nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Száz vasútat, ezeret!”

„A síneket le kell rakni, az országot építeni kell”, nyilatkozta egyebek közt a vasutak és a vasúti utazás iránt elkötelezett Orbán Viktor 2016. április 30-án, a Vál-völgyi (ismertebb nevén: felcsúti) kisvasút első 5,7 km-es szakaszának átadásán, majd ezt követően egy népes gyermekcsapat kíséretében felült az első járatra. Talán még ennél is érdekesebb azonban, miként vélekedtek a vasútról olyan eleink, mint Bölöni Farkas Sándor és Széchenyi István, közvetlenül első – angliai – vasúton szerzett élményeik után.

Horváth Krisztián | 2016. május 4.
|  

A Vál-völgyi kisvasút 2016. április 30-i megnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök arról is nyilatkozott, hogy e vasútvonal megnyitásával gyermekkori álma látszik teljesülni. Az alábbiakban azonban olyan emberekről és emberektől olvashatunk, akik a mai vasutak közvetlen elődjével, a gőzmozdonyok vontatta vasúttal már felnőttként találkoztak és így nyilatkoztak róla. Garay János 1846-os nyelvkönyve, vagy Petőfi Sándor 1847 decemberében kelt Vasúton c. verse már az első hazai, az 1846. július 15-én átadott Pest–Vác vasútvonallal kapcsolatos élményeket és véleményeket fogalmaz meg. Magyarok azonban először Angliában utaztak gőzmozdonyok vontatta szerelvényeken, méghozzá a Liverpool és Manchester között 1830 szeptemberében átadott vonalon. Lássuk, milyenek voltak Bölöni Farkas Sándor és Széchenyi István első emlékei a vasúttal kapcsolatban.

Vasúton utazni öröm felnőttnek, gyermeknek egyaránt
Vasúton utazni öröm felnőttnek, gyermeknek egyaránt
(Forrás: Janke / Wikipedia Commons CC BY-SA 2.5)

Arccal a vasút felé

1830. szeptember 15. nagy nap volt a vasút történetében: ekkor nyitották meg a Liverpool–Manchester vasútvonalat, mely egyebek közt az első olyan vasútvonal volt a világon, ahol a közlekedést kizárólag gőzmozdonyokkal kívánták megoldani. Óriási népünnepély volt ez: Liverpoolból egyszerre nyolc mozdony indult el a kapcsolt szerelvényekkel, a Northumbrian elnevezésű legelső mozdonyt maga a feltaláló, Stephenson vezette. Mellette, emelendő az esemény fényét, ott volt Fanny Kemble, a fiatal, ám annál népszerűbb londoni színésznő.

Fanny Kemble (1809-1893)
Fanny Kemble (1809-1893)

Ezen első lokomotív négy kocsival indult el, rajta pedig olyan notabilitások, mint a későbbi brit miniszterelnök Sir Robert Peel, vagy a waterlooi győztes Wellington herceg. E legelső szerelvénynek magyar utasa is volt: Esterházy Pál Antal, a Habsburgok londoni követe (aki később a Batthyány-kormány idején a király személye körüli miniszter tárcáját kapta).

Az örömbe azonban üröm is került: a megnyitón halálos baleset is történt, Manchesterben pedig tüntető munkások téglával dobálták meg Wellington kocsiját. Mindezen atrocitások ellenére azonban már másnap a nagyközönség is birtokba vehette a vasútvonalat; az első szerelvény 140 utast szállított.

Esterházy Pál Antal
Esterházy Pál Antal

Annak ellenére, hogy Esterházy Pál Antal volt az első magyar, aki a Liverpool–Manchester vonalon utazott, az egyik első, irodalmi értékű feljegyzés Bölöni Farkas Sándortól származik, aki 1831. június 10-én ezt írja naplójában:

„[Június] 10-ÉN még Liverpoolban mulattunk. Délután 4 órakor kimentünk szekérrel a Railway, vagyis Gőzszekér-úthoz. A gőzszekér az emberi észnek triumphusa. Amint a Gőzszekér-út kezdetéhez jutottunk, egy széles hosszú hall alatt állott 10 omnibuszforma szekér egymásba láncolva. Nem képzelheti az ember, miképpen mehessen ezen nagy és hosszú machina magától. Legelöl állott a gőzszekér, magos kemencés kéményével és hozzákapcsolva a több szekerek egymás végtiben lánccal. Mindenik szekérben négy kanapé van 16 személyre és a kocsi tetején kettőre. Mintegy 130-[an] ültünk fel a szekérbe, én felül maradtam, hogy szabadobban láthassak. Mihelyt minden utazó elhelyheztette magát, megcsendült a harang, az első szekéren a gőz süvölteni kezdett, s egy fél minutum alatt minden szekér kerekei peregni kezdettek. Amint a boltozatok alatt mentünk, nagyon meglepő volt a gőz süvöltése és ezen tíz egymásba fűzött szekerek kerekei pergése. A kerekek mindenütt vaspántokon mennek. Majd egy mértföldnyi út az elején egészen kősziklák közt van vágva, azután ahol völgy van ott magosan fel van emelve, úgy hogy az egész út Liverpooltól Manchesterig csupa egyenes linea. Néhol hidak mennek el az út felett, meg másutt alatta vizek és csatornák folynak. Nem tudja az ember, ha ezen óriási munkán, a temérdek költségen bámuljon-e vagy a gőzszekér repülésin, mely oly sebesen pereg, hogy amint földre néz az ember, lehetetlen megkülönböztetni a tárgyakot. A gőzszekér ezen 30 ½ angol mértföldnyi utat (6 német mértföld) közönségesen egy óra alatt teszi meg, s néha 57 s 58 minuta alatt is, a madár ennél sebesebben nem repülhet.”

A Liverpool és Manchester közti vasútvonalról készült ábrázolás 1831-ből
A Liverpool és Manchester közti vasútvonalról készült ábrázolás 1831-ből

Bölöni 1831 őszén az Újvilág felé veszi útját: felkeresi az Egyesült Államokat és Kanadát is. Beszámolója észak-amerikai útjáról 1834 nyarán lát nyomtatásban napvilágot; az amerikai vasutak helyzetéről ebben ezt írja:

„Baltimore-ból kétfelé induló vasút van készülőben. Az egyik az Ohióig vezet, a más Washington városáig. Mindenik már nehány mérföldet eléhaladt. Itt mulatásunk alatt nehányszor néztük meg mindeniket s azoknak csinálása módját. Az amerikai vasutaknak nagy részén nem gőz által fut a szekér, mint Manchesterben, hanem csak lóval. Mindenik szekér 25-30 ülésre van készítve, s azt egy ló a legsebesebb ügetéssel igen könnyen viszi. Ha minden esztendőn oly nagy számmal s oly sebességgel készülnek a vasutak és csatornák, mint most, úgy ötven esztendő múlva ritka helyt leszen közönséges szekérre szükség.”

Vasúton először tehát Esterházy Pál Antal ült; a vasútról magyar nyelven elsőként talán Bölöni Farkas Sándor tudósított; Széchenyi pedig mindenképp az elsők között van, aki komolyabban tanulmányozza a kérdést.

A  Liverpool–Manchester közti vasútról készült kép
A Liverpool–Manchester közti vasútról készült kép

A kapitalista szellem vasútja

1832 nyarán Széchenyi István a német államokon és Belgiumon át szintén Angliába veszi útját.

Széchenyi, aki látja, hogy szerte a német államokban és Belgiumban is a kezdeti gőzgépek mind Angliából származnak, naplója tanúsága szerint számtalan alkalommal gondolkozik el Magyarország helyzetén – főleg, ha azt Angliáéval hasonlítja össze. Maga is a haza és a gépesítésen alapuló haladás támogatója, 1832. augusztus 28-i naplóbejegyzésében ezt írja a belgiumi Liège/Luik/Lüttich városában látott iparosítási lázzal kapcsolatban:

„A gazdagság, ez ad igazi súlyt! [...] Ha egy nemzet valami elkülönített szigeten volna, – akkor lehet Arcadia, Eldorado; tessék. De nekünk lépést kell tartanunk a többiekkel; azok nem hagynak nyugodni. Mert nem csak vagyoni jóllétről, megelégedésről s boldog állapotokról mára van szó, hanem azzal az öntudattal kell bírni, hogy mind ezt valószínű számítással jövőre is biztosíthassuk magunknak!

Vagyonosság képezi alapföltételét a boldogulásnak; de a vagyonosság ismét csak a munka eredménye; idest: a productio fokozott képességének. Ez Magyarországon = 1 millió: Angliában a gépek nélkül = 1 ½ millió, ámde a gépekkel = 20 millió. Érdekes volna tudni, mennyi lóerőt képviselnek összes gőzgépei.

Tehát az értelmiség fokozása. Gépek! – Aztán a szabadelvű (kormányzási) rendszernek egész láncolata.”

Széchenyi szeptemberben már Angliában van: odeérve azonban a látottak különös hatást váltanak ki benne. Igazi kultúrsokk ez: látja Anglia rohamos fejlődését, másrészt Magyarország elmaradottságát, s miközben különös erővel gondol hazája megreformálására, számos esetben önváddal illeti magát, sikertelennél érezve saját tevékenységét. Október 8-án pl. ezt írja Londonban:

„Nagyon le vagyok hangolva. Magyarország egy nagy nullának tűnik fel előttem. Minden, a mit kezdeményeztem, egy romnak látszik.”

A L&MR eredeti útvonala
A L&MR eredeti útvonala
(Forrás: Iridescent - Own work, based on a diagram appearing in Garfield, Simon (2002) The Last Journey of William Huskisson, London: Faber and Faber ISBN: 0571210481. / CC BY-SA 3.0)

Október 15-én Széchenyi így töpreng naplójában:

„Magna Charta és Aurea bulla, úgyszólván egy agyból születtek. Lehetővé tették a keresztes hadak. Anglia a tökély felé, hatalmas fejlődésben: Magyarország pedig annyira hátramaradt! Belső szervezetét s fokozatos fejlődését kell vizsgálnunk e két országnak, s összehasonlítanunk. Hogy a jót Angliából azonnal átvehessük, nem várva be egy véres válságot.”

Ilyen előzmények után Széchenyi 1832. október 25-én jut el Liverpoolba, ahonnan a Comet nevű mozdony által vontatott szerelvénnyel jut el Manchesterbe. Az alábbi naplóbejegyzést teszi:

„25-én a Comettal Manchesterbe. Egészen jól vagyok. Oda 1 óra 30 p., vissza 1 óra 35 p., egyszer álltunk meg. Nagyon egyenetlenül jár; hegynek lassan; helyenként oly gyorsan, hogy ló utól nem érné. Meg vagyok győződve, hogy egy-két esztendő alatt nagy tökélyre viszik.”

Széchenyi látja azt is, hogy Angliában az 1830-as években ezt követően hatalmas vasútépítési hullám veszi kezdetét: magyar szemmel szinte elképzelhetetlen összegeket költenek építkezésekre. Széchenyi így beszámol arról is, hogy a már majdnem kész Birmingham–London vasút 2,5 millió fontba kerül, és megjegyzi, hogy 1000 font 50 000 forintnak felel meg. Érdekesség, hogy amikor 1825-ben az Akadémia létrehozására Széchenyi birtokai éves jövedelmét kínálta fel, ez akkor 60 000 forintra rúgott.

Széchenyi felajánlja egyéves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására
Széchenyi felajánlja egyéves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására
(Forrás: Vinzenz Katzler / Public Domain)

Széchenyi azonban a pénzzel és annak felhasználásával kapcsolatosan ismét komoly kritikát fogalmaz meg a magyarországi állapotokra nézve. Október 23-án így ír:

„Az emberek azt tartják: pénz teszi naggyá az angolt. Ám vedd el a pénzt az angoltol, hagyd meg az értelmiségét; ellenben add oda a pénzt a magyarnak, de hagyd meg őt butaságában: minden a régiben fog maradni. A pénz csak mintegy látható műszere az értelmi erőnek, mely a fejlődésben mélyebben s láthatatlan működik. Legyen pénzetek, de kisszerű intézmények nélkül. Nagyon különös a belfogyasztás mechanizmusa. Ennek legbiztosb alapja a szabadság. A nemzetnek szabadnak kell lennie. [...] Nem azt akarnám elérni, hogy az emberek a pénzt helyezzék minden fölé; hanem hogy a pénzszerzésre mégis törekedjenek.”

Széchenyi angliai tartózkodása idején számos alkalommal naplójában saját magát is ostorozza, hogy gyakorta felesleges dolgokra költ, ezért a fentiekkel összhangban egyre inkább úgy ítéli, hogy pénzt elkölteni (különösen nagy mennyiségben) csak ésszel, nemes célokra érdemes. Ki is adja máig érvényes kategorikus parancsát: „pénzt szerezni, melyet ismét jobb házra, csinosb öltözetre, könyvekre, utazásra s ekképp jobb és tökéletesb nevelésre, felebaráti jótéteményekre, hazai dolgokra s az egész emberiségnek javára lehet fordítani!”

Ilyen tanáccsal birtokában látott neki Magyarország saját vasúthálózatának kiépítéséhez. Az 1832–1836-os országgyűlés az 1836:XXV tc.-ben pedig már ki is tűzi azokat a célokat, melyek e téren a nemzet javát szolgálják – 1846-ban pedig átadják a fentebb már említett első hazai vasútvonalat.

Források:

Bölöni Farkas Sándor: Napnyugati utazás – Napló. Helikon, Budapest, 1984

Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok I. Móra, Budapest, 1985

Gróf Széchenyi István külföldi úti rajzai és följegyzései. Naplói nyomán a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Budapest, 1890

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 Untermensch4 2016. május 6. 11:35

@deakt: "Széchenyi így beszámol arról is, hogy a már majdnem kész Birmingham–London vasút 2,5 millió fontba kerül, és megjegyzi, hogy 1000 font 50 000 forintnak felel meg. Érdekesség, hogy amikor 1825-ben az Akadémia létrehozására Széchenyi birtokai éves jövedelmét kínálta fel, ez akkor 60 000 forintra rúgott."

A gazdasági arányok igen érdekesek (és négyzetkilométer-fétises nézőpontból nem látszanak). Érdekes hogy Széchenyi aki egyébként katona is volt ha jól emlékszem, vajon mit gondolhatott azt látva hogy a hadászat is egyre jobban függ az ipari kapacitástól miközben az ő hazája az agrár-feudalizmusban vánszorog?

9 Fejes László (nyest.hu) 2016. május 6. 11:25

@deakt: Érdekes, hogy mindig azok kérik ki maguknak a vélt vagy valós politikai tartalmakat, akik semmi máshoz nem tudnak hozzászólni, csak ezekhez a kérdésekhez.

8 szigetva 2016. május 6. 10:30

@deakt: Ne maradjunk annyiban. Attól, hogy valahol nem látsz összefüggést, még lehet.

7 deakt 2016. május 6. 09:10

Maradjunk annyiban, hogy semmi köze nincs a két dolognak egymáshoz, a "független" nyest újabb aktuálpolitikai gyökölődéséről van szó, amikor erőszakkal összegyaknak dolgokat.

6 Untermensch4 2016. május 5. 10:13

@deakt: Széchenyi és Orbán vasútépítési mentalitásának ellentétessége lehet a köze. Itt nem arra gondolok hogy felnőttkori vs gyerekkori álom hanem gazdaságfejlesztés vs gazdaságilag indokolatlan/veszteséges...

pangea.blog.hu/2016/03/20/hova_tart_a_felcsuti_kisvasut

5 Lalika 2016. május 4. 13:58

@deakt: ó, nem is gondoltam volna, hogy ez a pár mondat is az a fajta légyszar a képen, amit illene letörölni.

4 nadivereb 2016. május 4. 13:42

@Galván Tivadar: Most gondolj bele, mi lenen, ha hozzám hasonlóan ő is dinoszaurusz-mániás lett volna kiskorában. :D

3 Galván Tivadar 2016. május 4. 12:44

„Az emberek azt tartják: pénz teszi naggyá az angolt. Ám vedd el a pénzt az angoltol, hagyd meg az értelmiségét; ellenben add oda a pénzt a magyarnak, de hagyd meg őt butaságában: minden a régiben fog maradni.”

Látnoki szavak!

2 Galván Tivadar 2016. május 4. 12:42

"Orbán Viktor miniszterelnök arról is nyilatkozott, hogy e vasútvonal megnyitásával gyermekkori álma látszik teljesülni"

Mi ebből a tanulság? Idejekorán vegyük meg a gyereknek a kisvasutat, akkor kinövi az efféle hóbortokat.

1 deakt 2016. május 4. 08:45

Hogy Orbánnak ehhez mi köze azt nem tudni, a cikk viszont érdekes. Kevesebb orbánozás, több ilyen cikk lehetne a nyest normális útja.

Információ
X