Akár apró hátrányai is lehetnek a gyerekek többnyelvű nevelésének, de egy tagadhatatlan óriási előnye, hogy a gyermek két vagy több nyelvet is anyanyelvi szinten fog elsajátítani. Mit kell, és mit nem szabad olyankor tenni, ha valaki eldöntötte, hogy két- vagy többnyelvű környezetben neveli fel gyermekét? Ezekre a kérdésekre ad három-három választ a Többnyelvű Gyerekek Szövetségének (Multilingual Children’s Association) alapítója, Christina Bosemark, két háromnyelvű kislány édesanyja.

–        Kezdjük el azonnal!

A legjobb születéskor azonnal elkezdeni a többnyelvűnevelést.

–        Legyünk kitartóak!

A gyerekek többnyelvűre nevelését egy 18 éves feladatnak kell felfogni. Ez inkább a szülőknek egy megmérettetés …. A gyerekek nem szenvednek közben.

–        Minél több nyelvi hatásnak tegyük ki a gyermeket az összes érintett nyelv esetében!

Ha a szülők egynyelvűek, akkor oktató DVD-vel és dalokkal is érdemes ismertetni az új nyelvet. A legjobb egy idegen nyelvű dada, vagy egy kéttannyelvű óvada, iskola, ha a szülők megemgedhetik.

Ne…

–        legyenek irreális elvárásaink!

Ahhoz, hogy anyanyelvi szinten sajátítson el egy nyelvet egy gyermek, ahhoz nagyon sok időt kell a nyelvi környezetben eltöltenie. A nappalok legalább egy harmadát kell egy-egy nyelvvel eltölteni a gyerekeknek Bosemark szerint, hogy anyanyelvi szinten ívódjon beléjük az a nyelv. Így a négynyelvűség elvárása például már irreálisnak mondható.

–        mondjunk nemet, ha igazi van a gyermekünknek!

Ha mindkét szülő „water”-nek nevezi a vizet egy spanyol nyelvkörnyezetben, de a gyermek mégis inkább az „aqua”-t használja, ne javítsuk ki. Ne azt hangsúlyozzuk, hogy az adott nyelvben nem az a helyes szó, hanem méltányoljuk, hogy annak az általa használt szó is a megfelelő jelentést hordozza.

–        aggódjunk!

Az anekdoták szerint a kétnyelvű gyermekek lassabban sajátítják el a nyelveket, de Bosemark tagadja ezt. Egyszerűen arról van szó, hogy egyszerre két párhuzamos utat járnak be. De ne aggódjunk, kibírják, mert gyerekek!