nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egy kaptafa alá vett szólások

Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.

Kálmán László | 2017. június 12.
|  

Nagyon sok szólásra jellemző, hogy az eredeti értelme, motivációja már nem világos – sok oka lehet ennek, például elavult kifejezést tartalmaz, vagy régi hiedelmeken alapul. A szólások lényegéhez tartozik, hogy változatlan formában ismételjük őket, nem „modernizáljuk” őket a változó nyelvnek és világnak megfelelően. Így aztán kövületként megőrizhetnek olyan kifejezéseket, amelyeket már nem értünk – például mi a fene az a fabatka? És pláne a batka?

Azon sem csodálkozhatunk, hogy ha egy szólás eredeti értelme már elhomályosult, érthetetlen, akkor a formáját sem őrzi olyan változatlanul, a beszélők egy kicsit átformálják, néha azért, hogy érthetőbb legyen, néha csak félreértésből (mert amit nem értünk, azt könnyebben félre is értjük). Az értelmessé tételre példa az (akkorát kapsz, hogy) attól kódulsz szólás, amit ma már döntően így használnak a magyar beszélők, és úgy értelmezik, hogy a nagy verés úgy tönkreteszi a másikat, hogy dolgozni már nem fog tudni, csak koldulni. Valójában a szólás eredeti változatában az arról kódul kifejezés szerepelt, ami egyébként ugyanezen a történeten alapul (az érintett koldusként fogja végezni), de az arról szerepe más: a kódul (koldul) szó a koldulás közben folytatott éneklésre, kántálásra vonatkozott, és a mondás eredetije azt jelentette, hogy 'erről a verésről fogsz panaszkodni majd koldusként'.

Kolozsvár, a Farkas utcai református templom nyugati kapuja, 1940
Kolozsvár, a Farkas utcai református templom nyugati kapuja, 1940
(Forrás: Fortepan / orig: EBNER / CC-BY-SA-3.0)

Marcell nevű olvasónk kérdése hasonlóra vonatkozik, bár az ő példáiban még a szólások (szintén gyakori) keveredése is megfigyelhető. A hasonló jelentésű szólásokat ugyanis előszeretettel ötvözik egymással a beszélők, különösen, ha az eredeti motivációjuk már elhomályosult.

Egy fiatal ismerősöm megkérdezte tőlem, hogy milyen szituációban használjuk az egy kaptafa alá venni mondást – amin néhányan persze jót nevettünk, de ennek kapcsán kialakult egy beszélgetés, amiben felmerült két olyan kérdés, amire nem találtunk megnyugtató választ:

Az egyik, hogy pontosan mi az eredete a nem lehet egy kalap alá venni mondásnak? Mit jelentett az pontosan eredetileg, hogy egy kalap alá venni? A kaptafákkal és a cipőkkel képben vagyunk, de a kalappal nem tudtunk zöldágra vergődni.

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Elég, ha megnézzük O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyüjteményét (ez először 1976-ban jelent meg), és megvizsgáljuk, hogy milyen hozzá szólások hasonlítanak az egy kalap alá vesz szóláshoz, amelyekkel összefüggésbe hozható: két fejre egy kalap (nem való): 'ne próbáld két ember viselkedését ugyanúgy magyarázni', illetve nem lehet minden fejet egy kalap alá vonninem lehet minden embert egy kalappal mérni: 'ne mérjünk mindenkit ugyanolyan mércével', illetve 'ne várjuk el, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a véleménye'. Vagyis az eredeti kép, amin a mondás alapul, hogy minden embernek más-más a fejformája és -mérete, tehát nem adhatunk rájuk ugyanakkora, ugyanolyan kalapot.

És akkor nézzük Marcell másik kérdését:

A beszélgetésben felmerült másik szál, hogy vajon egy lapon, vagy egy napon nem lehet említeni valamit a mondás eredeti formája szerint? Jelenleg mindkét változat igen elterjedt, és mindenkinek megvan a maga elmélete, hogy miért ez, vagy az az eredeti verzió – de melyik valójában, és honnan ered?

Erre a kérdésre nincs jó válasz. Mert igaz ugyan, hogy az egyik változat régebbi (tehát „az eredeti változatnak” is nevezhetnénk), de a másik változat sem feltétlenül félreértés vagy átértelmezés eredménye, bár nyilván a hangzásbeli hasonlóság is belejátszott a későbbi változat létrejöttébe. Ugyanakkor az újabbik a maga jogán is létrejöhetett, mert egy másik képen alapul (és egy másik szólásra is hasonlít).

A korpuszok tanúsága szerint az egy napon volt a korábbi, és arra utalt, hogy a két dolog annyira nem tartozik össze, hogy semmi keresnivalójuk ugyanabban a beszélgetésben. Ezt a túlzásnak (hiperbolának) nevezett retorikai eszközzel úgy fejezi ki, hogy nemhogy egy rövid beszélgetésen belül, de hosszabb időn belül se említsük őket egymás környezetében. Ennek közeli rokona a később keletkezett egy lapon sem lehet említeni motivációja. A más lapra(vagyis könyvoldalra) tartozik mintájára ennek a képnek az az alapja, hogy írott szövegben ne említsük egymás közelében sem a két dolgot.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Sultanus Constantinus 2017. július 30. 21:04

@mederi: Gondolom ugyanonnan jön, mint a spanyol "procurador" (Spanyolországban 'kirendelt ügyvéd', Latin-Amerikában 'államügyész').

3 mederi 2017. július 30. 20:35

@Sultanus Constantinus: 1

Hasonló értelmű szólás:

"Fogadatlan prókátornak ajtó mögött a helye!"..

A "prókátor" kifejezést ma már talán máshol nem is használjuk.

2 aphelion 2017. június 13. 09:56

@Sultanus Constantinus: Ez a lehetőség simán benne van a pakliban ;)

1 Sultanus Constantinus 2017. június 12. 14:09

Gondolom a "neked nem osztottak lapot" pedig a kártyajátékra megy vissza: = 'te nem veszel részt ebben a játékban' > 'beszélgetésben, ügyben stb.'

Információ
X