nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Mackósajt: @Cypriánus: Mihez tűnik túl réginek? Az R-Z2125 mutáció születéséhez? Az nem ennek a csapa...
    2020. 07. 12, 14:11  Mi is az az Uralonet?
  • Mackósajt: @Gelmik: "Érdekes, hogy számomra te beszélsz célről: több utódnemzés. Ez egy célállítás." ...
    2020. 07. 12, 13:52  Mi is az az Uralonet?
  • Gelmik: @Cypriánus: Akkor libcsi volt. A helyzet az, hogy anno egy sippe több ezer ember volt, eze...
    2020. 07. 12, 12:43  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: @Cypriánus: Igaz, paradox módon így többet mondana az etnogenezisről, mintha az uralkodó d...
    2020. 07. 12, 12:32  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: @Mackósajt: Másik bajom, hogy pont III. Béla nagymamája kapcsán a kortársskban is merültek...
    2020. 07. 12, 12:30  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A megtalált hagyomány

A Pest környéki németség, szlovákság és szerbség helyzete eltérő, a folyamatosság hiánya mindhármukat érinti.

MTI | 2013. május 11.
|  

Pest megye 1990 utáni német, szlovák és szerb nemzetiségeinek újraéledő és újrateremtődő hagyományairól látható kiállítás szombattól a Szentendrei Képtárban – közölte az MTI-vel Limbacher Gábor néprajzkutató. A megtalált hagyomány címet viselő néprajzi kiállítás előzményeit bemutatva a szakember elmondta: a Ferenczy Múzeum tárlata Pest megye nyugati területén folyó egy évtizedes kutatás eredményeit vonultatja fel és arra keresi a választ, hogy mit jelent a sváb, szlovák, szerb nemzetiségi hovatartozás a 21. század fordulóján, miként élik meg és hogyan közvetítik azt kifelé, a többségi nemzet felé. A tárlat ábrázolja azt is, hogy milyen új hagyományok születnek napjainkban, melyikből lesz települési, térségi rendezvény, melyek maradnak meg nemzetiségi keretek között. Limbacher Gábor hozzátette: a tárlat rendezőjének, Sz. Tóth Judit néprajzos muzeológusnak kiemelkedő szerepe van az 1990 utáni nemzetiségi újraszerveződés témájának kutatásában.

Bár a három nemzetiség helyzete eltérő, a folyamatosság hiánya mindhármukat érinti. Közülük a németek helyzete volt a legdrámaibb, mert a kitelepítések következtében Pest megyében sem történhetett meg a sváb hagyományok közvetlen átadása, így számukra legfontosabbak a korábbi források, dokumentumok, néprajzi gyűjtések, a hagyományok megismerése és újraalkotása. Ettől eltért a Pest környéki szlovákság története, amelynek hagyományos kultúrája megérte az 1960-70-es éveket, megőrzött tradícióik továbbéltetésében ugyanakkor az etnikus identitás helyett a lokális identitás kerül előtérbe.

Sajátos a Pest megyei szerb népesség helyzete is: alacsony létszámuk, nyelvük, ortodox vallásuk egyértelművé teszi hovatartozásukat. Ők mondhatók a legzártabbnak, vallási ünnepeikhez kapcsolódó hagyományaikat őrzik és saját közösségükben gyakorolják, jelenlétüket látványosan nem demonstrálják, viseletük – amelyeket legtöbbször Szerbiában varratnak – színpadi rendezvényekhez kapcsolódnak. A kiállításon hangsúlyos szerepet kap a viselet – emelte ki Limbacher Gábor –, mert a felöltött sváb és szlovák öltözet az identitás vállalásának legjellegzetesebb formája.

A második egység a vallási ünnepek továbbélésével foglalkozik, hangsúlyozva a hitélet megtartó erejét, a harmadik rész a jelenkori közösségi rendezvénnyé formálódó farsanggal és lakodalmas játékokkal reprezentálja a szokások aktualizálásának folyamatát. A kiállítás szerves részét képezik a hangzó anyagok és a szokásokat napjainkban megörökítő filmek, képsorozatok. A műtárgyak egy részét helyi nemzetiségi egyesületek, hagyományőrzők, tájházak és magánszemélyek adták kölcsön.

A kiállítás június 23-ig látható a Szentendrei Képtárban.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X