-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Jelenleg a szerb a legfenyegetettebb nép Európában, mivel – Magyarországot és Romániát leszámítva – egyetlen Szerbiával szomszédos országban sem biztosítják számára a legalapvetőbb emberi jogokat – állapította meg a Press című újság kedden vezető belgrádi politikusokra hivatkozva.
A lapnak nyilatkozó Srđan Srećković diaszpóráért felelős miniszter szerint a legrosszabb a helyzet Albániában, ahol Enver Hodzsa uralma idején a szerbeket család- és keresztnevük megváltoztatására is rákényszerítették. A 30–40 ezer albániai szerb azóta se szerezhette vissza a nevét, de a nyelvét sem használhatja, nem vallhatja magát nyíltan ortodoxnak (ami a szerb hívők számára igen fontos), s nemhogy szerb iskolák nincsenek, a hagyomány- és kultúraőrző klubok, egyesületek létrehozását sem engedélyezik az albán hatóságok.
Horvátországban az EU nyomására születtek ugyan a szerbek jogainak tiszteletben tartását szavatoló törvények, ám azokat alig alkalmazzák. A valaha 600 ezres horvátországi szerb lakosság 200 ezerre fogyatkozott, s a háború idején elmenekültek hazatérését a miniszter szerint továbbra is nagy mértékben hátráltatják az ellenük titokban meghozott bírói ítéletek.
Sokan visszaköltöznének eredeti lakóhelyükre, de visszatartja őket a félelem attól, hogy távollétükben valamilyen vélt vagy valós bűnükért elítélték őket, s börtön vár rájuk – nyilatkozta Srđan Srećković. Hozzátette: Szerbia azt szeretné, ha a horvátországi szerbek ellen hozott – néha a 20 évet is felülmúló – ítéleteket nyilvánosságra hoznák. A visszatelepülést fékező okok között említette azt is, hogy akik valaha Horvátországban jugoszláv állami lakásban éltek, s elhagyták az országot, nem kapnak letelepedési engedélyt.
Bár Szlovéniában az 50 ezer szerb az ország második legnagyobb népcsoportját alkotja, nem ismerik el nemzeti kisebbségnek, s nem is rendelkezik az azt megillető jogokkal. Ljubljana a miniszter szerint ezt azzal indokolja, hogy a szerbek „szervezetlenül, összevissza laknak” Szlovéniában.
A montenegrói lakosság 35 százalékát kitevő szerbek helyzetéről a miniszter nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy „jelen pillanatban nem volna jó olajat önteni a tűzre”. Minisztériumának államtitkára, Miodrag Jakšić szerint azonban Montenegróban (ahol a lakosság 65 százaléka szerbül beszél) a minimális alkotmányos garanciák sem léteznek arra, hogy a szerbek a kultúra, a tájékoztatás, az oktatás és a vallás területén érvényesíthessék jogaikat.
Srđan Srećković kedvező kivételként említette Romániát és Magyarországot, ahol kiváló szerb gimnáziumok működnek, a televízióknak vannak szerb adásaik, a szerbek jelen vannak a helyi közigazgatásban, s az állam anyagilag is támogatja őket nemzeti identitásuk megőrzésében. Hozzátette azonban, hogy míg a bukaresti parlamentben 18 éve van a szerbeket képviselő honatya, addig a magyarországi szerbek 17 éve várnak arra, hogy – a magyar alkotmánnyal összhangban – képviselőt küldhessenek az Országgyűlésbe.