-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Jelenleg a szerb a legfenyegetettebb nép Európában, mivel – Magyarországot és Romániát leszámítva – egyetlen Szerbiával szomszédos országban sem biztosítják számára a legalapvetőbb emberi jogokat – állapította meg a Press című újság kedden vezető belgrádi politikusokra hivatkozva.
A lapnak nyilatkozó Srđan Srećković diaszpóráért felelős miniszter szerint a legrosszabb a helyzet Albániában, ahol Enver Hodzsa uralma idején a szerbeket család- és keresztnevük megváltoztatására is rákényszerítették. A 30–40 ezer albániai szerb azóta se szerezhette vissza a nevét, de a nyelvét sem használhatja, nem vallhatja magát nyíltan ortodoxnak (ami a szerb hívők számára igen fontos), s nemhogy szerb iskolák nincsenek, a hagyomány- és kultúraőrző klubok, egyesületek létrehozását sem engedélyezik az albán hatóságok.
Horvátországban az EU nyomására születtek ugyan a szerbek jogainak tiszteletben tartását szavatoló törvények, ám azokat alig alkalmazzák. A valaha 600 ezres horvátországi szerb lakosság 200 ezerre fogyatkozott, s a háború idején elmenekültek hazatérését a miniszter szerint továbbra is nagy mértékben hátráltatják az ellenük titokban meghozott bírói ítéletek.
Sokan visszaköltöznének eredeti lakóhelyükre, de visszatartja őket a félelem attól, hogy távollétükben valamilyen vélt vagy valós bűnükért elítélték őket, s börtön vár rájuk – nyilatkozta Srđan Srećković. Hozzátette: Szerbia azt szeretné, ha a horvátországi szerbek ellen hozott – néha a 20 évet is felülmúló – ítéleteket nyilvánosságra hoznák. A visszatelepülést fékező okok között említette azt is, hogy akik valaha Horvátországban jugoszláv állami lakásban éltek, s elhagyták az országot, nem kapnak letelepedési engedélyt.
Bár Szlovéniában az 50 ezer szerb az ország második legnagyobb népcsoportját alkotja, nem ismerik el nemzeti kisebbségnek, s nem is rendelkezik az azt megillető jogokkal. Ljubljana a miniszter szerint ezt azzal indokolja, hogy a szerbek „szervezetlenül, összevissza laknak” Szlovéniában.
A montenegrói lakosság 35 százalékát kitevő szerbek helyzetéről a miniszter nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy „jelen pillanatban nem volna jó olajat önteni a tűzre”. Minisztériumának államtitkára, Miodrag Jakšić szerint azonban Montenegróban (ahol a lakosság 65 százaléka szerbül beszél) a minimális alkotmányos garanciák sem léteznek arra, hogy a szerbek a kultúra, a tájékoztatás, az oktatás és a vallás területén érvényesíthessék jogaikat.
Srđan Srećković kedvező kivételként említette Romániát és Magyarországot, ahol kiváló szerb gimnáziumok működnek, a televízióknak vannak szerb adásaik, a szerbek jelen vannak a helyi közigazgatásban, s az állam anyagilag is támogatja őket nemzeti identitásuk megőrzésében. Hozzátette azonban, hogy míg a bukaresti parlamentben 18 éve van a szerbeket képviselő honatya, addig a magyarországi szerbek 17 éve várnak arra, hogy – a magyar alkotmánnyal összhangban – képviselőt küldhessenek az Országgyűlésbe.