-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Pest környéki németség, szlovákság és szerbség helyzete eltérő, a folyamatosság hiánya mindhármukat érinti.
Pest megye 1990 utáni német, szlovák és szerb nemzetiségeinek újraéledő és újrateremtődő hagyományairól látható kiállítás szombattól a Szentendrei Képtárban – közölte az MTI-vel Limbacher Gábor néprajzkutató. A megtalált hagyomány címet viselő néprajzi kiállítás előzményeit bemutatva a szakember elmondta: a Ferenczy Múzeum tárlata Pest megye nyugati területén folyó egy évtizedes kutatás eredményeit vonultatja fel és arra keresi a választ, hogy mit jelent a sváb, szlovák, szerb nemzetiségi hovatartozás a 21. század fordulóján, miként élik meg és hogyan közvetítik azt kifelé, a többségi nemzet felé. A tárlat ábrázolja azt is, hogy milyen új hagyományok születnek napjainkban, melyikből lesz települési, térségi rendezvény, melyek maradnak meg nemzetiségi keretek között. Limbacher Gábor hozzátette: a tárlat rendezőjének, Sz. Tóth Judit néprajzos muzeológusnak kiemelkedő szerepe van az 1990 utáni nemzetiségi újraszerveződés témájának kutatásában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bár a három nemzetiség helyzete eltérő, a folyamatosság hiánya mindhármukat érinti. Közülük a németek helyzete volt a legdrámaibb, mert a kitelepítések következtében Pest megyében sem történhetett meg a sváb hagyományok közvetlen átadása, így számukra legfontosabbak a korábbi források, dokumentumok, néprajzi gyűjtések, a hagyományok megismerése és újraalkotása. Ettől eltért a Pest környéki szlovákság története, amelynek hagyományos kultúrája megérte az 1960-70-es éveket, megőrzött tradícióik továbbéltetésében ugyanakkor az etnikus identitás helyett a lokális identitás kerül előtérbe.
Sajátos a Pest megyei szerb népesség helyzete is: alacsony létszámuk, nyelvük, ortodox vallásuk egyértelművé teszi hovatartozásukat. Ők mondhatók a legzártabbnak, vallási ünnepeikhez kapcsolódó hagyományaikat őrzik és saját közösségükben gyakorolják, jelenlétüket látványosan nem demonstrálják, viseletük – amelyeket legtöbbször Szerbiában varratnak – színpadi rendezvényekhez kapcsolódnak. A kiállításon hangsúlyos szerepet kap a viselet – emelte ki Limbacher Gábor –, mert a felöltött sváb és szlovák öltözet az identitás vállalásának legjellegzetesebb formája.
A második egység a vallási ünnepek továbbélésével foglalkozik, hangsúlyozva a hitélet megtartó erejét, a harmadik rész a jelenkori közösségi rendezvénnyé formálódó farsanggal és lakodalmas játékokkal reprezentálja a szokások aktualizálásának folyamatát. A kiállítás szerves részét képezik a hangzó anyagok és a szokásokat napjainkban megörökítő filmek, képsorozatok. A műtárgyak egy részét helyi nemzetiségi egyesületek, hagyományőrzők, tájházak és magánszemélyek adták kölcsön.
A kiállítás június 23-ig látható a Szentendrei Képtárban.