-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hazajönni egy nagyon jó környezetből sokszor radikálisabb és drasztikusabb, mint kimenni és elszakadni a családtól – mondta el a robotizált sebészeti alkalmazások fejlesztésével foglalkozó egykori Erasmus-ösztöndíjas a Felsőoktatási Média Konferencián, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán.
„Kimenni külföldre olyan, mint a sport: szabad választás eredménye kell, hogy legyen” – mondta Rétfalvi Flóra egykori Erasmus-ösztöndíjas, aki részt vett az Obama-kampányban is. Nagyon sok mindent adhat az, ha kint tanul a hallgató: tágítja a látókört, erősíti a toleranciát, alkalmazkodóképességre nevel, önelemzés fejlődését teszi lehetővé, megtanulja, hogyan tudjon boldogulni egy másik kultúrában, nyelvvel – tette hozzá Flóra, aki jelenleg Rómában végzi a mesterképzését.
Haidegger Tamás, robotizált sebészeti alkalmazások fejlesztésével foglalkozó egykori Erasmus-ösztöndíjas szintén úgy vélte: megéri kimenni, hiszen rálátást kap a hallgató saját szakterületére, kapcsolatokat tud építeni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője egyetértve az Erasmus-ösztöndíjas fiatalokkal, hangsúlyozta: a felsőoktatási tanulmányok kötelező részének kellene lennie, hogy egy félévet külföldön tartózkodjon a hallgató. „Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy élenjáró értelmisége legyen az országnak” – fűzte hozzá. Mint mondta: nem az a kérdés, hogy mennyit van kint, hanem az, mi lesz, amikor hazajön.
Haidegger Tamás megjegyezte: az Erasmusszal kapcsolatban nyugodtan használható az inverz kultúrsokk kifejezés, ugyanis hazajönni egy nagyon jó környezetből sokszor radikálisabb és drasztikusabb, mint kimenni és elszakadni a családtól.
Csontos Sandra, a Gyerehaza.org program képviselője munkájukról elmondta: segítenek boldogulni a hazajött fiataloknak, illetve visszailleszkedni a magyarországi viszonyokhoz. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok mennyire térnek vissza, kiemelte: „Akikkel mi találkozunk, mind haza akartak jönni”.
Rétfalvi Flóra hozzátette, amellett, hogy a magyar diákok külföldre mennek, azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországra is sokan jönnek – ettől működik a rendszer. Bokodi Szabolcs ennek kapcsán megemlítette: „ma ott tartunk, hogy évente 3700-an jönnek külföldről, közülük 500-an magyar vállalatokhoz érkeznek szakmai gyakorlatra”.
„Ha kimegyünk külföldre, felelősen kell képviselnünk Magyarországot, és az is fontos, hogyan fogadjuk a hozzánk érkezőket, mert ezek alapján ítélik meg a magyarokat, az országot” – emelte ki Csontos Sandra.
Tavaly a kommunikáció szakos 889 hallgató közül mindössze 9-en mentek ki Erasmus-programmal – ezen kell javítani a jövőben – jegyezte meg Bokodi Szabolcs zárásként.
A diploma csak egy belépő
Ma már a felsőoktatási intézmények odafigyelnek, ki a diploma valós vevője, tehát az álláspiacra – említette tapasztalatait Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze szervezője, a Frissdiplomás.hu ügyvezetője. Szakembereket itthon az autóipari szektor tagjai és az üzletsegítő központok keresnek a legnagyobb számban, sajnos azonban nem feltétlenül találják meg azokat és abban a mennyiségben, amire szükségük van. Ha ezek a cégek projekteket veszítenek el és nem jönnek új cégek Magyarországra, ami pedig az egész gazdaságra komoly hatással lesz.
A tavaszi HVG Állásbörze 120 megkérdezésével és 11 ezer átfogató válaszaiból kiderül, az IT területén a legmagasabbak a nettó bérek. A rendszergazda és rendszerelemzők kezdő fizetése nettó 190 ezer forint körül alakul. Még jobban állnak az IT-specialisták, programozók: kezdőkként is 240 ezer forintos bérrel büszkélkedhetnek átlagosan. A mérnökök körében eltérőek ezek az értékek: 142 és 198 ezer forint között mozog fizetésük, míg az értékesítés és a marketing területén 152 ezer forintot kapnak a pályakezdők. A cégek többségében pénzügyi és gazdasági szakembereket, második helyen mérnököket, majd IT-szakembereket, negyedik helyen pedig jó nyelvtudással rendelkező munkaerőt keresnek. Mindamellett megjegyezte: „a diploma csak egy belépő!”
Költségkalkulátort készít a Diákhitel
Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója elmondta: a felsőoktatási tanulmányok továbbra is anyagi teherrel járnak, de a diploma befektetés, amely az évek alatt megtérül. Imre Zita egy friss felmérést ismertetve elmondta: egy hallgató összes rendszeres kiadása egy hónapban több mint 77 ezer forint, melyből azon kívül, hogy a tanulmányait finanszírozza, szórakozásra is költ. „Aki önköltséges képzés keretein belül tanul, havi 30-60 ezer forintot vesz fel csak képzési költségként” – tette hozzá.
Néhány lehetőséget felvillantva a marketingigazgató kifejtette: többek között úgy fedezhetők a kiadások, hogy kedvező ár-érték arányú felsőoktatási intézményt választ a hallgató. Mint Imre Zita elárulta: szeptemberre terveznek egy kalkulátort elindítani, mely összefoglalná, hogy milyen kiadásai lehetnek egy hallgatónak, és hogy miként tudja azt fedezni – a kalkulátor az ösztöndíj-lehetőségeket is felmutatja.
„Nyáron szerveztünk egy országos roadshow-t, ahol 3. és 4. osztályos gimnazistákkal, több mint 1000 fővel, beszélgettünk. Döbbenetes volt látni, hogy mennyire nincsenek tisztában a pénzügyi fogalmakkal” – mesélte Imre Zita, hozzátéve: ezen igyekeztek változtatni a kezdeményezéssel. Példaként arra, hogy egy-egy pénzügyekkel kapcsolatos fogalomhoz milyen asszociációkat társítanak a diákok, kiemelte a felelősségvállalást, melyhez a család, a háziállat, a felnőttkor fogalmakat kapcsolták; a hitelhez pedig a veszélyt és az eladósodást társították. „Azt is meglepődve tapasztaltuk, hogy csupán a diákok 10 százaléka gondokozott el azon, milyen költségei lesznek, ha elkezdi felsőfokú tanulmányait.”
A diákhitel-rendszer népszerűségét igazolja, hogy azok közül, akik felvették azt, 40 százalék úgy vélte: nem tudott volna diplomát szerezni diákhitel nélkül. Hozzátette: az adatok szerint évente körülbelül 20 ezren veszik fel a diákhitelt. Imre Zita megosztotta a diákhitellel kapcsolatos legfontosabb információkat is. A Diákhitel1 bármire költhető, 35 év alatti aktív hallgató veheti fel, nincs hitelbírálat, a felvehető hitelösszeg pedig maximum 250 ezer forint lehet egy szemeszterre. A diákhitel kamata 7,75 százalék, melyet évente felülvizsgál a központ. A Diákhitel2 csak a képzési díj kiegyenlítésére vehető fel, kizárólag magyarországi tanulmányokra, 35 év alatt és csak önköltséges képzés esetén. Emellett nincs hitelbírálat, a felvehető hitelösszeg pedig maximum a ténylegesen fizetendő képzési költség, annál nem lehet magasabb.