-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Magyarországon egyelőre mind intézményi, mind kormányzati szinten esetlegesen kezelik a felsőoktatás megjelenést a nemzetközi piacon.
A kormányzat nem játszhat továbbra is passzív szerepet, különben a felsőoktatás nem lesz versenyképes a nemzetközi piacon – hívta fel a figyelmet Berács József, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára a „Nemzetköziesítés és hallgatói szolgáltatások a magyar felsőoktatásban" című konferencián április 19-én. A Tempus Közalapítvány Bologna-konferenciasorozatának második műhelyének a célja az volt, hogy megvitassa a hallgatói mobilitást segítő szolgáltatásokat vizsgáló kutatásokat.
A rendezvény előadásait megelőzően Elisabeth Sorantin, a Központi CEEPUS Iroda főtitkára és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár adta át Kilián Ferencnek, a Pécsi Tudományegyetem professzorának a CEEPUS Miniszteri díjat. Az elismerést idén ugyanis az egyetem Analitikai Kémiai Tanszéke által koordinált, a Bioanalitika tanítása és tanulása nevű hálózat kapta munkájáért.
A díjátadót követően Puskás Vajda Zsuzsa, a Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület munkatársa tartotta meg előadását „A magyar Erasmus hallgatók véleménye a külföldi tanulmányútjukról" címmel. Amint arra felhívta a figyelmet: kutatási eredményeik bebizonyították, hogy az Erasmus ösztöndíjprogram egy hatalmas lehetőség, és egyben nehéz feladat is a hallgatók számára. Felmérésük során 15 hallgatót kérdeztek meg, hogy milyen tapasztalatokkal tértek vissza külföldi tanulmányútjukról, illetve szerintük miként segíthetnék a hallgatók a felsőoktatási intézmények.
A válaszokból kiderült, hogy a hallgatók több területen is problémákkal küzdöttek. Ilyen volt a lakáskereséssel járó nehézségek, a nyelvtudásból adódó gondok, a fogadó ország tanulmányi rendszeréből fakadó hiányosságok vagy éppen a pénzgazdálkodás kérdése. Ezen feladatok megkönnyítése érdekében pedig a hallgatók szívesen vennék az információ gazdagabb előzetese tájékoztatást, a felkészítést – fogalmazott Puskás Vajda Zsuzsa.
Ma még Magyarországon a nemzetközi megjelenést mind intézményi, mind kormányzati szinten esetlegesen kezelik – jelentette ki Berács József egyetemi tanár, „A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének folyamata" című kutatás vezetője. Elmondta: a kormányzat nem játszhat továbbra is passzív szerepet, amennyiben nem szeretné, hogy a magyar felsőoktatás Európában a perifériára szoruljon. Fontos a nemzetközi területen dolgozó munkatársak munkáját az operatív szintről a stratégiai irányba emelni, amihez feltétlen muníciót kell adni az intézményi nemzetközi stratégia kidolgozásához – jegyezte meg. Támogatni kell minden erővel a felsőoktatás nemzetközivé válását, a diák mobilitást, hiszen ez hozhatja ki Magyarországot a válságból – figyelmeztetett a kutatás vezetője.
Előadásában Malota Erzsébet, a BCE oktatója arról a kutatásról számolt be, amely a külföldi diákok Magyarországról alkotott véleményét vizsgálta meg. Elmondta: a Magyarországra érkező hallgatók 63 százaléka a négy nagy budapesti egyetemen, 50 százalékuk alapképzésben, míg 34 százalékuk mesterképzésben tanul. A hallgatók 52 százaléka a hazai intézménye partner-megállapodása miatt, míg 43 százaléka az új kultúra megismerése miatt választotta hazánkat – számolt be Malota Erzsébet. Összességében elégedettek választásukkal, a 2010-es adatok szerint pedig csak tíz százalékuk nem jönne vissza Magyarországra: a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, míg legkevesebben a Semmelweis Egyetemre és a BME-re akarnak visszajönni.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kutatásáról számolt be Illás Erzsébet, aki „Migráció a magyar felsőoktatásban" címmel tartotta meg előadását. Mint azt elmondta: kutatásuk célja, hogy átfogó képet kapjanak a külföldi, különösképpen a harmadik országbeli hallgatók számáról. Kihangsúlyozta: szeretnének továbbá felsőoktatási intézményekhez is közelebb kerülni, javítani a közös párbeszéden.
Zsótéri Boglárka, a BCE hallgatója a „Nemzetközi publikációs megjelenés a közgazdasági doktori iskolák törzstagjainak adatai alapján" című kutatásról számolt be. Elmondta: annak érdekében, hogy tisztán nyomon követhető legyen a tudományos munkák nemzetközi megjelenései, szükség van egy objektív mérőrendszer kifejlesztésére. Ennek első lépéseként azonban el kell érni, hogy a szerzők pontosan töltsék fel az egyes adatbázisokba a saját publikációs munkájukat – jegyezte meg a hallgató.
Előadásában a hallgatók kreditelfogadtatásáról, az elismerés egyik lehetőségéről, az ETCS minőségi díjról beszélt Derényi András, az Országos Kredittanács igazgatója. Hangsúlyozta: az elismerés célja a tanulás ökonómiájának támogatása, a tanulási programok közötti átjárás, illetve a tanulás és a munka világa közötti átjárás segítése, a megismételt tanulás elkerülése. Ehhez szolgál támpontként az ETCS protokollja, amely nagy hangsúlyt fektet a tanulóközpontú elismerésre, a tanulási eredmények értékelésére. Emellett pedig az ECTS minőségi díj a belső minőségfejlesztés katalizátora tud lenni, vagyis a pályázással jó irányba lehet terelni az intézményeket – fogalmazott Derényi András.