Empátián azt értjük, amikor felismerjük és megosztjuk a másik személy által tapasztalt érzéseket; az empátia alapvető emberi jegy, jóllehet kifejlődésének megértéséhez számos kutatásban vizsgáltak állatokat is. A bajban lévő másik egyed megmentésének képessége – amely tipikus empatikus emberi válaszreakció – ugyancsak feltűnik néhány állattanulmányban. Amerikai és francia kutatók nemrégiben laboratóriumi körülmények között vizsgálták, hogyan kísérlik megmenteni, illetve kiszabadítani patkányok és hangyák a velük egy ketrecben vagy bolyban élő, csapdába esett fajtársaikat.

A brit Royal Society Biology Letters című folyóiratában most megjelent tanulmány szerzői azonban vitatják kollégáik eredményeinek az érvényességét. Úgy vélik, hogy meg kell különböztetni a valódi empátiát attól a közösségi viselkedéstől, amikor a szabadításra azért kerül sor, hogy az egyed előnyhöz jusson. Mint Alex Kacelnik kutatásvezető rámutatott, az ilyen jellegű viselkedés reproduktív előnyei viszonylag jól ismertek, a természetben az állatok segítik azokat az egyedeket, amelyekkel genetikai rokonságban vannak, vagy amelyek túlélése más szempontból jár előnnyel a „megmentő” számára.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Ahhoz, hogy az empátiát igazolja egy kísérlet, azt kellene megmutatnia, hogy az egyed megérti a másik érzéseit, és az a pszichológiai cél hajtja, hogy a másik jóllétén javítson. Nézetünk szerint eddig erre az emberen kívül nincs bizonyíték” – magyarázta Kacelnik.

A kutatók úgy vélik, hogy a valódi empátia igazolásához egy kísérletben azt kellene bemutatni, hogy az egyedek megváltoztatják viselkedésüket, ha a körülmények változnak. Ilyen lenne például, ha eltávolodnának a csapdába ejtett egyedtől, ha ez a távolodás enyhíti a másik szenvedését. Szükség lenne annak elkülönítésére is, hogy a csapdába ejtett állat stresszjeleire reagál-e társa, mert ezeket empátia nélkül is el akarja kerülni, önös fiziológiai okból – idézte a tanulmányt a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.