-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
is részt vesz a budakeszi kísérletben
A kísérleti szőrcsapdákat tesztelnek a Budakeszi Vadasparkban, és a legjobbnak bizonyuló típust helyezik majd ki az állatok természetes élőhelyére.
A Budakeszi Vadaspark hiúza és vadmacskája is részt vesz abban a tudományos projektben, amely a hazai emlős ragadozó fajok természetes környezetben történő megfigyelését segíti. Mezei János, a vadaspark marketingvezetője elmondta, hogy a két állat, Hubert és Szilveszter olyan eszközök kifejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek segítségével természetes élőhelyükön tudnak majd szőrt gyűjteni az állatoktól a kutatók.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az MTA Ökológiai Kutatóközpontja és a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág Megőrzési Intézete részvételével tavaly létrejött és négy évre szóló konzorcium célja, hogy megalapozza a Natura 2000 területek fenntartható természetvédelmét Magyarországon. A program keretében tesztelik és fejlesztik a ragadozó emlős fajok monitorozási módszerét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az állatpark szerepéről szólva Mezei János hozzáfűzte: a svájci-magyar együttműködési program társfinanszírozásával megvalósuló projektben a társaság a SZIE intézetéhez kapcsolódva vesz részt, és ennek elemeként a kutatók különböző szőrgyűjtő eszközöket helyeztek el a kifutókban. A kísérleti szőrcsapdákat folyamatosan ellenőrzik, és a legjobbnak bizonyuló típust helyezik majd ki az állatok természetes élőhelyére. „Az eszközök teljesen ártalmatlanok, semmilyen veszélyt nem jelentenek az állatok számára” – hangsúlyozta a vadaspark munkatársa. A marketingvezető az együttműködés folytatásaként említette, hogy hamarosan más állatok is „bekapcsolódnak” a tudományos munkába, többek között Móric és Vackor, a két barnamedve, valamint Büdi és Muci, a parkban élő nyest és sakál.