nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A változásoknak is van előnye

A nyelvi változásoknak gyakran az az okuk, hogy az egyik szerkezetre hat egy másik. A konzervatívabb ízlésű nyelvhasználók ennek persze nem örülnek, ellentétben azokkal, akik szeretik, ha a nyelv „logikus”.

Kálmán László | 2013. június 14.
|  

Tibor nevű olvasónk is rácsodálkozott egy olyan magyar nyelvi jelenségre, ami valószínűleg azt mutatja, hogy a rendszer változóban van. Ilyen esetekben megszoktuk, hogy az újabb változatokra az ún. nyelvvédők mindjárt ráütik a „helytelenség” bélyegét. Sőt, a fordítottja is igaz: legtöbbször, ha „helytelennek” neveznek egy kifejezést, azt jelzi, hogy észrevettek egy folyamatban levő változást. (Hacsak éppen nem hagyta cserben őket a nyelvérzékük, erre is van példa, hogy egyszerű nyelvbotlásokra csapnak le.) Tibor azonban nagyon helyesen nem fogalmaz meg értékítéletet, csak egy megfigyelést tesz (a kiemelések tőlem származnak):

„Azonban a statikus oldalaknak is vannak előnyei” – Jól van ez így? Ha ragozzuk az egy birtokos – egy birtok, egy birtokos – több birtok, több birtokos – egy birtok, több birtokos – több birtok szabályok szerint, akkor így nézne ki: statikus oldalnak is van előnye, statikus oldalnak is vannak előnyei, statikus oldalaknak is van előnye, statikus oldalaknak is vannak előnyeik.

Gyönyörű példája a nyelvi változás állandó kísérőjelenségének, az ingadozásnak, hogy ezekről a szerkezetekről az emberek megítélése eltér, használatukban változatosság figyelhető meg. Olyannyira, hogy még Tibor is elvéti a teljesen „szabályos” alakok felsorolását, hiszen úgy írja, hogy statikus oldalaknak is van előnye, pedig a „logikus” változat az lenne, hogy statikus oldalaknak is van előnyük.

A rend kedvéért foglaljuk össze a birtoklásmondatban megfigyelhető egyeztetést táblázatokban! Először azt a változatot, amelyik talán régebbi, legalábbis én elsősorban régebbi, illetve idősebbektől származó szövegekben találkozom vele:



Birtok


Egyes Többes
Birtokos Egyes Jánosnak van kutyája. Jánosnak vannak kutyái.
Többes Jánoséknak van kutyájuk. Jánoséknak vannak kutyáik.

És itt a másik változat, amelyiket szintén nagyon gyakran hallani, de talán inkább fiatalok szövegében:



Birtok


Egyes Többes
Birtokos Egyes Jánosnak van kutyája. Jánosnak vannak kutyái.
Többes Jánoséknak van kutyája. Jánoséknak vannak kutyái.

Úgy tűnik tehát, hogy az ingadozást (illetve a változást, ha valóban ebbe az irányba változik a rendszer) így foglalhatjuk össze: a birtoklásmondatokban eltűnőben van a birtok egyeztetése a birtokos számával. Többes számú birtokos esetén is ugyanaz a birtokosra utaló végződés jelenik meg a birtokon, mint egyes számú birtokos esetén, méghozzá az, amelyik egyes számú birtokosra utal (-(j)a/-(j)e, illetve -((j)a)i/-((j)e)i).

A nyelvet teljesen laikusként, hozzáértés nélkül szemlélők némelyike most elmorzsolhat egy könnycseppet egy újabb elveszett érték, egy egyeztetés miatt, esetleg logikátlanságot kiálthat. Aki azonban tudja, hogy milyen a nyelvek természete, az inkább örömmel fedezi fel, hogy olyan változás tanúi vagyunk (hogy teljesen végbemegy-e, az más kérdés), amelyikhez hasonlót a világ sok nyelvében állandóan megfigyelhetünk, vagyis szerencsére működnek az emberi nyelvek egyetemes törvényszerűségei. A birtokos többes számát mindig egyértelműen jelöljük (a fenti táblázatok példáiban a Jánosék többes számú alakkal), tehát félreértés nem keletkezik, a rendszer egyszerűsödik.

Aki még ennél is tovább akar menni, az megvizsgálhatja, hogy a magyar nyelven belül milyen más jelenségekkel függhet össze ez a változás. Ha csak a birtokosra utaló toldalékokat tekintjük, láthatjuk, hogy azok más szerkezetekben is előfordulnak. Például az ún. jelöletlen birtokos szerkezetekben, amelyekben a birtokos alanyesetben áll:



Birtok


Egyes Többes
Birtokos Egyes János kutyája János kutyái
Többes Jánosék kutyája Jánosék kutyái

Jól látható, hogy a birtok alakjai ebben a táblázatban ugyanolyanok, mint abban a fenti táblázatban, amit „újítónak” gyanítunk. Tehát, ha valóban végbemegy az a változás, ami talán elindult, akkor a rendszer olyan szempontból is egyszerűbb lesz, hogy a birtoklásmondatban található alakok jobban fognak hasonlítani a jelöletlen birtokos szerkezetekhez, mint korábban. Ez pedig az emberi nyelvek változásának egyik fő mozgatórugójának, a rendszerességre való törekvésnek a megnyilvánulása lenne. Se nem jó, se nem rossz: természetes.

A birtoklásmondatok és a jelöletlen birtokos szerkezetek mellett van a magyarban egy másik olyan szerkezet, ami birtoklást szokott kifejezni. Ezt megszakított birtokos szerkezetnek szoktuk nevezni, holott nem is mindig van elszakítva (szavakkal elválasztva) a birtokos a birtoktól, és a nyelvészek mindig is sokat vitatkoztak azon, hogy milyen értelemben alkotnak a tagjai „szerkezetet.” A megszakított birtokos szerkezet formailag olyan, mint a birtoklásmondatban a birtokos és a birtok, vagyis a birtokos datívuszban (azaz -nak/-nek ragos alakban) áll:



Birtok


Egyes Többes
Birtokos Egyes Elveszett Jánosnak a kutyája. Elvesztek Jánosnak a kutyái.
Többes Elveszett Jánoséknak a kutyája. Elvesztek Jánoséknak a kutyái.

Lehet, hogy a szokásos nyelvészbetegségnek estem áldozatul, és a sok változat ismételgetése miatt elvesztettem a biztos anyanyelvi ítélőképességemet, de nekem a birtoknak ezek a természetesen hangzó alakjai, vagyis a jelöletlen birtokos szerkezetben szereplőkkel azonosak. De lehet, hogy hallottam már a többes számú birtokossal egyeztetett alakokat is (Elveszett Jánoséknak a kutyájuk, illetve Elvesztek Jánoséknak a kutyáik).

Az elveszett sárga kutya szobra (Aurèle Ricard)
Az elveszett sárga kutya szobra (Aurèle Ricard)
(Forrás: Wikimedia Commons / Dadart / CC BY-SA 3.0)

Nemcsak az érdekes, hogy itt úgy érzem, hogy csődöt mond a biztos megítélésem, hanem az is, hogy ha ennek a fajta, megszakított birtokos szerkezetnek valóban távolabbra kerül egymástól a két része, akkor a többes számú egyeztetés természetesebbé válik:



Birtok


Egyes Többes
Birtokos Egyes Jánosnak tegnap délután elveszett a kutyája. Jánosnak tegnap délután elvesztek a kutyái.
Többes Jánoséknak tegnap délután elveszett a kutyája/juk. Jánoséknak tegnap délután elvesztek a kutyái/ik.

Mi ebből a tanulság? Általános tendencia, hogy a mondatoknak azok a részei, amelyek valamilyen értelemben összetartoznak, szívesen állnak egymás közelségében. A megszakított szerkezetek a nyelvekben általában ritkábbak, mint a nem megszakítottak. Ugyanakkor az is általános tendenciának mondható, hogy amikor a részek közelsége, egymásmellettisége nem jelöli az összetartozásukat, akkor van igazán szükség egyeztetésre, vagyis az összetartozás alaktani jelölésére. Ennek köszönhető az, hogy azok a nyelvek, amelyekben az egymásmellettiség gyakran sérül, mert – ahogy mondani szokás – „szabad a szórendjük”, sokkal gazdagabb egyeztetési rendszerekkel szoktak rendelkezni, mint azok, amelyekben a szórendnek fontos szerepe van a részek összetartozásának jelölésében. Így a Magyarországon legismertebb nyelvek közül a „szabad szórendűek” nevezetes képviselői például a latin, a görög, a szláv nyelvek – és ezeknek az alaktanára jellemző is a gazdag egyeztetés. A nálunk legnépszerűbb „kötött szórendű” nyelvek közé tartoznak például az angol vagy a kínai – alaktanukból szinte teljesen hiányzik az egyeztetés (az angolban nyomokban van, a kínaiban egyáltalán nincs). A magyar, a francia vagy a német valahol a középúton van ezek között, a szórend „kötöttségében” is, az egyeztetés gazdagságában is.

Végül van még egy olyan jelenség, amelyik összefüggni látszik az eddig idézettekkel. Azokra a szerkezetekre gondolok, amelyekben egy infinitívusz alakú ige és egy személytelen (mindig egyes szám harmadik személyű) igealak tartoznak össze, és az infinitívusz alanya ugyanúgy datívuszban áll, mint a megszakított birtokos szerkezetekben: A tanárnak mennie kellett, illetve A tanároknak menniük kellett. Ennek a szerkezetnek is nagyon gyakran hallani olyan változatát, amelyikben a többes számú alany ellenére az infinitívuszon az egyes számú alannyal való egyeztetés toldaléka jelenik meg: A tanároknak mennie kellett. (Arról nem is érdemes beszélni, mert nem tartozik ide, hogy létezik olyan változat is, amiben az infinitívusz egyáltalán nincs egyeztetve: A tanár(ok)nak menni kellett.)

A tanároknak menniük kellett
A tanároknak menniük kellett
(Forrás: Wikimedia Commons / United States Marine Corps)

Ráadásul nekem rosszabbul hangzik az utóbbi, egyes számú egyeztetés akkor, ha az alany és az infinitívusz messzire elsodródnak egymástól: A tanároknak hatvankét éves korukban nyugdíjba kellett menniük (mennie???). De lehet, hogy ez is csak annak a bizonyos nyelvészbetegségnek a következménye, tetézve azzal, hogy ez vágna egybe azzal a megfigyeléssel, hogy az egyeztetés „pótolja a közelséget”. És különösen vigyázni kell az olyan adatok megítélésével, melyek éppen az ember saját hipotézisét támasztják alá vagy gyengítik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 nudniq 2019. július 12. 23:11

@Janika: "Talán ez egy lépés egy kötött szórendű átalakulás felé?"

Tudtommal a magyar nyelv szórendje már eleve most is kötött:

topik-fókusz-ige-további argumentumok

(és bonyolultabb mondatoknál még a kvantorok (vagy pl. a "tükörfókusz") is beleilleszkednek a kötött sorrendbe)

de amit írsz, az úgy tűnik,h tényleg egy olyan viszony szórendi kifejezése, amit más esetekben ragozással szokott ez a nyelv kifejezni

20 Janika 2019. július 12. 12:37

@nudniq: "de van, amikor az egyeztetés sem tud kisegíteni: Jánosnak Józsefnek kellett fizetnie"

egyrészt ez nyevtanilag valóban így van, de ha megfigyeljük a következő szerkezetetek érdekes megállapításra juthatunk:

internetről szabadon:

"107 milliárdos kártérítést kell fizetnie a multicégnek egy rákbeteg nőnek"

"Giganagyságú kártérítést kell fizetnie a Samsungnak az Apple-nek"

"A Porschénak kártérítést kell fizetnie a Volkswagen befektetőinek"

"A Monsantónak 2 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie egy házaspárnak"

stb.

Érdekes módon, ezek sem a beszélőknek (cikk írójának), sem a hallgatónak (olvasónak) nem okoznak megértési problémát.

Ugyanis ezekben a szerkezetben MINDIG ELSŐ helyen van, az aki fizet, és MINDIG MÁSODIK helyen az aki számára fizet.

Fordított esetre még elvétve sem találtam példát. Ha van is, elenyésző lehet ehhez a sorredhez képest.

Ez mit is jelent? A kétféle értelmezés - bár mindkettő lehetséges - mégsem egyenrangú. Az első sorrend kiszorítja a másodikat, és ezzel ki is zárja a fordított értelmezés lehetőségét.

Talán ez egy lépés egy kötött szórendű átalakulás felé?

19 aphelion 2019. július 12. 09:08

@nudniq: Így van, az egyeztetésnek csak akkor van jelentés-megkülönböztető szerepe, ha két harmadik személyű paraméter van, és az egyik egyes számú, a másik többes számú. Ez viszonylag ritkán fordul elő, a megszakított birtokos szerkezettel való analógia viszont állandóan jelen van, ezért tud az utóbbi "győzni" és az egyeztetés elmaradásához vezetni egyes beszélőknél.

18 nudniq 2019. július 11. 19:26

@aphelion: de van, amikor az egyeztetés sem tud kisegíteni:

"Jánosnak Józsefnek kellett fizetnie"

(ilyenkor élőbeszédben "János kellett, hogy fizessen Józsefnek" vs. "Jánosnak kellett, hogy fizessen József" szokott nálam előfordulni, írásban valószínűleg megtartanám az igenevet, és a kedvezményezettet "-nAk" rag helyett "számára"/"részére" (esetleg kellően sok bikkfanyelvű szöveg olvasása után "felé") névutóval fejezném ki)

17 aphelion 2019. július 11. 13:14

@Sultanus Constantinus: "(Bár őszintén szólva, egy ilyen mondaton az Indexen már nem is csodálkoznék. :P)"

Na ugye ;)

A segédige utáni személyragos főnévi igenév formailag nagyon hasonlít a megszakított birtokos szerkezetre, és többesszámban itt is ugyanúgy felmerül hogy egyeztetünk-e vagy nem egyeztetünk. Szóval egy kevésbé nyakatekert példát tekintve, hogy:

"A kutyáknak ide nem szabad bejönnie" vagy

"A kutyáknak ide nem szabad bejönniük"

Meg persze van a személyrag nélküli verzió:

"A kutyáknak ide nem szabad bejönni"

Mivel általában ez az utóbbi is elég szokott lenni, ha személyragot teszünk hozzá, az gyakran azért van, hogy egyértelművé tegyük, hogy kire vonatkozik az ige:

"Jánosnak nekem kellett fizetnie" vs

"Jánosnak nekem kellett fizetnem"

És ha már egyértelműsítünk, arra az egyeztetett alak felel meg jobban, vagy adott esetben egyedül az felel meg:

"Jánosnak a szüleimnek kellett fizetnie" vs

"Jánosnak a szüleimnek kellett fizetniük"

Szóval valószínűleg már csak ezért is inkább az egyeztetett verzió járja az ilyen segédigés szerkezeteknél. De ettől persze még az egyeztetés nélkülit is használhatják bizonyos beszélők (Index-cikkírók, stb... 😄)

16 Sultanus Constantinus 2019. július 11. 10:53

@aphelion: "Jánoséknak sikerült megtalálnia a kutyáját"

Szerintem az így biztosan helytelen, hacsak nem azt jelentené, hogy Jánosék elvesztették a kutyájukat és azt valakinek sikerült megtalálnia. De így is nagyon nyakatekert. Ha Jánosék találták meg (akár a sajátjukat, akár valaki másét), akkor mindenképp "megtalálniuk" sikerült. Nálam legalábbis.

(Bár őszintén szólva, egy ilyen mondaton az Indexen már nem is csodálkoznék. :P)

15 Janika 2019. július 11. 10:44

@aphelion: "vagy azt hogy X személy Jánosék (és nem más) kutyáját találta meg"

Valójában még ezt sem jelentheti, mivel ez meg így hangzana:

"Jánoséknak sikerült megtalálnia a kutyájukat"

Csakis azt jelenti, hogy X személy találta meg a saját kutyáját, Jánosék számára. pl. X oda akarja adni a saját kutyáját Jánoséknak, egy darabig nem találja, de aztán “Jánoséknak sikerült megtalálnia a kutyáját”

14 Janika 2019. július 11. 10:37

@aphelion: "csak azt jelentheti hogy valaki más, korábban említett személy kutyáját találták meg"

Pont ezt nem jelentheti. Mivel ez igy lenne: "Jánoséknak sikerült megtalálniuk a kutyáját" (Jánosék többen vannak, és többen találtak meg egy kutyát)

13 aphelion 2019. július 10. 21:12

@aphelion: “az, hogy “Jánoséknak sikerült megtalálnia a kutyáját”, csak azt jelentheti hogy valaki más, korábban említett személy kutyáját találták meg”

...vagy azt hogy X személy Jánosék (és nem más) kutyáját találta meg

12 aphelion 2019. július 10. 21:03

Még egy érdekesség: az, hogy “Jánoséknak sikerült megtalálnia a kutyáját”, csak azt jelentheti hogy valaki más, korábban említett személy kutyáját találták meg. Ha a saját kutyájukat találták meg, akkor “Jánoséknak sikerült megtalálniuk a kutyájukat.”

11 mederi 2019. július 7. 20:33

@aphelion:

"Jánosékkal az történt, hogy elveszett a kutyájuk."

Ez a mondat szerintem régiesen úgy hangzana, hogy:

"Jánosákkal az történt, hogy elveszett az ő kutyájuk."

A fenti példa azt is megmutatja, hogy az "ő" ebben az esetben, valójában többesszámú, és birtokos "övéké" helyébe lépett gondolom még régebben..

Ez megadja arra is a választ, hogy az "övék(é) kutya" helyébe lépett az "ő kutyá-juk", vagyis más esetben pl. "Péterék kutyá-ja", már fölösleges a "...-juk" végű formát használni, mert már a birtokosok többesszám jele "szabályosan" szerepel a birtok előtt.

10 aphelion 2019. július 5. 15:56

@aphelion: Vagyis izé, a románban a birtok nem kap jelet, csak a birtokos, úgyhogy *sosincs* mit egyeztetni. Lényeg ugyanaz 🤓

9 aphelion 2019. július 5. 15:54

Olyan vajon van, hogy *jelölt* birtokos szerkezet? Pl ha önmagában áll az hogy "Jánosnak a kutyája".

- Kit hallunk ugatni?

- Egy spánielt, meg a Jánosnak a kutyáját.

Kíváncsi volnék, vajon ebben a szituban mennyire jellemző a többesszám egyeztetése. Gyanítom, ha valaki már ennél az alaknál mindig "Jánoséknak a kutyájuk"-at mond, akkor a birtoklásmondatnál meg az "ehte" megszakított birtokos szerkezetnél is eleve csak az egyeztetett verzió jöhet nála szóba.

Aki viszont a fenti mondatban a "Jánoséknak a kutyáját" alakot használná, annál kvázi egy genitívuszi jelentése is van a -nak/nek ragnak: "Jánosék kutyája" + jelölt genitívusz = "Jánoséknak a kutyája". (A ) És akkor a birtoklásmondatban meg a megszakított szerkezetben az egyeztetett és az egyeztetés nélküli alak is grammatikus számára, csak kicsit más jelentésárnyalattal:

Jánoséknak(GEN) elveszett a kutyája -> Jánosék kutyája elveszett

Jánoséknak(DAT) elveszett a kutyájuk -> Jánosékkal az történt, hogy elveszett a kutyájuk

(A román datívusz-genitívusz eset nagyon hasonlóan működik, csak ott mindig egyeztetni kell, úgyhogy nincs vita 😄)

8 szigetva 2013. július 29. 14:55

@lichti: „"Jánosék kutyájáról van szó. Igen, jól értette, az ő kutyájáról!" Itt elvész az az információ, hogy több birtokosról van szó?” Én ezt úgy mondanám: "az ő kutyáJUKról".

7 lichti 2013. július 29. 14:42

"Olyannyira, hogy még Tibor is elvéti a teljesen „szabályos” alakok felsorolását, hiszen úgy írja, hogy statikus oldalaknak is van előnye, pedig a „logikus” változat az lenne, hogy statikus oldalaknak is van előnyük."

Először is nagyon röstellem, hogy ezt a hibát elkövettem, természetesen "előnyüket" írtam volna.

Külön, a fentiekben nem említett érdekesség, hogy úgy mondjam, hab a tortán, amikor birtokos(ok)-ról és birtok(ok)ról van szó, de a birtokost személyes névmás helyettesíti. Pl.:"János kutyájáról van szó. Igen, jól értette, az ő kutyájáról!"

"Jánosék kutyájáról van szó. Igen, jól értette, az ő kutyájáról!" Itt elvész az az információ, hogy több birtokosról van szó?

De nem vész el itt: "János kutyáiról van szó. Igen, az ő kutyáiról!" "Jánosék kutyáiról van szó. Igen, az ő kutyáikról."

Más: Alany+segédige+ragozott állítmány, illetve ugyanez alany nélkül, ahol csak az állítmány ragja utal az alany mennyiségére.

Pl.:" Az embereknek el kell menni/mennie/menniük." Egyértelmű, hogy több emberről van szó, miközben az utolsó változat helyes, de a hétköznapi beszédben elmegy a másik kettő is. De: "Igen, el kell menni/mennie/menniük." Itt már nem megy el a hanyag beszéd, mert nem tudjuk, egy emberről, vagy többről van szó.

Vagy: "Nekem kell elmenni/elmennem." Egyértelmű, hogy rólam van szó. De: "El kell menni/mennem." Itt kiről van szó?

Megfigyeltem, hogy az ilyen esetek még a nyelvet hivatásszerűen gyakorlóknak is gondot jelent, sokszor szerepel ugyanolyan nyelvtani helyzetben a jó és hibás megoldás is, pl. egymás utáni 1-3 mondatnyi távolságban, ill. egymás utáni hírekben.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X