Elindult a Mindentudás Egyeteme 2.0 programsorozat, új előadók, új programstruktúra, új dizájn, új webes felület. A mostani széria több dologban is különbözik a régitől. Ahogy a nevében szereplő web2.0-ra való utalás is mutatja: a szerkesztők sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a webes megjelenésre, ott vannak a Facebookon, és folyamatosan frissítik a weben elérhető tartalmakat. Másrészt ebben a szériában nem csak hagyományos előadásokat láthatnak az érdeklődők, hanem minden témakörről készül egy magazinműsor és egy kerekasztal-beszélgetés is. Az utóbbi célja, hogy a szakterület neves képviselőit egy asztal köré ültesse, és az adott téma kapcsán felmerülő társadalmi, jogi, erkölcsi kérdéseket boncolgassa. Az előbbi pedig elsősorban a magyarországi kutatás-fejlesztés eredményeire koncentrál, egyes alkalmazásokon, fejlesztéseken keresztül mutatja be a szakterületet. Ebben a szériában összesen 16 témakör 48 tévéműsorát láthatják a nézők a hálózatkutatástól a genetikán keresztül a csillagászatig.

„Kétszer agy, aki gyorsan agy”

A ME2.0 január 15-én szombat este kezdődött el Barabási Albert-László előadásával, amelyben a kutató az emberi viselkedés kiszámíthatóságával, illetve az ennek vizsgálatára (is) használható olyan módszerekkel foglalkozott, amelyek bármely komplex rendszer tanulmányozására alkalmasak lehetnek. A következő két előadás a lelki egészségről, illetve a Föld nyersanyag-tartalékairól szólt, ma (február 4-én, pénteken) este pedig Falus András előadását hallgathatjuk meg az öröklődés és az életmód viszonyáról.

A ME2.0 abban is eltér elődjétől, hogy a vidéki egyetemi nagyvárosokat is bevonják a programsorozatba. A jövő keddi előadás helyszíne a Szegedi Tudományegyetem lesz, ahol élénk nyelvtechnológiai kutatások folynak, és ahol minden évben megrendezik a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát (MSZNY). Épp ezért nem véletlen, hogy Kornai András nyelvtechnológiáról szóló előadásának éppen Szeged ad otthont.

A számítógépek és infokommunikációs eszközök mindennapi életünkben játszott szerepe és ezzel együtt a ránk zúduló információ mennyisége folyamatosan növekszik. Alapvető fontosságúak tehát azok a módszerek, amelyekkel könnyebben, gyorsabban és kényelmesebben tudjuk elérni a számunkra fontos információt, és csak azt. A nyelvtechnológia ebben tud segíteni. Már most több nyelvtechnológiai alkalmazást mozgósítunk akár egy szimpla internetes keresés esetében is. A beszédfelismerési technikák segítségével megoldható pl. a navigációs eszközök beszéddel történő vezérlése vagy a fogyatékkal élők életminőségének javítása is. Ezek az alkalmazások láthatatlanul dolgoznak a háttérben, és jelentősen megkönnyítik az életünket. Az előadás az ilyen alkalmazások elméleti alapját, működési mechanizmusait mutatja be az információelmélettől a mai modern nyelvelméletekig.

A Cray-1 szuperszámítógép 1976-ban közel 9 millió dollárba került. A kilencvenes évek közepén megjelenő házi számítógépek már hasonló teljesítményt nyújtottak.
(Forrás: Wikimedia commons)

Ha az autók fejlődtek volna úgy...

Bill Gates egy 2005-ös számítástechnikai kiállításon azt mondta: "Ha a General Motors úgy fejlődött volna, mint a számítástechnika, ma huszonöt dolláros autókat vezetnénk, melyek 1000 mérföldet (kb. 1600 km) tennének meg egy gallon (kb. 3,8 l) benzinnel." A kijelentés után azonnal viccek születtek, hogy mi lenne, ha az autók olyanok lennének, mint a számítógépek.

1. Az autód minden ok nélkül naponta kétszer lerobbanna.
2. Akárhányszor újrafestenék a csíkokat az utakon, új autót kéne venned.

3. Egyszerre csak egy személy használhatná az autót, hacsak nem AutóNT-t vagy AutóXP-t vásárolnál. De akkor is külön kellene megvenned az üléseket.

4.Az Apple autóit napenergia hajtaná, megbízhatóak lennének, ötször olyan gyorsan haladnának és kétszer olyan könnyű lenen őket vezetni, de csak az utak 5%-án lehetne őket használni.

5.Az olaj- és vízhőmérséklet-visszajelző, illetve a töltésjelző lámpa helyett csak egy „általános autóhiba”-visszajelző lámpa.
6. Az új ülések arra kényszerítenének minket, hogy egyforma méretű legyen a seggünk.
7. A légzsák, mielőtt kinyílna, megkérdezné, hogy biztosak vagyunk-e benne.

8. Esetenként az autónk minden ok nélkül kizárna minket, és addig nem engedne be, míg egyszerre nem húznánk meg a kilincset, fordítanánk el a kulcsot és markolnánk meg az antennát.

9. Ahányszor a General Motors új modellt vezetne be, a vásárlóknak újra meg kellene tanulniuk vezetni, mivel egyik műszer sem úgy működne, ahogy a korábbiban.
10. A startgombbal állítanánk le a motort.

A számítástechnika gyors fejlődését mutatja, hogy az alig öt-hat éves vicc poénjait ma már nehezen értjük...

Ahhoz, hogy ma már mindennapi életünkben rendszeresen használjunk nyelvtechnológiai alkalmazásokat, sok feltételnek kellett teljesülnie. Először is szükség volt a számítógépek fejlődésére. Ha az autók úgy fejlődtek volna, ahogy a számítógépek, akkor ma egy személyautó 300 Ft-ba kerülne, és egy deci benzinnel elmenne Párizsba 10 perc alatt. A fejlődéshez továbbá szükség volt arra is, hogy a tudományos életben megváltozzon az a hagyományos hozzáállás, hogy egy vagy néhány nagyon okos ember mondja meg előírásszerűen, hogy egy adott tudományos problémára mi a megoldás, és azt hogyan kell megvalósítani. Gondolhatunk itt Chomsky-ra, a transzformációs generatív grammatika szülőatyjára, aki hosszú évtizedekre konzerválta a nyelvészetet. De gondolhatunk a Manhattan-tervre is, ahol egy sokmilliós apparátus valósította meg Einstein és magyar barátai ötletét. A hozzáállás megváltozása és újabb elméletek kidolgozása, alkalmazása a nyelvtechnológia területén is összefüggnek.

A második világháború utáni időszakra datálható több olyan elmélet (információs entrópia, véges állapotú automaták, lineáris terek) születése, amelyek egyszerű villamosmérnökök és informatikusok fejéből pattantak ki, és a hagyományos hozzáállással ellentétben lentről terjedtek fölfelé a tudományos hierarchiában.

Kornai András

Kornai András matematikus, nyelvész, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója, a BME címzetes egyetemi tanára, a Boston University számítógép-tudományi tanszékének és a Harvard University Kvantitatív Társadalomtudományi Intézetének kutató munkatársa. Évtizedek óta foglalkozik a nyelvtechnológia különböző ágaival, három monográfia szerzője, négy kötet (társ)szerkesztője és mintegy hatvan cikk (társ)szerzője, ezenkívül rendszeresen tanít, vagyis értő és érthető tolmácsolója lesz ezeknek a (nem is olyan bonyolult) elméleteknek.