nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A szembesítés segíthet
Találkozzon Ön is támadójával!

Találkozna azzal az emberrel, aki kirabolta vagy kifosztotta a lakását, netán megölte hozzátartozóját? A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben kezdődött kísérleti programban erre lehetőségük van az áldozatoknak. A nemzetközi kutatások szerint sok sértett igényel jóvátételt az elkövetőtől, vagy csak tudni akarja, miért éppen őt választotta a bűncselekmény célpontjául. A másik oldal az elkövetőké, akik szembesülhetnek azzal, hogy mit tettek, és most először azzal is, hogy kivel. A magyarországi börtöngyakorlatban ez az első ilyen program, egy év múlva kiderül, mi lesz az eredménye. Az Európai Bizottság által támogatott programot a Foresee Kutatócsoport vezeti, a szakmai irányítást az Országos Kriminológiai Intézet végzi.

MTI, Dudellai Ildikó | 2010. október 29.
|  

– Nemzetközi kutatások igazolják, hogy minél nagyobb egy bűncselekmény súlya, minél nagyobb az okozott kár, annál inkább szükség van a felelősségvállalásra, illetve a helyreállítás módjának megvitatására. Annál több kérdés fogalmazódik meg a sértettekben és a hozzátartozókban, minél jobban érinti őket a veszteség, és kulcsfontosságú, hogy az elkövetők szembesüljenek az általuk elkövetett bűncselekmények súlyával és következményeivel – állítja Fellegi Borbála kriminológus, a Foresee ügyvezetője.

A balassagyarmati börtönben pszichológussal és a Foresee kutatójával ülhetnek majd le a fogvatartottak és a sértettek, illetve családtagjaik. Természetesen ott lesznek a büntetés-végrehajtási állomány munkatársai is. Ha van kérdésük a sértetteknek, van igényük a jóvátételre, vagy egyszerűen megnyugvásra van szükségük, legyen módjuk a párbeszédre - erre nyújt lehetőséget a program, amely egyben az elítéltek visszatérését és újabb bűnök elkövetésének megelőzését is segíteni akarja.

– Rengeteget foglalkozunk az elkövetőkkel, rájuk nagyobb figyelem hárul, és nem foglalkozunk az áldozatokkal, akik lelkileg is igen rossz állapotba kerülhetnek. Arra pedig, hogy a kérdéseikre választ kapjanak, nem alkalmas eszköz a jog, a bírósági tárgyalás – vélekedik a program sértetti oldaláról Barabás Tünde kriminológus, az OKRI osztályvezetője.
A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben és a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetben végzett kutatás szerint az elkövetőkben nem elsődleges érzés a megbánás, sokan érzik úgy, hogy a börtönévekkel „letudják”, ami történt. De vannak, akik félnek a szabadulásuk utáni találkozástól, esetleg a bosszútól. Ezzel együtt félnek a sértettek is, amikor közeledik támadójuk szabadulási ideje.

Kérdés persze, hogy az ilyen találkozásokra alkalmas-e minden elkövető és minden sértett. A kísérleti program valamennyi Balassagyarmaton fogva tartott számára lehetőséget kínál, de alapvető feltétel az önkéntes részvétel. Ez azt is jelenti, hogy a motiváció csak morális megfontolásból, saját érzésből táplálkozhat, a programba való bekapcsolódástól senki sem szabadul előbb a rács mögül.

A sértett nem válhat újból sértetté

Felmerül az is, őszinte lesz-e az elkövető. Ezt biztosítandó komoly előkészítő szakasz előzi meg és pszichológiai támogató folyamat kíséri a találkozásokat, de a helyzeteket maga a folyamat alakíthatja: teljesen más típusú rádöbbenést hozhat a sértettel való szemtől szembeni találkozás, mint a mediátorral, a közvetítővel lezajló beszélgetés.

Lényeges, hogy a sértett nem válhat újbóli sértetté. Nem szembesülhet azzal, hogy az elkövető őszintétlen, nem hiteles. Ezért, ha a szakemberek úgy látják, hogy nem lenne biztonságos, nem is engedik létrejönni a találkozót.

Barabás Tünde konkrét példákat is említ. A sértett mindig elképzeli valamilyennek az elkövetőt. Jellemző, hogy ha a bűncselekmény után megkérdezik, milyen volt a támadó, általában az a válasz, hogy hatalmas, erős és félelmetes. Ilyen találkozás során pedig kiderül, hogy az elkövető 16 éves, egy méter 56 centis, vékony fiú, aki attól, hogy kisebb, persze nem lesz jobb. Ám a jelenség mutatja, hogy mennyire fél a sértett.

– Lehet, hogy a tettesek nem jutnak el a mély megbánásig, de már az is segíthet, ha látják utólag, hogy kiről van szó – mondja.

A kriminológusok a program előtt már beszélgettek önként jelentkező elkövetőkkel. Egyikük – többszörös visszaeső, aki egyébként valóban olyan, amilyennek a sértettek elképzelik a félelmet keltő elkövetőt – falujában tört be egy idős családhoz. Ügyvédje javaslatára vállalta a mediációt, a sértettekkel való megegyezést (ami ez esetben jogi tévedés volt, mert nem válthatta ki a bírósági tárgyalást). Sor is került a találkozóra a sértettek házánál, és az elkövető, amikor látta, hogy milyen idősek, megtörten azt motyogta: „megmondom őszintén, megsajnáltam őket...” Végül börtönbe került, de a találkozást nem bánta meg.

Az elkövető is szívesen vonatkoztat el a sértett személyétől, nem akar azzal foglalkozni, hogy idős, esetleg arra gondolni, hogy az ő anyja is lehetne.
A jövő kérdése még, hogy az elkövetőkkel vagy a sértettekkel lesz-e nehezebb dolguk a szakembereknek. Az biztos, hogy adatvédelmi okok miatt eleve nehezebb lesz megtalálni a sértetteket.

Fellegi Borbála szerint amilyen nagy szórás van az elítéltek hozzáállása terén, hiszen egészen eltérő magatartásokkal találkoznak, ugyanez jellemzi a sértetteket is. Vagyis egyelőre megjósolhatatlan, hogy hol lesz a nagyobb nehézség.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X