-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Elefántcsontparton élő Campbell-cerkófok vizsgálata azt bizonyította, hogy nyelvükben van egy toldalékszerű elem. Ennek jelentését nem csak a fajtársak, hanem egy másik majomfaj egyedei is megértették.
A kérdés, hogy vajon a majmok tudnak-e vagy megtanulhatnak-e beszélni, régóta izgatja a kutatókat. Számos meglehetősen sikertelen kísérletet végeztek arra, hogy a majmokat megtanítsák az emberi nyelvre. Ez nem is csoda, hisz az emberek és a majmok „beszélőszervei” jelentősen különböznek. Különféle jelnyelvek tanításával már figyelemre méltóbb eredmények születtek. De mit tudunk a majmok saját nyelvéről?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A The New York Times cikket közölt a témáról abból az alkalomból, hogy a közelmúltban kutatók új eredményeket közöltek a Campbell-cerkófmajmok hat jelből álló nyelvéről. A jelek között szótöveket és egy toldalékot is azonosítottak a megfigyelők.
Lássuk először a majomnyelv kutatásának főbb állomásait. 1980-ban megállapították, hogy a vervetmajmok jól azonosítható jeleket adnak, ha fajtársaikat egy bizonyos ragadozó közeledtére akarják figyelmeztetni. Más hangot hallatnak, ha leopárd közeledik, mintha kígyót látnak. Ha felvették a hangokat és később visszajátszották azokat a majmoknak, az állatok megfelelő viselkedéssel reagáltak, azaz megértették a jeleket. Később azt is bizonyították, hogy a páviánok kommunikációjában számít a jelek sorrendje.
Az Elefántcsontparton élő Campbell-cerkófmajmok hímjeinek tanulmányozása azonban áttörést hozott a majomnyelv kutatásában. A kutatóknak sikerült jól körülhatárolható jelentéses egységeket azonosítaniuk. Ezek közül az egyikről (u) azt feltételezik, hogy egy képzőszerű elem. A nyelv tanulmányozói az alábbi szólistát állították össze.
krak
krak-u
hok
hok-u
bum-bum
wak-u
Az itt felsorolt „szavak” közül a krak valamilyen nagy veszélyt jelez a földön – elsősorban a leopárd közeledtét. A hok a levegőből lecsapó veszélyt jelzi, főként egy sas megjelenését. A bum-bum hangsor azt jelenti ’itt vagyok’, míg a wak jelentését eddig nem sikerült pontosan megállapítani. Az u esetében azt gyanítják a kutatók, hogy ezt akkor ragasztják a szó mögé az állatok, ha a veszély enyhébb – például nem ők látják a leopárdot, hanem a szomszédos majomcsapat ad ki ilyen értelmű riasztást.
Mindezt a kutatók már évekkel ezelőtt megállapították, és a nyest is beszámolt róla. Miért jelennek meg újra ezek az információk a világsajtóban és a magyar hírportálokon?
Az apropót az adta, hogy a cerkófok nyelvét tanulmányozó egyik kutatócsoport új eredményekről számolt be. Kísérletük a következő volt. A hím cerkófmajmok által a leopárdok megjelenése esetén használt krak és a kisebb veszélyt jelentő krak-u kiáltásokat magnóra vették. Ezekből a felvételekből mesterséges hangjeleket is készítettek: a krak-u hangsorról levágták az u toldalékot, illetve az egyszerű krak kiáltáshoz hozzáragasztották az u szuffixumot. Így összesen négyféle hangsoruk volt: természetes krak és krak-u, módosított krak és krak-u.
Ezeket a kiáltásokat lejátszották a Campbell-majmokkal gyakran együtt mozgó Diana-majmok 42 csoportjának. Azt vizsgálták, hogy a hangfelvételek hatására milyen kiáltásokat hallatnak Diana-majmok nőstényei és hímjei.
(Forrás: Wikimedia Commons / Cburnett / GNU-FDL 1.2 )
Azt találták, hogy a hímek aktívabban kiabáltak, mint a nőstények. Ám az mindkét nemnél egyértelműen kimutatható volt, hogy a krak hangsor hallatán sokkal több kiáltást produkáltak az állatok, mintha a kisebb veszélyt jelző krak-u hangsort hallották. Az állatok viselkedése is azt mutatta, hogy megértették a közlést: a krak hatására sokkal tovább pásztázták a környéket mint amikor az enyhébb krak-u-t játszották le nekik.
A hímeknél nem volt jelentős különbség a természetes és mesterséges hangsorok hatása között, ám a nőstények észlelték a különbséget. De náluk is az derült ki, hogy az elsődleges jel az u toldalék jelenléte vagy hiánya volt.
A kutatók azt a következtetést vonták le a fenti kísérletből, hogy a cerkófmajmok kommunikációjában valóban létező toldalék az u. Emellett a kísérlet azt is bizonyította, hogy a toldalék jelentését egy másik majomfaj is megértette.
Egy másik kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a Campbell-cerkófok Tiwai szigetén élő csoportja ugyanezt a nyelvet beszéli-e, mint a kontinensen élő társaik. Ők azt találták, hogy a majmok sas érkezésekor nem csak hok, hanem krak kiáltásokat is hallattak. Ez azért lehet így, mert a szigeten nem élnek leopárdok, így a krak jelentése ’veszély!’.
A cerkófmajmok által használt kiáltások még sok kérdést felvetnek. A kutatók szeretnének több információt szerezni a hok – hok-u és a wak – wak-u jelek használatáról. Emellett a cerkófok hosszabb, bonyolultabb kiáltásai is figyelmet érdemelnek. A bum-bum krak-u krak-u például feltehetőleg egy leeső faágra figyelmezteti a fajtársakat. A kutatóknak tehát sok évre van munkájuk Elefántcsontpart erdeiben – egy-egy terepi kutatás ugyanis rengeteg időt emészt fel.
Források
Suffixation influences receivers’ behaviour in non-human primates
Deciphering the Chatter of Monkeys and Chimps