nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egy magyar utazó... 2.
Egy magyar utazó Alsó-Kanadában, 1831-ben

180 évvel ezelőtt jelent meg Bölöni Farkas Sándor erdélyi író, közéleti szereplő és utazó az 1832-36-os országgyűlésen idején hatalmas, a cenzúra figyelmét felkeltő kötete „Utazás Észak-Amerikában” címmel. A mintegy 260 oldalas kötet egy tizede Kanadával foglalkozik: az alábbiakban figyelmünket erre a részre fókuszáljuk.

Horváth Krisztián | 2014. március 3.
|  

Előző cikkünkben láthattuk, az erdélyi reformkor méltán kiemelkedő alakja, Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikában című könyve milyen körülmények között születik meg s mi a mű további sorsa. Az alábbiakban azt láthatjuk, hogyan látta a szerző 1831-ben Alsó-Kanadát.

Alsó-Kanada magyar szemmel – 1831

Az 1756-1763-as hétéves háborút követő párizsi békében Franciaországnak a mai Kanada területén levő gyarmatai brit uralom alá kerülnek. A Szent Lőrinc-folyó vidékén elterülő Quebec brit gyarmatot az angolok 1791-ben osztják ketté Alsó- és Felső-Kanadára. Az előbbi a jobbára francia nyelvű vidékeket foglalja magában, melyek őrzik hagyományos, feudális, francia gyökerű társadalmi berendezkedésüket is – amiről Bölöni Farkas is ír.

Quebec brit gyarmat
Quebec brit gyarmat
(Forrás: Wikimedia Commons / Harfang)

Kanada neve az irokéz kanata szóra megy vissza, melynek jelentése ’falu, település’. A brit Quebec tartomány másik felét, Felső-Kanadát pedig azért választják le, mert az Egyesült Államok függetlenségi háborúja után az észak-amerikai angol gyarmatokra menekülő, a Brit Birodalomhoz hű angol anyanyelvű menekülteket a brit kormányzat a francia régiótól külön kívánja letelepíteni. Bölöni Farkas Sándor (1795–1842), amikor 1831-ben Kanadában jár, még Alsó- és Felső-Kanada nevű tartományokkal találkozik. De még életében bekövetkezik a két tartomány jogi egyesítése: 1841-ben Alsó- és Felső-Kanada egyesül Kanada tartomány néven.

Bölöni így ír a két tartományról:

Az 1784-i felszámítás szerint Al-Kanadának 65338 népessége volt; Fel-Kanada pedig akkor majd egészen pusztán hevert. Az 1831-i számítás szerint Al-Kanada 544000, Fel-Kanada 200000, a többi északi britus birtokokkal együtt most a népesség teszen 1054000. Ezen szaporodás nagyobb részén Irlandiából telik ki, honnan esztendőnként többnyire az igazgatás költségén temérdeken vándorolnak ide.

(406. oldal)

Alsó- és Felső-Kanada
Alsó- és Felső-Kanada
(Forrás: archives.gov.on.ca)

2013-as becslések alapján Kanada lakossága 35 millió fő. Alsó-Kanadába Bölöni az Egyesült Államokból, Vermont felől érkezik meg hajóval, a Champlain-tó felől. Az Egyesült Államok és Alsó-Kanada közt a határt az 1812-es brit-amerikai háborút követően 1814-ben rögzítették a genti békeszerződésben – helyreállítva ezzel a status quót.

Reggel a Saint Hero szigeténél virradtunk fel. Nem messze onnan, a nyugoti parton áll Rouse Point nevű erősség. Az angolok és amerikaiak közötti ghenti egyezésnél fogva ezen erősség a határvonal az Egyesült Státusok és Kanada közt.

(400. oldal)

Samuel de Champlain francia felfedező (1574?–1635), Quebec alapítója Kanadai oldalon Bölöni „Saint John’s”-ban lép százazföldre – ez a mai Saint-Jean-sur-Richelieu. Innen szárazföldön halad tovább, menet közben pedig első benyomásait is megszerzi a francia Alsó-Kanadáról:

Mihelyt a városból kiértünk, egészen európai színű mezőkre találtunk. Nincsenek többé az utazás kellemeit változtató telepedések, kertek, gyümölcsösök s a tehetős birtokost mutató gazdasági épületek az út mellett. Puszta felszántott tér nyúlik végig, barázdákra osztott földekkel. A lakosok durva posztóöltözetben, jobbágyi alázatossággal szemök- s köszöngetéseikben, csoportokban dolgoznak; henye széjjeltekintgetéseik s kéntelen mozdulataikból úgy látszik, hogy robotot róvnak le.

(401. oldal)

Alsó- és Felső-Kanada, valamint az Egyesült Államok határos területei egy 1812-es térképen – Bölöni Farkas Sándor kanadai utazásának állomásaival
Alsó- és Felső-Kanada, valamint az Egyesült Államok határos területei egy 1812-es térképen – Bölöni Farkas Sándor kanadai utazásának állomásaival
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Kensett)

Bölöni Farkas leírásából úgy tűnik, a francia, feudális jellegeket viselő Alsó-Kanada – különösen az Egyesült Államok szabad levegője után – kevéssé nyerte el az erdélyi utazó rokonszenvét. Kritikáját nem is rejti véka alá:

A lakos vagy zsellér különböző taxákot fizet esztendőnként, s a birtok adás-vevéséből száztól tizenkettőt a seigneurnek vagy a klastromnak ád. A föld és lakosok mívelődése nem halad, s a franciák nyelvök, vallások, tudományok s szokásaikban most is a XVIII. század elején állanak.

(401. oldal)

Az erdélyi utas ilyen vidéken halad tovább a Szent Lőrinc-folyó és Montreal felé.

Montreal, 1831

Észak-Amerika a maga jellegzetességeivel, méreteivel, természeti szépségeivel és egyéb sajátságaival teljesen lenyűgözi Bölöni Farkas Sándort. Lelkendezve ír a Szent Lőrinc-folyóról is:

Az egyforma téren haladva, délre Laprairie-be értünk, s halmairól megpillantottuk a föld golyóbisa második legnagyobb vizét, a Szent Lőrincet. Elmerül a szem, s elfogódik az érzés e pompás óriási folyam megtekintésére! Mintegy két angol mérföld szélességen túl emelkednek a szembe lévő hegyek s Montreálnak büszke tornyai. […] Két óra alatt általértünk Montrealba, Al-Kanadának legnépesebb városába.

(402. oldal)

Montreal 1760 körül, a Szent Lőrinc-folyó túlpartja felől
Montreal 1760 körül, a Szent Lőrinc-folyó túlpartja felől
(Forrás: Wikimedia Commons / Drawn on the spot by Thomas Patten, engraved by P. Canot)

Ma Montreal (franciául: Montréal) Kanada legnagyobb városa és egyben az amerikai kontinens legnagyobb francia nyelvű települése a maga több mint 1,7 millió lakosával. Furcsa, de Montreal nem gyakorol különösen nagy benyomást Bölöni Farkasra, annak ellenére sem, hogy a városban kétszer is jár. Először akkor, amikor az Egyesült Államok felől ide megérkezik, majd innen továbbmegy Quebecbe, ahonnan visszafelé jövet szintén érinti a várost. Mondanivalóját Montreallal kapcsolatban kurtán-furcsán intézi:

...egyebet nem mondhatunk, hanem hogy „Montrealban is kétszer jártunk”.

(403. oldal)

A francia nyelvű Alsó-Kanada mind az Egyesült Államokkal, mind az angol nyelvű Felső-Kanadával kapcsolatban való összehasonlításban sokkal kevésbé érdekes az erdélyi utazó számára. De vajon melyek azok az okok, melyek miatt a az angoloknak mégis kell a terület?

Quebec, 1831

A helyi viszonyok vizsgálatán elmélkedve a szerző mintegy önmaga számára is felteszi a kérdést, hogy a ritkán lakott, hatalmas távolságokkal szabdalt, távoli vidék miért is értékes a britek számára:

Ámbár ezen kolóniák semmi egyenes adót nem fizetnek Angliának, sőt a britus koronának nagy költségbe kerülnek az itteni várak, idegen tisztviselők és katonák tartása s a kolóniák szinte minden szükségökrőli gondoskodás – mégis ezek tengeri és kereskedelmi tekintetben igen fontosak Angliának. Mert a kolóniák minden termékeit Anglia hordja ki s adja el a világ többi részeiben – és a más kolóniák termékeit s otthoni minden készítményeit megint Anglia hordja bé ide, árasztja el őket azokkal, s viszi haza a pénzt belőle.

(405. oldal)

Quebec 1700 körül
Quebec 1700 körül
(Forrás: Wikimedia Commons / Jeangagnon / CC BY-SA 2.5)

A francia nyelvű Alsó-Kanadában történő utazása során Bölöni Farkas Sándor az alábbiakban véli felfedezni a vidék – az Egyesült Államokkal és Felső-Kanadával szembeni – elmaradottságának okait; egyúttal arról is szól, hogy az angol-francia nyelvi háború bizony nem új keletű:

Québec és az egész Al-Kanada nem népes minden kedvező helyzete mellett is; melyet különböző okoknak tulajdonítanak. Az általtelepedők inkább igyekeznek Fel-Kanadába menni, hol nincs feudális rendszer, és a megvásárolt földet öntulajdonának tarthatja a letelepedő. Al-Kanadában a klastromok és papok nagy kiterjedésű helyek és gazdagság birtokában a népet is egészen hatalmokban tartják. Az iskolák nem terjedhetnek, a míveltség nem haladhat. Az angol parlament sok próbákat tett a francia nyelv elenyésztésére s a papok hatalma neutralizálására, de abban a papi jószágok donációi miatt soká nem boldogult. Most országos költségen s a tehetősebb angol lakosok adományaiból kezdődtek az iskolák alapíttatni, s az igazság oda vitte a dolgot, hogy ezután a papi jövedelmek egy része iskolákra fordíttatik.

(405–406. oldal)

Quebec (franciául: Québec) ma a hasonló nevű kanadai tartomány székhelye, mintegy félmillió lakossal. Quebecből az erdélyi utazó – ahogy azt korábban jeleztük – ismét Montreal felé veszi az irányt, ahonnan Felső-Kanadába megy: sorozatunk következő részében azzal a vidékkel ismerkedünk meg, Bölöni Farkas Sándor útleírását követve.

Felhasznált irodalom

Bölöni Farkas Sándor: Napnyugati utazás – Napló. Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1984.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X