-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A fajtársaikat megmentő patkányokról és hangyákról szóló tanulmányok nem bizonyítják, hogy az emberen kívül más faj is rendelkezne az empátia képességével – állítják az Oxfordi Egyetem kutatói a brit tudományos akadémia folyóiratában közzétett tanulmányukban.
Empátián azt értjük, amikor felismerjük és megosztjuk a másik személy által tapasztalt érzéseket; az empátia alapvető emberi jegy, jóllehet kifejlődésének megértéséhez számos kutatásban vizsgáltak állatokat is. A bajban lévő másik egyed megmentésének képessége – amely tipikus empatikus emberi válaszreakció – ugyancsak feltűnik néhány állattanulmányban. Amerikai és francia kutatók nemrégiben laboratóriumi körülmények között vizsgálták, hogyan kísérlik megmenteni, illetve kiszabadítani patkányok és hangyák a velük egy ketrecben vagy bolyban élő, csapdába esett fajtársaikat.
A brit Royal Society Biology Letters című folyóiratában most megjelent tanulmány szerzői azonban vitatják kollégáik eredményeinek az érvényességét. Úgy vélik, hogy meg kell különböztetni a valódi empátiát attól a közösségi viselkedéstől, amikor a szabadításra azért kerül sor, hogy az egyed előnyhöz jusson. Mint Alex Kacelnik kutatásvezető rámutatott, az ilyen jellegű viselkedés reproduktív előnyei viszonylag jól ismertek, a természetben az állatok segítik azokat az egyedeket, amelyekkel genetikai rokonságban vannak, vagy amelyek túlélése más szempontból jár előnnyel a „megmentő” számára.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Ahhoz, hogy az empátiát igazolja egy kísérlet, azt kellene megmutatnia, hogy az egyed megérti a másik érzéseit, és az a pszichológiai cél hajtja, hogy a másik jóllétén javítson. Nézetünk szerint eddig erre az emberen kívül nincs bizonyíték” – magyarázta Kacelnik.
A kutatók úgy vélik, hogy a valódi empátia igazolásához egy kísérletben azt kellene bemutatni, hogy az egyedek megváltoztatják viselkedésüket, ha a körülmények változnak. Ilyen lenne például, ha eltávolodnának a csapdába ejtett egyedtől, ha ez a távolodás enyhíti a másik szenvedését. Szükség lenne annak elkülönítésére is, hogy a csapdába ejtett állat stresszjeleire reagál-e társa, mert ezeket empátia nélkül is el akarja kerülni, önös fiziológiai okból – idézte a tanulmányt a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.