nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egy magyar utazó... 1.
Egy magyar utazó Észak-Amerikában, 1831-ben

180 éve, 1834-ben egy forradalmian új hangú útleírás jelenik meg magyar nyelven az észak-amerikai kontinensről. Bölöni Farkas Sándor „Utazás Észak-Amerikában” című műve a kortársak közt nem kis népszerűségnek örvend; számos szempontból egyenesen radikálisnak hat. A következőkben a szerzővel és az utazás Kanadát érintő részével is foglalkozunk.

Horváth Krisztián | 2014. február 25.
|  

Korábbi sorozatunk négy cikkében a kemény tél idején Kanadával kapcsolatban olvashattunk Manitoba izlandi bevándorlóiról, Winnipeg és Micimackó kapcsolatáról, olyan jellegzetesen kanadai kifejezésekről, mint hoser és toque, valamint a kanadai gasztronómia néhány sajátságáról. Az alábbiakban pedig egy rendkívüli erdélyi magyar író és utazó, Bölöni Farkas Sándor írásából szemezgetünk, aki 1830 és 1832 között Nyugat-Európában és Észak-Amerikában tett utazásai során eljut az akkori Kanadába is. Mielőtt azonban megismerkednénk az 1831-es év Kanadájával, röviden bemutatjuk a szerzőt is.

Az erdélyi reformkor és Bölöni Farkas Sándor

Az 1795-ben született Bölöni Farkas Sándor még csak alig 20 éves, amikor egyik korai írásáról már Kazinczy is elismerően nyilatkozik – akivel később személyesen is találkozik. Ifjú éveiben Bölöni egyebek közt Schillert és Goethét is fordít, bár fordításai kéziratban maradnak. Aktív szerepet vállal Kolozsvár és Erdély közéletében is: 1825-ben megalapítja a Kolozsvári Gondoskodó Társaságot, mely az első magyarországi (erdélyi) takarékpénztár – tizennégy évvel megelőzve Fáy András Pesti Hazai Első Takarékpénztárát. 1833-ban az ő kezdeményezésére alakul meg a „Kolozsvári Casino”; egy évvel később pedig kezdeményezi a Vasárnapi Újság című kolozsvári lap indulását.

Az erdélyi közélet lelkes tagjáról így ír Maller Sándor az 1984-ben megjelent, Bölöni Farkas Sándor műveit egybefogó Napnyugati utazás – Napló című kötet előszavában:

[B]aráti társaságban egy vagy másfél messzely bor – ami még félliternyi sem volt – feloldotta túl komoly természetét, kedélye vidám lett, élcei elmések, beszéde fesztelen. Nemhiába ez volt máig meglévő ivópoharára vésve: Vinum laectificat cor hominis. In vino Veritas, Amor 1834 [Bor vidítja az emberi szívet. Borban az igazság, Amor. Képes Géza fordítása]

(39. oldal)

A rendkívül sokat olvasó, tekintélyes magánkönyvtárral rendelkező Bölöninek a reformkor kiemelkedően haladó szellemiségű képviselőjeként arra is volt gondja, hogy Kolozsváron Asszonyi Olvasó Egylet is alakuljon. Bölöni Farkas több nyelven tudott: latinul, németül, franciául. Angolul is elkezdett tanulni, latin nyelvtani magyarázatokra támaszkodva – inkább értette, semmint beszélte a nyelvet; ha pedig beszélte, latinos kiejtéssel tette azt. Ennek ellenére 1830-ban éppen angol és egyéb nyelvismerete is segített abban, hogy egy erdélyi magyar nemes, Béldi Ferenc éppen őt, Bölöni Farkast választja maga mellé „száj gyanánt” Nyugat-Európába és Észak-Amerikába tervezett útjára.

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842), erdélyi író, utazó, műfordító, az MTA tagja
Bölöni Farkas Sándor (1795–1842), erdélyi író, utazó, műfordító, az MTA tagja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az egykönyvű író

A napóleoni háborúkat követően Nyugat-Európa és az óceánon túl, az Egyesült Államok a reformkor oly nagyjainak fantáziáját is megmozgatta, mint Széchenyi és Wesselényi. Közülük többen el is jutottak Nyugat-Európába, de az amerikai kontinens sokáig továbbra is nagy kihívás és elérendő cél maradt csupán.

1830-ban forradalmi hangulat uralkodik el Európa-szerte, ennek ellenére Béldi és Bölöni még 1830 nyarán engedélyt kapnak Metternichtől, hogy Nyugat-Európába utazhassanak. Az utazás 1830. november 3-án veszi kezdetét. Dél-német területek, Franciaország, Belgium, Hollandia, Anglia, Skócia és Írország után hajón 39 nap utazás után 1831. szeptember 3-án érkeznek meg New Yorkba. Amerikai útjuk során – melyet jóval hosszabbra terveznek – eljutnak a mai Kanadába is. Időközben azonban Magyarországon kitört a kolerajárvány, ennek hírére alig két hónap után hazatérnek Európába.

Utazásáról Bölöni terjedelmes útinaplót írt, hazatérve és írásait rendszerezve pedig úgy dönt, hogy a számára (és talán a világ és a kortársak számára is) érdekesebb Észak-Amerikára vonatkozó részt kiadatja nyomtatásban is. Bölöni így ír erről:

Úgy látom, kevés magyarnak volt módja vagy kedve Amerikára fordítni figyelmét s az errőli munkákot olvasni, s mivel én a sokaktól mondottakot egybesummáztam magyarul, ez teszi az érdeket.

(557. oldal)

Így jelenik meg 1834 nyarán az Utazás Észak-Amerikában című könyv első kiadása, melyet 1835 elején már a második kiadás követ. A forradalmian új eszméket képviselő kötet – mely egyebek mellett magában foglalja az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot is –, az 1832-36-os országgyűlés bestsellerévé válik.

A pozsonyi országgyűlés alsóháza – 19. század. Bölöni könyvét a kortársak elkapkodták
A pozsonyi országgyűlés alsóháza – 19. század. Bölöni könyvét a kortársak elkapkodták
(Forrás: Wikimedia Commons)

A kortársak dicsérete mellett azonban a cenzúra figyelmét is magára vonja a könyv: fél évvel második kiadását követően már a tiltott könyvek katalógusában szerepel. A német fordítás hiába készül el, a cenzúra miatt már nem jelenhet meg. A cenzúra kitüntető és kritikai figyelmét a szerző maga is nem kevés keserűséggel veszi tudomásul naplójában.

„Ha az Utazás Észak-Amerikában 1835 végén németül megjelenik, az első európai, sőt tengerentúli magyar könyvsiker lehetett volna” – írja Maller Sándor a kötet előszavában. Érdekes és ugyanakkor sajnálatos, hogy az Utazás Észak-Amerikában legközelebb csak 100 évvel később (!) jelenik meg magyarul. Bölöni Naplójának részletei már a 19. század második felében megjelentek nyomtatásban is; a nyugat-európai útinapló első teljes kiadásáig 1870-ig kellett várni. A Helikon Kiadó 1984-ben először adja ki együtt az Utazás Nyugat-Európában, Utazás Észak-Amerikában és a Napló [1835–1836] című írásokat Bölöni Farkas Sándor tollából, Napnyugati utazás – Napló címmel.

A magyar Tocqueville

Maller Sándor így ír az Utazás Észak-Amerikában című kötetről:

Farkas Sándor könyve az amerikai modell, pontosabban a jacksoni Amerika első, magyar szemtanútól származó, nemegyszer a valóságosnál kedvezőbb színekkel rajzolt bemutatása, s ezen keresztül a hazai állapotok javító célzatú, változtatásra is biztató, közvetett bírálata.

(72. oldal)

 

Farkas Sándor nevéről ezt írja az előszóban Maller Sándor: „Farkas Sándort Döbröntei Gábor fedezte fel, de Kazinczy fogadta íróvá. A Bölöni nevet is ő tette ismertté, mert – szerinte – »az a Farkas mali ominis nomen [rossz előjelű név], s nem írónak való«.”

A sors egyfajta iróniájaként egy francia kortárs, Alexis de Tocqueville szintén 1831-ben kap megbízatást arra, hogy látogasson el az Egyesült Államokba s tanulmányozza ott a börtönök helyzetét. Tocqueville 1832-ben tér haza Franciaországba, ahol a börtönökkel kapcsolatos publikáción túl 1835-ben és 1840-ben két kötetben megjelenteti a De la Démocratie en Amérique (Az amerikai demokrácia) című művét, mellyel sokan összehasonlították már Bölöni alkotását. Az azóta referenciapontként számon tartott De la Démocratie en Amérique, melyet megjelenését követően hamarosan (1841 és 1843 közt) magyarra is lefordítottak, az amerikai demokrácia alapos olyan elemzése, mely a további fejlődés lehetséges vonulatát is igyekszik kitapintani.

Farkas Sándor szobra az erdélyi Bölönben
Farkas Sándor szobra az erdélyi Bölönben
(Forrás: Wikimedia Commons / Jecza Péter szobrász; fotó: Márkó Laci / GNU-FDL 1.2)

Bölöni Farkas útleírása „inkább pillanatfelvétel, amit a korai Amerika-kutatás nemrég fedezett fel, megkésett elismeréssel. Tocqueville kötete analitikusan rendszerező, egy tapasztalt konzervatív, arisztokrata beállítottságú állambölcselő írása Amerikáról európai szemmel; fogalmazás közben mindegyre a polgári forradalmakon már túljutott Franciaország járt az eszében, s fenntartásai, aggodalmai ellenére sem tagadta meg a demokráciába vetett hitét, amit az amerikai modell jelentett számára: a megjelenése után néhány évvel magyarul is hozzáférhető könyv végső kicsengése bátorító volt. A magyar utas társadalmi helyzetéből egy teljes fejlődési lépcsőfok hiányzott: feudális környezetből kiindulva nézett szét egy olyan Újvilágban, amely számára – társadalmi szempontból – az óperenciás tengeren túlinak hatott.” – írja Maller Sándor 1984-ben megjelent előszavának 72. oldalán.

Alexis de Tocqueville (1805–1859), francia arisztokrata családból származó politikai gondolkozó, történész
Alexis de Tocqueville (1805–1859), francia arisztokrata családból származó politikai gondolkozó, történész
(Forrás: Wikimedia Commons / Théodore Chassériau (1819–1856))

Akárhogyan is van, útleírásként, a politikai mondanivalót hordozó publicisztika és a szépirodalom újszerű keverékeként megjelenő művével Bölöni Farkas Sándor fontos helyet foglal el irodalmunkban. A folytatásban azt vizsgáljuk meg, miként látta Bölöni Farkas Alsó-Kanadát 1831-ben.

Felhasznált irodalom

Bölöni Farkas Sándor: Napnyugati utazás – Napló. Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1984.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X