nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szulejmán Zoltán Magyarországon

Hány ember feje hullt porba augusztus 29-én és miért? Mi köze Keresztelő Szent Jánosnak egy betűtípushoz és Mohácshoz? Mikor kezdődött a magyarországi török uralom? Kik harcoltak Mohácsnál? Milyen nyelveken beszélt a Csele-patakba fulladt Lajos király? És ki volt az a Szulejmán Zoltán?

Wenszky Nóra | 2012. augusztus 29.
|  

Keresztelő Szent János népszerűségét az is mutatja, hogy például a francia Jean-Baptiste [zsán batiszt] és az olasz Giovanni Battista [dzsovanni batiszta] ’keresztelő János’ keresztnévvé vált. Ez volt a keresztneve például Bernadotte francia marsallnak, aki XIV. Károly János néven a svéd Bernadotte uralkodóház alapítója volt. Ugyancsak Keresztelő Szent Jánosról nevezték el Lully olasz származású francia zeneszerzőt, Corot francia festőt és ezt a nevet viseli a Kóristák című filmben Morhange alakját megformáló Jean-Baptiste Maunier színész is. Molière polgári neve is Jean-Baptiste Poquelin volt. Az olasz rézmetszőt, Giovanni Battista Piranesit is így nevezték. Az olasz név összevont alakban is ismeretes: Giambattista [dzsambatiszta]. Giambattista Bodoni nyomdászról és betűmetszőről nevezték el a ma is használt Bodoni betűtípust.

Augusztus 29. Keresztelő Szent János vértanúságának a napja a keresztény hagyományban. A Jézust megkeresztelő János próféta oly fontos a kereszténység számára, hogy nem csupán halálát (azaz égi születésének napját), hanem földi születését (június 24.) is megünneplik. Mellette csupán Jézus és Szűz Mária földi születéséről emlékeznek meg a keresztények. Azonban nem csak Keresztelő Szent János feje hullott a porba augusztus 29-én. Magyarország török megszállásának három sorsdöntő csatája is ezen a napon történt, így számos katona is ezen az augusztusi napon vesztette életét. Jelentős százalékukat a törökök lefejezték, hisz ez a gyilkolási mód akkoriban igen elterjedt volt. Ezt a mohácsi csata helyszínének feltárása is megerősítette – számos fej nélküli csontvázat találtak a tömegsírokban. A mohácsi csata évfordulóján Magyarország török megszállásának állomásait és főszereplőit mutatjuk be.

A Giambattista Bodoniról elnevezett betűtípus
A Giambattista Bodoniról elnevezett betűtípus
(Forrás: Wikimedia Commons / Qbic)

Magyarország elfoglalása a törökök hódítási stratégiájának megfelelően több lépcsőben történt. Apró csetepaték mellett 1521. augusztus 29-én Nándorfehérvár bevételével a törökök megvetették lábukat az ország területén, 1526-ban ezen a napon Mohács eleste megnyitotta az utat az ország belseje és a Habsburg Birodalom felé, ám ekkor egy rövid portya után még kivonult a fősereg az országból. 1541-ben azonban Budát is bevették, szintén augusztus 29-én. Ezzel Magyarország középső része a török birodalom részévé vált, az ország három részre szakadt. Lássuk sorjában e hódítás helyszíneit.

Nándorfehérvár nevét legtöbben az 1456 júliusában török ellen vívott győztes csatáról ismerik, mely fél évszázadra megállította a török birodalom nyugati irányú terjeszkedését. Ám 1521. augusztus 29-én a Magyarország ellen a Duna völgyében vonuló török csapatok már sikerrel vették be a Száva és a Duna összefolyásánál épült erősséget, melynek kapitánya, a csak nevében török Török Bálint, éppen nem tartózkodott a várban. Ekkor a Szulejmán csapatai megszállták a Szerémséget, s ezzel megkezdték Magyarország elfoglalását.

A fehér szó fejér változata ma elsősorban helynevekben él. A bizonytalan eredetű szó esetleg finnugor örökség, alapalakja *päjɜ lehetett. A ma általánosan használt fehér alak a fejér > feér > fehér folyamat során jött létre A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint.

A két folyó találkozásánál található település ma Beograd (magyarul Belgrád) ’fehér vár’ néven Szerbia fővárosa. A korabeli török források magyar fordításában a hely leginkább Belgirád néven szerepel. A rómaiak idején itt Singidunum városa állt. Ennek kelta eredetű neve ’kör alakú vár, víztől körülvett erősség’ jelentésű. Később több olyan névvel illették a várost, melyben szerepel a ’fehér vár’ jelentés. Ezt a nevet feltehetőleg azért kapta, mert az itteni, világos színű kőből épült várral szemben, a Száva túlsó oldalán Zimony (korábban Taururum, Taurinum) településen földvár állt. A két vár megkülönböztetésére született a ’fehér vár’ jelzős szerkezet. A Nándorfehérvár név előtagja egy népnév: a nándor szó feltehetőleg a dunai bolgárok onoγundur elnevezéséből ered. Ez a szó a török onoγur népnév képzett alakja. Ugyanebből a névből alakult ki Magyarország neve számos más nyelvben. A települést még nevezték Bolgárfehérvárnak és Görögfejérvárnak is. A vár fekvésének köszönhetően számos alkalommal szerepelt a történelemben. 1456-ban Hunyadi János vezetésével a magyar haderő sikeresen verte vissza a törökök támadását. III. Kallixtusz pápa három nappal a nándorfehérvári ütközet kezdete előtt rendelte el a délben való harangozást. Célja az volt, hogy az eddigi reggeli és esti alkalmak mellett délben is a Miatyánk és az Üdvözlégy elimádkozására szólítsa a híveket, ezzel is segítve a törökök elleni küzdelmet. Ám mivel a győztes csata híre általában korábban érkezett meg a városokba mint a pápai bulla kiadásának híre, a déli harangszó és a török felett való győzelem kezdetektől fogva összekapcsolódott az emberek tudatában. Utólag maga a pápa is újraértelmezte a bulla kiadásának célját. Elrendelte, hogy a déli harangszó hívó szavára elmondott imák a hálaadás imái is legyenek. Akármekkora jelentőségű is volt azonban az 1456-os győzelem, mindenkorra nem tudta megállítani az oszmán terjeszkedést. 1521-ben itt kezdte meg Szulejmán az ország meghódítását.

A Mohács helynév bizonytalan eredetű, esetleg a moha szláv előzményének képzett változat vagy személynévből alakult ki.

A köztudatban azonban mégsem Szulejmán első magyarországi hadjárata maradt meg, mint a török hódítás kezdete, hanem a második hadjárat. Pontosan öt évvel később, 1526. augusztus 29-én elesett Mohács. Ott veszett az ifjú uralkodó mellett a magyar főnemesség és a főpapság jelentős része. Megsemmisült II. Lajos magyar-cseh király közel 20 ezer fős, sok nemzetiségű harcosból álló serege. A mohácsi csata elvesztése megnyitotta az utat a törökök számára a Habsburg Birodalom felé, s így a nagyhatalmak között több mint másfél évszázados csatározás vette kezdetét – nagyrészt magyar területen.

A magyar király, II. Lajos a litván eredetű Jagelló-ház leszármazottjaként, francia anyától született Budán. Az 1516-ban 10 évesen trónra lépő uralkodó a korabeli források szerint számos nyelvet bírt. A magyar mellett cseh, lengyel, latin és német nyelven beszélt, olaszul pedig értett. Hívó szavára a magyarok mellett lengyel, szlavón és horvát csapatok is összegyűltek a mohácsi síkon és a ciprusi Karthágói Hannibál vezetésével pápai zsoldosok is harcoltak a seregben. Bár a király számos segélykérő levelet és követet küldött szövetségeseinek és alattvalóinak, nem érkeztek meg sem a cseh, sem a morva, sem a sziléziai csapattestek, és Szapolyai János erdélyi vajda is csak Szegedig jutott annak ellenére, hogy a magyarok már áprilisban tudomást szereztek az ellenük induló török hadjáratról.

Az ifjú Szulejmán – Tiziano Vecellio festménye
Az ifjú Szulejmán – Tiziano Vecellio festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Szulejmán (törökül Süleyman [szülejman]) néven összesen két oszmán szultán uralkodott. Hazánk meghódítása I. Szulejmán (1494/95, Trabzon–1566, Szigetvár) nevéhez köthető. II. Szulejmán uralkodása (1687–91) idején viszont nagy területeket sikerült visszaszerezni a töröktől. A magyarban általában Szulejmán alakban használják a nevet, de előfordul a Szolimán forma is. A szultán szó végső soron arameus eredetű, mely az arabon át esetleg perzsa közvetítéssel került a törökbe és onnan az európai nyelvekbe, így a magyarba is. A szó eredetileg ’uralkodó’ jelentésű volt, a török uralkodót 1473-tól nevezték szultánnak. A magyarba a szó már a korai török érintkezések során bekerült, mint azt a korán felbukkanó Zoltán személynév tanúsítja. (Ebben a z eredetileg [sz]-t jelölt.) Egy XVI. századi levélben Szulejmánt Tatai Miklós Szolimán Zoltán császár néven emlegeti.

I. (Nagy) Szulejmán szultán hadi naplója azt tanúsítja, hogy ez a Magyarországra vezetett második hadjárat 1526. április 23-án indult Isztambulból, és december 5-én szintén Isztambulban, a fősereg állomáshelyén ért véget. A török csapatok augusztus 14-én érték el a Drávát, ahol 5 nap alatt körülbelül 200 méter hosszú hidat vertek, melyen a sereg 4 napon át kelt át. Hamarosan Mohács közelében tábort ütöttek és az összecsapás előtt két napig pihentek. A napló tanúsága szerint a haditanács a csata másnapra való halasztásáról döntött az emberek és állatok fáradtsága miatt, ám ekkor, a „délutáni ima idején az alávaló hitetlenek megmozdultak, és errefelé jöttek... [majd a] gonosz mívű király pedig többi nyomorult katonaságával a felséges uralkodóra és az anatóliai seregre rohant.” Magáról a mintegy másfél-két órás öldöklésről csupán azt írja a napló, hogy leírhatatlan volt, és körülbelül 54 ezer gyaur „költözött a pokolra, az iszlám hívei közül pedig mintegy 50–60 ember lőn vértanúvá” (az áldozatok száma közötti ilyen mértékű különbség azonban nagyon valószínűtlen). A győzelem után a szultán csapataival egészen Budáig nyomult, a várost feldúlta, a zsidókat hajón Törökországba szállíttatta, majd átkelt a Dunán és Szegeden keresztül október elején elhagyta az országot anélkül, hogy jelentős csapatokat hagyott volna hátra. Mai becslések szerint a török haderő mintegy 75 ezer főből állott, ám ebből körülbelül 20 ezer fő nem katona volt. A seregben eredetileg fogolyként elejtett német és olasz tüzérek is szolgáltak. A csata áldozatainak számáról sem rendelkezünk pontos adatokkal, ám az bizonyos, hogy a magyar sereg jelentős része elveszett.

A mohácsi csata egy török miniatúrán
A mohácsi csata egy török miniatúrán
(Forrás: Wikimedia Commons)

Buda eredetileg a mai Óbuda helyén, az Aquincum római város helyére épült település neve volt. A helynév személynévből keletkezett. A tatárok pusztítása után az eredeti vártól délre építették fel a királyi várat. Az így létrejött településre szállt át a Buda név, a régi várost pedig Óbuda néven kezdték emlegetni. A két város a Duna túlsó partján lévő Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesült.

A magyar fővárost, Budát 1526. szeptember 12-én érték el a szultán csapatai. A város feldúlása után hidat vertek és a Duna–Tisza közén át távoztak az országból. Bár a következő években Bécs megszerzése érdekében a szultáni csapatok többször áthaladtak az országon, Buda tényleges meghódítására csak a mohácsi vész 15. évfordulóján, 1541. augusztus 29-én került sor. Török Bálintot, aki addigra Szapolyai János mellett az ország legjelentősebb vagyonnal rendelkező főnemese lett, rabként Isztambulba vitték. Az ország három részre szakadása valójában ekkor következett be. A megszálló haderő körülbelül 90%-a délszlávokból, főként bosnyák és szerb katonákból állott, mivel a törökök ekkoriban már főként a Balkánról toborozták a hadsereget. A meghódított területen a törökök ekkortól adót szedtek és hivatalokat állatottak fel. Innen számítjuk a 158 éves török uralom kezdetét, mely az 1699-es karlócai békével zárult, bár a Temesköz még ekkor is török kézen maradt.

Az augusztus 29-i csatákkal fémjelzett magyarországi török hódítás hatásairól a mai napig nincs konszenzus a kutatók között. Az kétségtelen, hogy a törökök számos szó, a kávéfogyasztás, a dohányzás szokása és néhány építészeti emlék mellett az ellenük érzett ellenszenv visszatükröződését is ránk hagyták. Ez köszön vissza népdalainkban („török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja”) vagy szólásainkban, közmondásainkban.

Rossz szomszédság török átok. Megverte a török átka. (= rossz szomszédja van vagy mindig veszekszik)

Törököt fogtam, nem ereszt. (megszerzett valamit, amitől már inkább szabadulna)

Úgy bánik velem, mint a török a rabjával. (rosszul bánik vele)

Török, torok sok kárt tett az országban. (az iszákosság sok kárt okoz)

A törökök ellen érzett ellenszenvet mára a két nemzet közti közeledés váltotta fel. Ennek egyik jele, hogy Szigetváron közös emlékparkot hoztak létre az 1566-os szigetvári ütközetben hősi halált halt Zrínyi Miklós és a betegségben ugyancsak ekkor elhunyt Nagy Szulejmán szultán szobrával. A nagy vesztes csaták évfordulóján emlékezzünk rájuk és a sok, különböző nemzetiségű, török-magyar csatában elhunyt áldozatra.

Magyar-török emlékpark Szigetváron
Magyar-török emlékpark Szigetváron
(Forrás: Wikimedia Commons / Csanády)

Források

Mohács emlékezete. A mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati és török források. A csatahely régészeti feltárásának eredményei. Európa Kiadó.

Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékein.

Pálffy Géza: A tizenhatodik század története.

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.

Ladó János: Utónévkönyv.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Krizsa 2014. február 14. 04:31

@Muschong: Dehát nem vagyunk ellentmondásban. Az, hogy elkülönülő, bármely pozitív értelemű jellemző is lehet. Azt is elfogadom, hogy akármilyen szóból is lehet személynév. Csak a név nem a szó elsődleges értelme, hanem a személynek, vagy apjának, távolabbi ősének jellemzője (szokott lenni). Kiemelkedő személynek általában dícsérő jelzőt adnak, másokat a foglalkozásukról, kinézetükről, akár fogyatékosságról neveznek el. Kellemetlen jelzőt is kaphat valaki, pl. sánta, róka, balog (balkezes, vagy balga). Habár ilyenkor felmerül a lehetőség, hogy talán csak utólag kaphatta a nevét, vagy ő maga nem is használta.

A történelemhez én nem értek, de még, szándékosan, nem is keverem bele a nyelvészetbe. Csak a szó (akár név is lett belőle, akár nem) eredeti jelentését igyekszem felderíteni. Tehát fogom a szó mássalhangzó vázát, esetünkben a BD-t és azt nézem, hogy milyen szavakat találok vele az egyik gyöknyelvben és milyeneket a másikban. Ha azt látom, hogy legalább két gyöknyelvben megvan BD szóbokor, több, vagy sokkal több, mint egy szava van és azok értelme közös nevezőre is hozható (itt "elkülönülő"), akkor bizonyítottnak veszem, hogy a két szóbokornak közös az eredete. Ha ez nagyon sok gyökvázra is igaz, akkor a két nyelv biztosan egy nyelv volt - valamikor.

Még erősebb érv az, ha "együtt dolgoznak". Például ZC gyök a héberben nincs, s a magyarban is csak egyetlen szó van, s még az is ZCs (zacskó). Vagy a DSz, aminek a héberben és a magyarban is csak 2-3 szava van (dísz, disznó, deszka), de a KR, HL gyök mindkét nyelvben rengeteg, hasonló értelmű szót alkot, akkor azt is látom, hogy a két nyelv kifejlődése, "történelme" is közös - volt. Valamikor, valahol. Meddig? Ha már kb. 4000 éve biztosan nem voltak földrajzi kapcsolatban, mint a héber és a magyar, akkor legkevesebb 4000 éve kifeljődött már mindaz, ami megvan bennük. Tehát minden olyan feltételezés, hogy a magyar nyelv 2-3 ezer éve még ki sem fejlődött, beszélőjük még néptömeggé sem alakult, minden másodk szavát a szomszédoktól vette át, 100%-ban tudománytalan.

4 Muschong 2014. február 13. 23:52

@Krizsa:

Kedves Krizsa, nem vagyok nyelvész, de olvasmányaim szerint Attila fia volt Buda, hun (korábbról távolkeleti) eredettel. Szanszkrit nyelven megvilágosodottat jelent a szó Bud(dh)a, Buda. ie. 6-5 század körül Indiában élt történelmi személynek a nevéből ered, akinek tanítása Ázsia-szerte elterjedt. Anonymusnál Budavár Etzilburg Attilavár, ezek az Attilafi-hoz Buda-hoz kötődnek, a "megvilágosodott" nevű őshöz. Ez számomra elfogadhatóbbnak és tudományosabbnak tűnik , mint a budi, a BÓDÉ, a héber budád. :-)

3 Krizsa 2013. február 24. 06:19

A cikkből: "Buda eredetileg a mai Óbuda helyén.... A helynév személynévből keletkezett."

Már megint személynévből? Ennyi a tudomány. És az mit jelentett?

A héber budád = elkülönült, magányos - BÓDÉ, bodega, budi (bocs), BUDA.

A héber poset = elterülő, szétterjed - PEST, PÁST, fest, pustol (régi magyar szó: olvad a hó), pástétom, pestis. Héber?! Persze, az is. A finn is... és nézd meg a PS gyök többi európai szavait:-).

2 Krizsa 2013. február 24. 05:22

Idézet a cikkből: "A Mohács helynév bizonytalan eredetű, esetleg a moha szláv előzményének képzett változat vagy személynévből alakult ki."

*************

A személynévre visszautalás nem (csak "kétségbeesett", primitív) etimológia, mert az összes névnek is volt jelentése az egész világon.

A héber mohec = betör, szétzúz.

Wikipedia: "Horvátul Mohac, régi nevén Muvac, Moac. A városnév honfoglalás előtti népektől származhat."

ÍGY IS VAN.

Tehát a héber mohec = betör, szétzúz.

... és ezek a mai magyarnál nagyobb arányban afro-sémi komponenst tartalmazó nyelvűek az AVAROK voltak. Vagyis az avarokat már nyugodtan tekinthetjük, as is magyarnak.

A magyar protonyelve tehát egy afro-sémivel "színezett' ragozó nyelv. Az afro-sémihez legutóbb (legutóbb!, mert a jégkorszakok alatt már korábban is)

a magyar köznép-népalkotó AVAR komponens jutott hozzá...ONNAN IS JÖTTEK

kb. az időszámítás elején. Tehát eddig plusz 800 éve vannak a magyarok otthon.

Aztán nézzük tovább...:-)))))).

1 Varmer 2013. február 24. 00:42

Nagyon kíváncsi volnék, hogyan reagálni Szulejmán és Zrínyi a közös emlékpark láttán :D

Információ
X