2004): Bilingualism, Aging, and Cognitive Control: Evidence From the Simon Task. Psychology and Aging, 19(2):290-303.
Carlson, S. M., Meltzoff, A. N. (2008): Bilingual experience and executive functioning in young children. Developmental Science, 11(2): 282-298.
Kovács, Á. M., Mehler, J. (2009): Cognitive gains in 7-month-old bilingual infants. PNAS, 106(16): 6556-6560.
François Grosjean: Myths about bilingualism
Bonus track / Bónusz trekk
Rejtvény
A cikkünk elején látható áruház előtt öt zászló lobog. Kettő ugyan kevéssé látszik, de kis ügyességgel kitalálható, melyek azok. A kérdés pontosan ez: melyik az az öt zászló, amelyet a szél az áruház előtt lenget? Az első tizenhét beküldő között jutalomkönyvet sorsolunk ki. A válaszokat a szerkesztoseg@nyest.hu címre várjuk!
Játékunk nyertese Szilágyi Edit, nyereménye Fercsik Erzsébet és Raátz
Judit Keresztnevek enciklopédiája című kötete. Gratulálunk!