-
mederi: @szigetva: 16 Azt gondolom, hogy a véleményem nem "saját bugyor"-ból való kitekintés, hane...2023. 06. 05, 10:54 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Írtam, hogy mitől látod így a magyar nyelvet. A tudomány (többek közt) arra jó, h...2023. 06. 05, 09:44 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @szigetva: A magyar nyelvet Kazinczy Ferenc modernizálta. Azt írta, hogy először le kell r...2023. 06. 05, 09:31 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Te úgy képzeled, hogy a magyar az valami különleges nyelv, ami egészen más, mint ...2023. 06. 05, 09:07 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Amiért helytelen az "e" kérdő szó alábbi használata (összhangban a 1...2023. 06. 05, 08:50 Az eltévedt kérdőszó nyomában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha két szó felületesen hasonlít egymáshoz, még nem feltétlenül függenek össze. Persze a kapcsolat nem kizárt. Ilyen esetekben egyedül a tények beszélhetnek. Ha vannak. És ha nem némák.
Rita nevű régi, hűséges olvasónk kérdezi:
a s.noblilisből kialakult sznob szónak (ezt jól tudom?) van bármi köze a snóblihoz?
Nos, az igazság az, hogy a sznobnak nincs köze a nobilishoz (mely egyébként latinul ’nemes’-t jelent). Van ugyan egy, valószínűleg az angol nyelvterületen elterjedt tévhit, miszerint ez a sine nobilis ’nemesség nélkül(i)’ rövidítéséből született volna, ez azonban nem igazolható.(Ettől függetlenül a magyar wikipédia megfelelő szócikke ezt mint tényt állítja.) A tévhitet bizonyára erősíti, hogy egy népszerű hetilap kulturális rovata a Snoblesse oblige címet viseli, amely szójáték a francia noblesse oblige ’a nemesség kötelez’ mondással.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szó az angolbol terjedt el a világ nyelveiben, eredeti jelentése ’suszter’ vagy ’suszterinas’: 1781-ben bukkan fel először, 1796-ból már arra is van adat, hogy ’városlakó’ vagy ’helyi kereskedő’ jelentésben is használják. 1831-ben ’közrendű, vagy alsó néposztályba tartozó személy’ jelentésben kezdik használni. A maihoz közel álló ’felkapaszkodó, a felsőbb osztályokat majmoló személy’ jelentése 1843-ban bukkant fel, és 1848-ban vált igazán népszerűvé William Thackeray Sznobok könyve című regényének köszönhetően. Ez később bővült azokra, akik bármilyen formában hangsúlyázzák a nemességüket, vagy akik nemességre vágynak. Mai jelentése, azaz ’aki lenéz mindent, mely rangban, műveltségben vagy ízlésben alacsonyabb rendűnek tartott’, először 1911-ben bukkan fel. Ez az a jelentés, amely nyelvek szélesebb körében elterjedt.
De mi a helyzet a snóblival? Ez olyan játékot jelent, amelyben egy vagy több játékos néhány apró tárgyat (magot, pénzérmét) a tenyerébe rejt („dug”), a másiknak (többinek) pedig ki kell találnia, hopgy páros vagy páratlan számú tárgyat dugott-e el. Több változata is ismert. Ezzel sajnos a név eredetével kapcsolatban nem lettünk okosabbak. Sajnos A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nem tartalmazza snóbli szócikket.
A szó hangalakja azonban egyértelműen arra utal, hogy német vagy jiddis jövevényről lehet szó. A jiddisben megvan a Schnobel ’csőr, nagy, görbe orr’, irodalmi német megfelelője a Schnabel ’csőr’. Ez hangalakilag könnyen megfeleltethető a magyar snóblinak, és elképzelhető, hogy az erdetileg magokkal játszott játékhoz valahogyan asszociálták a csőrt. Ez azonban inkább találgatás, alapos forráskutatás nélkül biztosat nehéz mondani. Az is elképzelhető, hogy a játék neve egyszerűen egy Schnobel nevű személy nevéből származik.
A sznob és a snóbli nem csupán jelentéseik miatt kapcsolhatóak össze nehezen, hanem az is nehezen lenne magyarázható, hogy a szó eleji [sz] miként vált [s]-sé, illetve ebben az esetben mi lenne a szó végi -li. Utóbbi aligha kerülthetett hozzá a magyar nyelvben.
Források