nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Messinek nincs problémája a katalán nyelvvel
Spanyol támadás a katalán ellen

Franco fasiszta diktatúrájának bukása óta a legnagyobb veszéllyel néz szembe Katalónia. Az oktatásban el akarják venni a katalán nyelvtől a vezető szerepet. A katalánok egyre inkább úgy érzik, hogy a függetlenség lehet problémáikra az egyedüli megoldás.

nyest.hu | 2012. december 11.
|  

Bár Katalóniában jelentős számban élnek Spanyolország más részeiről bevándorolt spanyol (kasztíliai) anyanyelvűek, és a katalánok is mind ismerik és használják a spanyolt, az autonóm tartományban az iskolák mind katalán tanítási nyelvűek, a spanyol nyelv pedig csak tantárgyként szerepel. A jelenlegi helyzetben ez a rendszer biztosítja, hogy a diákok mind a két nyelvet jól elsajátítsák: katalánul azok a diákok is megtanulnak, akik spanyol nyelvű családból érkeznek, ugyanakkor a diákok spanyoltudása is megfelelő: a katalóniai tanulók a teszteken ugyanolyan jól, időnként még jobban is teljesítenek, mint az ország más részeiben élő társaik. A UNESCO és az Európai Bizottság példaértékűnek tartja a modellt a kétnyelvű társadalom kialakítására.

Persze a rendszerrel így sem mindenki elégedett. Három szülő a spanyol legfelsőbb bírósághoz fordult, mivel a katalán kormány nem biztosítja a gyerekeik spanyol nyelvű oktatását a katalán közoktatási rendszeren belül. A legfelsőbb bíróság azonban már 1994-ben és 2010-ben is jóváhagyta a jelenlegi modellt. A rendszer mellett kiállnak a pedagógusok és a szülők szervezetei is.

Messi (a Real) Madrid ellen
Messi (a Real) Madrid ellen
(Forrás: Wikimedia Commons / Addesolen)

Kiállt a katalán oktatási rendszer mellett Lionel Messi, az FC Barcelona játékosa is. Az argentín játékos 11 éves korában került Katalóniába, és mint nyilatkozta, sosem volt problémája azzal, hogy katalánul kellett tanulnia; minél több nyelvet tud az ember, annál jobb – nyilatkozta.

Most mégis változtatni akarnak, méghozzá a legfelsőbb körökben. José Ignacio Wert néppárti spanyol oktatásügyi miniszter, aki korábban kijelentette, hogy „hispanizálni” szeretné Katalóniát, olyan javaslattal állt elő, mely a katalánt harmadrendű „specifikus” tantárggyá fokozná le, míg a spanyol főtantárgy lenne. A katalán nem szerepelne az érettségihez hasonló vizsgák tantárgyai között sem, ráadásul több tantárgyat spanyolul kellene oktatni. Irene Rigau katalán oktatásügyi miniszter Madridban tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a javaslatot, Artur Mas katalán elnök pedig rendkívüli tanácskozásra hívta össze a katalán pártokat. A katalóniai pártok közül a Néppárt és a Polgári Párt kivételével mindegyik a jelenlegi oktatási rendszert támogatja. Mivel azonban a Néppártnak többsége van a madridi parlamentben, elképzelhető, hogy a törvényt a katalán tiltakozások ellenére elfogadják.

A Franco-rendszer bukása után Katalónia autonómiát kapott, de a katalán nemzet létét nem ismerték el: a spanyol alkotmány szerint Spanyolországot nemzetiségek és régiók alkotják. A „nemzetiség” kifejezés a katalán, gallego és baszk nemzetekre utal, melyeket az alkotmány a spanyol nemzet részének tekint. Míg Baszkföld és Navarra rendelkezik bizonyos anyagi függetlenséggel (például saját adókat vethet ki), addig Katalónia nem folytathat önálló pénzügyi politikát. A Néppárt 2000 és 2004 közötti kormányzása idején a spanyol nacionalizmus erősödött, ennek hatására nőni kezdett a katalán függetlenség iránti vágy. Ez azonban nem a Spanyolországból való kiválásban, hanem intézményi reformokban öltött testet: új katalán alkotmányt akartak, mely újradefiniálja az autonómiát. Míg Katalónia lakosságának 89%-a támogatta, 2006-ban  a spanyol parlament elutasította. Nem csupán a spanyol nacionalisták nem támogatták, de általában Spanyolország többi részének lakói sem: még olyan esetek is előfordultak, hogy a katalán termékeket bojkottálták. A Néppárt támadást intézett a katalán nyelv és iskolarendszer ellen, és a katalánokat nem támogatják a többi régió nem nacionalista politikusai és közéleti személyiségei sem.

Nem csupán Katalóniában beszélnek Katalánul, hanem Valenciában és a Baleári-szigeteken is
Nem csupán Katalóniában beszélnek Katalánul, hanem Valenciában és a Baleári-szigeteken is
(Forrás: Wikimedia Commons / Mutxamel / CC BY-SA 3.0)

Végül hosszas és keserves tárgyalások nyomán a szocialisták kormányzása alatt kompromisszum született. Ennek része volt, hogy az alkotmány sem beszélhet katalán nemzetről, Katalónia továbbra sem vethetett ki saját adókat. Végül 2006-ban elfogadták az új alkotmányt, de a függetlenségpártiak ekkor már ellene kampányoltak. Ettől függetlenül a Néppárt több cikkellyel kapcsolatban az alkotmánybírósághoz fordult mely 2010-ben megnyirbálta a népszavazáson elfogadott szöveget. Az eset óriási felháborodást váltott ki és hatalmas tüntetésekhez vezetett.

A katalán függetlenségi törekvésekben jelentős szerepet játszanak anyagi szempontok is. Katalónia arányaiban több GDP-t termel, mint a többi régió, az itt megtermelt jövedelem 6–9%-át a többi spanyol régió, illetve a közös állami intézmények fenntartására fordítják.

A 2012-es tüntetés
A 2012-es tüntetés
(Forrás: Wikimedia Commons / Kippelboy / CC BY-SA 3.0)

Katalónia gazdasági helyzete és a katalán nyelv elleni folyamatos támadások vezettek oda, hogy ma a katalánok 51%-a a teljes függetlenség kivívását támogatja. Ennek érdekében 2012. szeptember 11-én hatalmas függetlenségpárti tüntetést tartottak Barcelonában: a résztvevők számát hatszázezerre becsülik.

Források

Catalan and Spanish governments clash over Catalan language in schools

The reasons behind Barcelona’s massive demonstration for Catalonia’s independence

Messi: “He crescut i he estudiat en català i mai he tingut cap problema”

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 Fejes László (nyest.hu) 2012. december 11. 15:08

Amíg cikkünk megjelenésre várva pihent, az Economist nyelvi rovata lehozott egy cikket, mely meglehetősen hasonlóan láttaja a helyzetet, mint mi: www.economist.com/blogs/johnson/2012/12/language-nationalism?fsrc=sc

14 maxval 2012. december 11. 14:11

@zooey:

Na igen, Valencia az vicces. Az emberek spanyolnak mondják magukat és spanyolul beszélnek. A regionális tévében csak a riporter beszél valanciai nyelven, a riportalany spanyolul válaszol.

Ez van amikor nyelvjárásokból erőszakkal nyelveket akarnak csinálni az emberek akarata ellenére.

13 Sigmoid 2012. december 11. 13:06

@Földönkívüli: Hát, nem feltétlenül. :) Persze Magyarországon nem divat a lederhosen, és Ausztriában sem sok csikóssal találkozol, de a XIX. századra legalábbis a magyar nemesség és a polgárság erősen elnémetesedett, és ez a folyamat csak tovább folytatódott egészen a világháborúkig.

Nekem feltűnt például, hogy ha akár ma Németországba vagy Ausztriába utazom, az építészet, a zenei ízlés, a konyhakultúra, a vásárlási kultúra, meg szinte minden teljesen olyan, mint itt. Illetve itt olyan, mint ott. Meg aztán rengeteg magyar étel tulajdonképp német étel.

Persze sok különbség is van, de ha összeveted mondjuk Angliával, Franciaországgal, stb...

Van is egy olyan (eléggé önirónikus) vicc, hogy "a magyar az egy olyan német, aki nem szeret dolgozni".

12 Sultanus Constantinus 2012. december 11. 13:02

@Roland2: Nehéz erre válaszolni, mert a katalán név eleve ismeretlen eredetű. Leglőször a 12. század végén említik latin szövegben mint Catalania, a Catalonia későbbi. Elképzelhetőnek tartom, hogy a spanyol Cataluña miatt terjedt el az [o]-s alak.

A név eredetére a legelterjedtebb hipotézisek:

1) < Gotholandia, vagyis a 'Gótföld';

2) < Gothoalania, azaz 'Gót–Alán-föld';

3) egy bizonyos Otger Cathalo német lovag nevéből.

11 szigetva 2012. december 11. 13:00

@Roland2: en.wikipedia.org/wiki/Catalonia#Etymology

Kiss Lajos is úgy véli, hogy „etimológiája nincs tisztázva.”

10 Roland2 2012. december 11. 12:51

A katalán zászló nagyon hasonlít Kuba és Puerto Rico zászlajára, bár a Wiki azt írja,h. puerto ricoi zászlót alkották meg a kubai mintájára,a kubait meg az amerikai mintájára.

Egyébként van valami oka annak,h. a Katalónia alak terjedt el többségében a Katalánia helyett ?

9 Sultanus Constantinus 2012. december 11. 11:44

@Sigmoid: "Hát mi sem tértünk el túlságosan az osztrákoktól kultúránkban."

Gondolom, ezt viccnek szántad...

8 Fejes László (nyest.hu) 2012. december 11. 11:37

@Sigmoid: Így már OK. :)

A katalánok nem azért vágynak függetlenségre, mert annyira más a nyelvük (egyébként: más), vagy mert másként készítik a paellát, hanem azért, mert a spanyolok asszimilálni akarják őket. Más bajuk szerintem nincs a spanyolokkal, sosem találkoztam olyasmivel, hogy a katalánok bármi miatt leszólták volna a spanyolokat – hacsak nem az agresszív nacionalizmusok miatt (ami persze nem minden spanyolra jellemző, és amiért a katalánok egy részének sem kell a szomszédba mennie).

7 Sigmoid 2012. december 11. 11:23

@zooey: Hát mi sem tértünk el túlságosan az osztrákoktól kultúránkban. A nyelvek rokonsága meg szerintem irreleváns az identitásképző erejüket tekintve.

Tudodhol meg, hát tudtommal eléggé erősen felmerült ott is. :) Csak hát egyelőre a románok, hasonlóan a spanyolokhoz, próbálnak ellenállni, mert a központi befolyás gyengülésétől félnek.

6 zooey 2012. december 11. 11:17

@Sigmoid: Szerintem a katalanok "fuggetlensegfetise" nem hasonlithato a magyarokehoz.

Sem kulturajukban, sem nyelvukben nem ternek el jelentosen a "spanyoloktol", akkor utanuk johetnenek az andaluzok, galiciaiak, (gallegok) stb. Ez egy ilyen orszag, sok igen hasonloan gondolkodo es elo, hasonlo kulturaju nep lakja. Ez (is) lehetne a szep benne.

A magyar nyelv azert jelentosen kulonbozik a romantol, megis ott, tudjatok hol, fel sem merul, (es igy a jo!) a "fuggetlensegfetis". Ebbe a hibaba most beleestunk, kedves Sigmoid, nem kell osszehasonlitani nepeket, es orszagokat!

5 Sigmoid 2012. december 11. 11:16

@Fejes László (nyest.hu): Igen, a párhuzamot pontosan így értettem.

A "ne sajnáljuk le más nemzetek gondolkodását" dolog pedig válasz volt Földönkívüli "politikai műbalhé" megjegyzésére. A katalánok (legalábbis egy el nem hanyagolható részük) láthatóan magukat nemzetnek tartják, és úgy éreztem, hogy F. ezt bagatellizálta azzal, hogy "Barcelonában mindenki spanyolul beszél".

Ennyi erővel a reformkorban ugyanez elhangozhatott volna mondjuk Londonban Buda-Pestről is.

"Nem értem mit akarnak ezek a magyarok, most voltam Buda-Pesten, és aki nem németül beszél, az latinul. Ez a nyelvkérdés csak politikai műbalhé a kisnemesség rendi befolyásának visszaszerzésére."

4 Fejes László (nyest.hu) 2012. december 11. 11:08

@zooey: Mint a cikk leírja, Katalóniában a szülők és a pedagógusok szervezetei is a jelenlegi rendszert támogatják. Messi Argentínából csöppent ebbe a helyzetbe, és hogy nyilatkozik? Ennyit arról, hogy „kívülről” hogy látszik a dolog.

@Sigmoid: „legalábbis ne sajnáljuk le túl látványosan más nemzetek hasonló gondolkodásmódját” Majdnem sikerült a párhuzam. De segítek: spanyolok || osztrákok, katalánok || magyarok. Szó sincs más nemzetekről, akik asszimilálódni akarnának.

3 Sigmoid 2012. december 11. 10:59

@Földönkívüli: Tudod mi jut erről eszembe? A XIX. század eleji Buda (azaz inkább Ofen). :)

Hogy most a reformkori "fanatikus" nacionalistáknak volt igazuk, akik minden áron, minden más praktikus megfontolást sutbadobva kampányoltak a magyar nyelv és a magyar függetlenség pártján, vagy azoknak, akik az asszimiláció pártján álltak, azt ma már nehéz megmondani.

De ha itthon ünnepeljük a saját hübriszében lubickoló magyar kisnemesi réteg függetlenség-fétisét, akkor legalábbis ne sajnáljuk le túl látványosan más nemzetek hasonló gondolkodásmódját.

2 Sultanus Constantinus 2012. december 11. 10:29

@zooey: Én meg tudom érteni, nekem is az a véleményem, hogy ez az egész csak politikai műbalhé. Néhány napig voltam Barcelonában: ez alatt nem túlzok, ha összesen 3 embert hallottam az utcán katalánul beszélni. Még a helyi közlekedési vállalat (TMB) alkalmazottai, biztonsági őrei is spanyolul beszéltek egymással.

1 zooey 2012. december 11. 10:24

Kivulrol valoban igy nez ki a tortenet, am belolrol, gyakorlo anyakent, akinek a gyereke kenytelen egy szamara es az egesz csalad szamara idegen nyelven tanulni es ezert latvanyosan rossz teljesitmenyt nyujtani es szenvedni az iskolaban, azert mas a helyzet.

Mi Valencia tartomanyban elunk, a helyi nyelvvel nem talakoztunk (sem utcan, sem sehol) egeszen addig, mig a gyerek ovodaba (infantil) nem kerult.

Az osztalyban ketten !!! beszelnek otthon valencianot. a tobbi 26!!! vagy bevandorlok gyereke vagy castellanot hasznalo gyerek. Az a helyzet, hogy az itteniek, tehetosek, nem bevandorlok!! altalaban privat vagy egyhazi iskolakba jaratjak a csemetejuket - el akarnak kulonulni - ahol viszont modjukban van castellanot valasztani, mig az allami oktatas kizarolag valenciano nyelvu.

En megertem a lenyeget, nem akarjak elveszteni a nyelvet, de tudnotok kell, hogy nagyon nagy a szulok felhaborodasa emiatt, hisz rengeteg a bukas, az iskolaelhagyas, altalaban nagyon rossz a kozoktatas hagulata a nyelvkerdes miatt (is). Ez Valencia tartomany, de nem hinnem, hogy Katalonia annyira mas lenne ebbol a szempontbol.

Információ
X