Harminchárom tárgy segítségével kezdeményez párbeszédet a látogatóval a múzeumok, a kiállítások és az etnográfia szerepéről a Néprajzi Múzeum Tárgyas_ragozás – Szubjektív etnográfia című, pénteken nyílt tanulmányi kiállítása. A különböző korú, megmunkálású, anyagú és díszítésű tárgyak elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, miként helyezhető egymás mellé a múzeumok évtizedek vagy akár évszázadok óta gyűjtött tárgyi öröksége a ma múzeumba kerülő modern tárgyakkal – mondta a tárlat kurátora a csütörtöki sajtóbemutatón.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Frazon Zsófia felidézte, hogy az oktatási céllal összeállított anyag tavaly Veszprémben, Nagyatádon és Miskolcon mutatkozott be nagy sikerrel, és most a Néprajzi Múzeum látogatói is megismerkedhetnek vele. Joó Emese múzeumpedagógus elmondása szerint céljuk az, hogy a kiállításban elsősorban a múzeumi gyűjtemény meséljen, és gondolkodtassa el a látogatót. Ennek érdekében harminchárom tárgyat gyűjtöttek össze hét, néha nem azonnal felismerhető téma szerint. Figyelmesen meg kell tekinteni például azt a tárlót, amelyben többek között egy fokla (népi fáklyaféleség), egy borsőrlőre hasonlító, modern tekerős zseblámpa és egy gumimedve formájú gyermeklámpa kapott helyet.

A jelentős formai és részben funkcióbeli változatosság ellenére könnyebben azonosítható a közös szál az 1851-es népi támlás szék, az 1970-es évekbeli műanyag „homokóra” ülőke és a felfújható kínai strandfotel között. A különbségek azonban itt is éppen olyan sokat elárulnak a készítőkről és használókról, mint például az evőeszköz, a viselet vagy a szállítóeszköz szekciókban. A kiállításhoz három korosztályt – az általános és középiskolákat, valamint az egyetemistákat – megcélzó múzeumpedagógiai foglalkozásokat hirdettek, amelyekre az intézmény honlapján (lehet bejelentkezni. A június 16-ig látható tanulmányi tárlat foglalkozásaira más csoportok is regisztrálhatnak, de a kiállítás foglalkozás nélkül is megtekinthető.