nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Török gyerek elvágta
Etnikai előítéletek már az óvodában?

Egy magyarul beszélő francia anyuka úgy ítéli meg, hogy a Gólya, gólya, gilice című dalocska óvodás gyermekére rossz hatással lehet – az etnikai előítéletek magjait véli benne felfedezni. Rasszista lehet a gyerekből, ha megismer egy népdalt, aminek a szövege negatív szerepben tüntet fel egy népet?

Déva | 2010. november 9.
|  

A gyerekek sokféle szövegtípussal találkoznak az óvodában: mondókával, verssel, mesével, megzenésített versekkel, gyermekjátékdalokkal. A szinte mindenki által ismert Gólya, gólya, gilice azonban egyesekből aggodalmat váltott ki. Egyes szülők úgy vélték, hogy a szövegben negatív etnikai előítélet fogalmazódik meg, és ezért nincs helye az óvodában, egy olyan intézményben, amelynek fontos feladata a gyermek elfogadó társas viselkedésének megalapozása. Mindegy, hogy egyetlen emberben vagy egész tömegekben fogalmazódott meg már a kérdés, hogy megfelelő minőségű és tartalmú szövegekkel találkozik-e a gyermek az óvodában, beszélni kell róla: van-e alapja az aggodalomnak, vagy nincs.

Gólya, gólya, gilice
Gólya, gólya, gilice
(Forrás: Wikimedia commons)

Török gyerek a gólyaköszöntőben

Gólya, gólya, gilice, mitől véres a lábad?
Török gyerek elvágta,
magyar gyerek gyógyítja
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
Csicsítgatja, babusgatja,
Tóba, tóba mártogatja.

Ezt a dalt tavasszal, az első gólya megérkezésekor éneklik az óvodában. A tavaszköszöntő népszokásokhoz kapcsolódó népdalkincsből emelték be az óvodai tantervbe. A gyerekek az óvodában nemcsak éneklik a dalt, hanem el is játsszák: utánozzák a megérkező gólyát; síppal, dobbal és egyéb eszközökkel játszva, hangokat adva meggyógyítják a sérülését. A néprajzkutatók úgy vélik, hogy a „síppal, dobbal, nádi hegedűvel” rész az ősi sámángyógyítás módjait idézi fel: az ősi magyarok ezekkel az eszközökkel űzték el a „rossz szellemeket”. Őseink úgy vélték, a betegségeket, sérüléseket, a negatív eseményeket  rossz szellemek okozzák, és zenével lehet elűzni őket. A zenével való gyógyítás hiedelme megmaradt a népi világban, s így jelenhetett meg a későbbi keletkezésű szövegekben. A törökök megítélése nemcsak a hódítás idején, de még utána is nagyon sokáig negatív volt, ez lehetett a fő ok, amiért a népdal szövegében szereplő rövidke történet negatív szereplője lett. Ebben a változatban a török gyerek képviseli a gonoszt, a rosszat, aki a bajt hozta; a történtek elszenvedője, a gólya pedig feltételezhetően az egész országot, a magyar nép egészét jelképezi.

Fehér gólya – Magyarországot jelképezi?
Fehér gólya – Magyarországot jelképezi?

A gyermeki gondolkodás

Egy felnőtt egészen másképp értelmezi a dal szövegét, mint egy gyerek. Az a feltételezés, hogy előítéleteket alapoz meg a gyerekben, abból indul ki, hogy az óvodáskorú gyermek nem tudja elválasztani a régmúltat a jelentől.

A gyermeki gondolkodás más, de nem olyan formában, ahogy a felnőttek gondolják. Másképp következtetnek, illetve általánosítanak. Mi, felnőttek vagy az egyesről következtetünk az általánosra (indukció), vagy az általánosról az egyesre (dedukció). A gyermek viszont gyakran az egyesről az egyesre következtet, ami tulajdonképpen hibás gondolatmenet – írja Ranschburg Jenő –, de ez teljesen természetes az óvodáskorú gyermekeknél. Nincsenek tisztában a fogalmi alá- vagy fölérendeltségi viszonnyal sem. Például a „virág” általános fogalom megértése nehézséget okoz nekik: a szegfűvel vagy a rózsával egy szinten értelmezik, s nem úgy, hogy azokat magában foglalja. Sőt, az adott virágnevet is gyakran úgy értelmezik, mintha egy adott példánynak lenne a neve. Hasonlóan példányként értelmezheti a dalban szereplő magyar gyereket, és ugyanígy a török gyereket is, amiből tulajdonképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a gyermek arra is képtelen, hogy egy egész népnek tulajdonítsa az egyén vétkét.

Azért sem kell nagyon féltenünk a gyermeket a Gólya, gólya gilice szövegétől, mert az óvodáskorú gyerek világképe még eléggé egocentrikus. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a gyerek önző lenne, csupán énközpontúan éli meg ilyen korban a világot, mert az éntudata fejletlen,számára az „én” és a „mások” közötti határvonal még homályos, bizonytalan. A dalt tanuló gyermek nincs tisztában azzal, hogy a pozitív szereplőhöz hasonlóan ő is magyar, és azzal sem, hogy kik a törökök. Kezdhet tudatosodni a gyermekben valami a világ etnikai összetettségéről, de az iskolaérett kor elérése előtt nem valószínű, hogy teljesen tudatosodik benne a saját etnikai hovatartozása. Más népek tagjainak etnikai hovatartozásáról, illetve az etnikiai hovatartozás fogalmáról nem is beszélve.

A dalszöveg csak másodlagos

A kritizált gyermekjátékdallal kapcsolatban csak a szöveget és tartalmát vizsgáltuk eddig, használati körülményeit viszont nem vettük figyelembe. A gyermekjátékdalok nagyon szórakoztatóak, komplex tevékenységet tesznek lehetővé, amely gondoskodik a gyermek sokrétű fejlesztéséről. A szöveges dalok éneklése fejleszti a gyermek zenei tudását és az éneklőkészségét, a helyes levegővételt, az artikulációt, a ritmusérzéket, a szöveg helyes tagolását. A gyermekjátékdal elnevezésben ott a játék szó is, ami arra utal, hogy valamilyen, általában mozgásos játéktevékenység kapcsolódik az énekléshez, ami a társakkal való együttműködést és a mozgásának fejlesztését segíti.

A Gólya, gólya, gilice esetében is annyi mindenre kell figyelnie a gyermeknek (az éneklésre, az éneket kísérő mozgások szabályaira, az óvónő instrukcióira), hogy a szöveg tartalmán valószínűleg már nem gondolkodik sokat. Figyelmét a több részfeladat egyidejű kontrollálása nagyon leköti, s a szöveg valószínűleg háttérbe szorul.

Tulajdonképpen nem sokkal több a funkciója a gyermekjátékdaloknak, mint a kisgyermekkor „bamba” mondókái, amelyek többnyire ugyan értelmetlenek, de a gyermeket megnyugtatják, szórakoztatják, segítik a beszédhangok és a beszédritmus észlelését, amelyek ritmusos mozgással összekapcsolva segítik a beszédfejlődést.

Az énekléssel összekapcsolt gyermekjátékok olyan összetettek a gyermek koncentrációs képességéhez mérten, hogy maga a szövegre koncentrálás kimerül a nyelvi elemek megfelelő sorrendben történő produkálásában. A daltanulás procedúrájában ugyan megvan a helye a szöveg hallás után történő megértésének,, de az óvodáskorúak életkori sajátosságai nem engednek meg mélyenszántó értelmezéseket. Szükségszerűen minden néprajzi és történelmi jelentőségtől megfosztva, a szöveg értelmezése az első gólya köszöntésének fontosságára és az erkölcsi tanulság levonására korlátozódik (ha más rosszat tett, ha tudunk, segítünk helyrehozni a következményeit).

A versikék, dalok szövegének tartalma esetleg homályos maradhat a gyermekek előtt, de ez még nem gátolja őket a fejlődésben. Az óvodában másfajta szövegekkel is találkozik a gyermek. A mesék inkább fejlesztik a beszédértés és szövegértés képességét, mint a mondókák, dalok.

Mi legyen a törökökkel?

Talán nem is lényeges, hogy a törökök benne vannak a Gólya, gólya, gilicében. A gyermek óvodás korában nem tulajdonít olyan nagy jelentőséget ennek a kérdésnek, mint a felnőttek. Generációk nőttek fel ezen a gyermekjátékdalon, mindenki ismeri a szöveget is, a dallamot is. Később, az alapfokú iskolai oktatásban megismerkedtek a történelemmel, ha csak nagy vonalakban is, de megismerték a török hódítás történetét, jelentőségét, majd megértették, hogy a mai török embereket nem az őseik tettei alapján kell megítélni. A ma óvodáskorú gyerekek is iskolába kerülnek majd, s ugyanígy megismerkednek a történelemmel, s ugyanígy belátják majd ezt.

Török gyerekek. Nem kínoznának állatokat.
Török gyerekek. Nem kínoznának állatokat.
(Forrás: Wikimedia commons)

Ha a gyermekből mégis előítéletes, esetleg rasszista tinédzser vagy felnőtt válik, és netán a törököket veszi célba, annak a gyökereit máshol kell keresni, nem az ártalmatlan gyermekdalokban. A gyermeket a környezet hatásai nevelik, és még később, felnőtt korában is nagy hatással lehet a környezet a gondolkodásmódjára. Nagyban a saját tapasztalataitól függvénye, Hogy ki, mikor, miért válik előítéletessé egy másik néppel szemben: kezdve azzal, hogy otthon, a családtagoktól, vagy a nevelőitől milyen hozzáállást, magatartást tapasztalt, mit vett át tőlük szinte észrevétlenül.

Forrás

Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 395-396, 681-683.

Kerényi György: Gyermekjátékdalok. Zeneműkiadó, Budapest, 1957.

Ranschburg Jenő: Szülők lettünk. Az élet első hat éve. Saxum, Budapest, 2003.

Tátrai Zsuzsanna: A gyermekkor költészete. In: Vargyas Lajos (főszerk.): Magyar Néprajz V. Népköltészet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 584-610.

Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak. 1. rész. A kisgyermekkor. Park Kiadó, Budapest, 1996.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 FENTE LEVENTE 2010. november 17. 16:30

Erdő szélén találkoztam őzikével;

Ami ká'azt ne írjuk le kettős g-vel.

Szarvas bőgött,dombok fölött párját várta,

Óvodában lerajzolta:Zsóka kicsi Márta.

Ki csinálta?Jaj de jó a"Tüskevár",

Tornya mellett egy kislány,a Bözske jár.

7 Rako 2010. november 15. 10:49

@Rako:

Mivel amikor rákerestem a "köd index"-re csak ezt az én itteni hozzászólásomat találtam, gondoltam, hogy hozzáfűzök még pár szót.

A "köd-index" az angol "fog-index" (en.wikipedia.org/wiki/Fog_Index) tükörfordítása. Lehet, hogy magyarul más neve van?

Érthetőségi-index???

A szöveg elemzése alapján kiszámítja, hogy hány évet kell teljes-időben tanulni, hogy azt jól megértse. (Persze ez az amerikai iskola-rendszerre alapul.)

Érdekességképp beadtam a szöveg egy jó részét az www.panix.com/~dhf/fog.html oldalon, hogy kiszámítsa a köd-indexet. Az eredmény: 15.1159 vagyis elvben 3 éves egyetemi tanulmányok kellenének a megértéséhez.

6 BPE 2010. november 10. 12:59

Érdekes problémafelvetés. De leginkább vihar a biliben. Ha Ranschburg azt mondja, hogy a gyerek nem tud általánosítnai, akkor ez valószínűleg úgy is van. De azért gondolkodjuk egy kicsit. A népdalok és mondókák szövege olyan talányos, hogy azt az áltagember nem érti, a felnőtt sem. Erre a cikkben a "néprajzkutatók úgy vélik" meg a "feltételezhetően..... jelképezi" részek utalnak. A gyerekmondókák nagy részének semmi értelme (Ecc pecc kimehetsz; antanténusz stb), és amiben értelmes szavak vannak, azokat sem értjük. A "Katalinka szállj el" kezdetűt sem tiltjuk el a gyerekektől, pedig a középkori kínzóeszközök tételes felsorolását tartalmazza (kerékbetörés, sebmaratás és/vagy vízbefojtás). Csak ez rejtve madrad, mert a szöveg még csak nem is másodlagos, inkább irreleváns.

Re: Annie - egész más dolog felismerni, hogy ezt a nyelvet értem, azt meg nem, vagy parancsra kivonulni zászlót lobogtatni és összekapcsolni a nemzeti identitással, főként mondjuk a török népével, amelyikkel a magyar gyerekek nagy részének nincs személyes tapasztalata.

5 Kincse Sz. Örs 2010. november 10. 10:34

Szerintem azért érthető a francia hölgy álláspontja, nagyon nem kell elküldeni semerre: Franciaországból érkezve könnyen gondolhat az ember arra, hogy itt valamiféle – esetleg, legalábbis szerintünk, nem is érvényes – párhuzam lenne az ottani arab-francia helyzettel.

Ugyanakkor szerintem a kérdésben még sokkal több van, mint amennyire ebben a cikkünkben futotta. Mert ténykérdés, hogy számtalan rossz törökkel kondicionálnak bennünket egész gyerekkorunkban (gondolhatunk itt szegény katicára meg gilicére, de akár Jumurdzsákra is). Ugyanakkor szerintem olyan, hogy törökellenesség a magyarokban nem munkál. Sőt. Szerintem egész jó a török imágója errefelé...

Szóval, várható, hogy foglalkozunk még ezzel a kérdéssel a közeljövőben.

4 Andrea 2010. november 10. 07:20

Ezzel a francia nővel szívesen elbeszélgetnék!

Először is mondanám neki, hogy piszkosul ráér, hogy ilyeneken agyal! Adnék neki munkát, hogy lefoglaljam!

Másrészt kezébe nyomnék egy történelem könyvet, amit nem sűrűn forgathatott az iskolában és azóta sem! Akkor tudná, hogy ez a török megszállás alatt elterjedt mondóka! Franciaországban nem volt török elnyomás, de ezt a nőt szívesen visszaküldeném egy időgép segítségével abba a korba, és a családjára szabadítanék egy török hadtestet! Idióta! menjen vissza Franciaországba, ne itt papoljon ez az ostoba 0 agyú liba!

3 Annie 2010. november 10. 01:44

"A dalt tanuló gyermek nincs tisztában azzal, hogy a pozitív szereplőhöz hasonlóan ő is magyar, és azzal sem, hogy kik a törökök."

Azért hülyének nézni nem kellene őket. Már kiscsoportban kivonultatják őket a saját maguk festette zászlókkal a 48-as szobrokhoz, meg ilyenek. Én is tudtam, hogy az 1-es és 2-es csatornát azért értem a tévében, mert magyar, a másik kettőt meg, ami bejött, azért nem, mert az szlovák. (Más csatorna nem volt még :)

2 Rako 2010. november 9. 17:48

Nem a cikk tartalmához, hanem a nyelvezetéhez szeretnék hozzászólni.

Volt egyszer a németeknél egy nyelvújítás, melyben a latin szavakt - legtöbbször tükörfordítással - németesítették.

Aztán jött a magyar nyelvújítás, ahol a latin és német szavakat magyarosították.

Aztán itt van az új nyelvújítás, mikor a magyar kifejezés helyett latin eredetű vagy más angol szavakat használunk.

Nekem nagyon megkönnyítené a honlapom szerkesztését (magyar/angol/német nyelvű!) ha én is hasonlóan járnék el.

Persze gondolni kell a "köd-index"-re: minél alacsonyabb, annál könnyebben olvasható még a kevésbé művelt olvasónak is.

Ha nagyon magas a szám, akkor pedig csak a felsőfokú műveltségű illetve a szaknyelvet ismerők tudják megérteni.

1 Roland2 2010. november 9. 16:01

Valóban igaz lehet az a "szóbeszéd",miszerint ezt a népdalt a törökök is éneklik,és ott a magyar gyerek vágja meg szegény gólyát és a török gyerek gyógyítja ? Vagy csak urbanlegend ? (olyan forrást,mely ezt meggyőzően alátámasztaná,nem találtam a neten)

De ha valóban igaz,akkor a törökökhöz hogy kerülhetett át ?

Információ
X