@gorilla:

1. Szerintem nem olvasta el alaposan, amit írtam.

2. A kommentelőink nem ismerték a harmadfélszáz alakot sem, nem hallották „a bank, aki(k)” szerkezetet, sőt, még te[k]nikát sem. Illetve nyilván hallották, csak elmentek mellette, többek közt azért, mert nem nyelvészek, és nincs rá kihegyezve a fülük.

3. Nem várom senkitől, hogy bizonyítsa, hogy nincs terjedőben. Egyébként természetesen elsősorban a beszélt nyelv jellemzője, tehát az írott adatok kutatása csak részleges képet nyújthat. És persze az is előfordulhat, hogy valakinek a környezetében nem fordul elő. Ez azonban nem jelenti, hogy egyáltalán nem fordul elő.

@Fejes László (nyest.hu): Ha tényleg terjedőben lenne, akkor nem kéne erőlködni, hogy találjon példát az ember, hanem legalábbis egyszer-kétszer bele kéne botlani csak úgy véletlenül is. Azt mondja, hogy Ön sokszor hallja ezt a környezetében, a kommentelők viszont nem.

Van ez az egyszál blogocska meg a kislány, de a gyerekek néha rugalmasan és leleményesen hoznak létre új szavakat, adnak más értelmet meglévőeknek.

Szóval még mindig nem látom megalapozottnak, amit állítanak.

Temészetesen azt, hogy valamilyen jelenség _nincs_ terjedőben, azt még kevésbé lehet guglizással vagy bármi módon alátámasztani, úgyhogy ezzel nem is próbálkoznék.

@gorilla: Miért ne lenne érdemes? Érdekes jelenségről van szó.

Másrészt a példát nem csupán azért nehéz találni, mert annyira ritka (senki nem állítja, hogy lépten-nyomon előfordul), hanem mert nehéz keresni. A legjobb módszer ugye a holnap + múlt idejű ige, de guglizni ilyet sem lehet, csak konkrét példákat, idézőjelben – és akkor még ott vannak a múlt idejű feltételes módok: az ilyen szerkezetek nem olyan ritkák. („Holnap elmentünk volna az állatkertbe, de Juli néni bejelentette, hogy meglátogat minket.”) Ilyeneket nem olyan egyszerű keresni, mint a bagojt.

A tegnap ’előző nap’ értelemben meg még nehezebben kereshető.

@Fejes László (nyest.hu): Biztos, hogy érdemes eköré cikket építeni, majd ebben a cikkben is megemlíteni, mint tényt? Szerintem az, hogy egyetlen példát sikerült találni a neten, az legalábbis jelzés értékű, hogy olyan nagyon nem lehet terjedőben a jelenség.

@Sigmoid: Nem egyetlen példát találtunk, én személyesen többször hallottam ilyet. A cikk is úgy született, hogy a szerző a hallott minták alapján jutott a témához, és keresett rá írott példákat a neten. (Remélem, nem hitted azt, hogy ezt a blogot olvasgatva merült fel a cikk ötlete.)

„mégsem írtok cikket arról, hogy manapság kezd eltűnni az ly és a j közti különbség” Elég nagy marhaság lenne, mert már régen eltűnt.  (Kivéve bizonyos nyelvjárásokat, de azokról meg csak filhallás alapján nyilatkozhatnánk.)

@Fejes László (nyest.hu): Nem a szöveg minőségéről van szó, hanem a trendszerűség teljes hiányáról. Találtatok EGYETLEN mintát. Gratulálok. Nagy politikusnak kell lenni ahhoz, hogy EGY mérési pontra görbét húzzak.

Ráadásul egy tipikus, ISMERT, LEÍRT gyermeknyelvi, fejlődéspszichológiai jelenségről, a túláltalánosításról van szó csupán, nem a magyar nyelv fejlődésére jellemző jelenségről.

Arról nem is beszélve, hogy a *bagoj forma SOKKAL gyakoribb, mint a tegnap "megelőző nap" jelentésben való használata, mégsem írtok cikket arról, hogy manapság kezd eltűnni az ly és a j közti különbség.

@Sigmoid: @gorilla: Jól néznének ki a nyelvtörténészek, ha csak művelt, gyakorlott íráshasználók által alkotott szövegeket használhatnának forrásként. A kilenc éves lány szövege helyesírásilag „borzalmas” (őszintén szólva nem tudom, mi lenen egy elvárás egy kilencévestől), de mondatai nyelvileg teljesen rendben vannak. Mai szemmel nézve a nyelvemlékek írása is borzalmas, nem csupán azért, mert a mai helyesírástól térnek el, hanem önmagukban is nagyon inkoherensek, a mondataik nem egyszer kuszák. De nem muszáj nekünk hinni, tessék megnézni, hogy csinálja a mester: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/68.html

@varpho: Bocsánat, ez valóban elírás, javítom.

Mire alapozza a szerző, hogy "a tegnap kezdi felvenni a ’megelőző nap’ jelentést"? A linkelt cikkben a "holnap"-ról van szó, az is egy 9 éves kislány enyhén szólva is kusza szövegezésű blogjában.

Nem tudom eldönteni, hogy ez valamiféle vicc akar lenni, esetleg teszt, hogy mennyire figyelmesek a kommentelők, vagy tényleg komolyan gondolja a szerző.

"A ’holnap’ és a ’reggel’ (illetve a ’tegnap’ és az ’este’) jelentésű szavak több nyelvben összekapcsolódnak: eredetük hasonló, gyakran a hangzásuk hasonló, így kapcsolatuk nem csak a nyelvtörténészek számára nyilvánvaló."

- Nem bizony! Az óvodások is tudják. ESTTEL VOLT, HOL- NEM VOLT, tehát eltűnt az éj sötétjében. Világos?

Mi több a germánoknál GESTERN volt, ami úgy lehet, hogy a könnyebb megjegyezhetőség érdekében a 'csillag' jelentésű STERN szóból képzetten honosították.

Aki nem hiszi, járjon utána!

@varpho, nyilván elírás volt, a morrow holnapot jelent.

"Rest well, we'll be off by the morrow!"

tényleg "morrow" azt jelentheti, hogy 'tegnap'?

"A mai angol ismeri a tomorrowban fellelhető morrow alakváltozatot is, de ez csak régiesen használható ’tegnap’ jelentésben"

"akárcsak ma, amikor a tegnap kezdi felvenni a ’megelőző nap’ jelentést."

Kár hogy egyáltalán nem kezdi felvenni... Nem kell oda változást hallucinálni ahol nincs. Ha egy kilencéves kislány blogja indikátora a nyelvváltozásnak, akkor a következő cikket arról írjátok, hogy manapság már a baglyot is "szokták" *bagojnak írni.