Jelenleg több mint húsz hazai felsőoktatási intézmény kínál külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó, teljes képzést. Matiscsák Attila szociológus a Népszabadságnak azt mondta, a legnagyobb hagyománya az orvos- és egészségtudományoknak van. A Study Transfer program alapítója szerint azért, mert néhány európai ország stratégiája szerint nem tartanak fenn drága orvosképzést, hanem ösztöndíjjal támogatják a hallgatókat, hogy más országokban képezzék magukat.

Jelenleg az Erasmus program vonzza Magyarországra a legnagyobb számban a külföldi hallgatókat. Hazánkban 18 ezer külföldi hallgató van, akiknek körülbelül a fele határon túli magyar – Matiscsák szerint ez még nem túl nagy szám, a hallgatók nagy része orvosi egyetemen tanul, emellett vonzó a műszaki, mérnöki terület, néhány természettudományos szak, illetve az agrár- és a gazdasági képzés.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hozzátette, Magyarországon a tandíjak már nem számítanak alacsonynak, mert az állam lassan kivonul a felsőoktatásból, így azok kénytelenek emelni az árakon. A szakértő szerint a potenciális hallgatók mérlegelik, mennyit kell fizetniük a diplomáért, és mennyit ér az a munkaerő piacon. Bár New York és London verhetetlen az angol nyelvű egyetemi képzésekben, ezek a városok nagyon drágák, Magyarország angol nyelvű képzései vonzók lehetnek olyan fiataloknak, akiknek számít az olcsó megélhetés. A hazai albérleti árak ugyanis alacsonyak a külföldiekhez képest.

A külföldi hallgatók toborzásánál építhetünk arra is, hogy a tudományos oktatás világviszonylatban is színvonalas Magyarországon. A szakember szerint hazánk akkor profitálhatna a külföldi hallgatókból, ha az állam nagyobb hangsúlyt fektetne a felsőoktatással összefonódó kutatás-fejlesztésre.

Probléma lehet, hogy Magyarország jelenleg nem ad külföldieknek ösztöndíj-lehetőséget, csak államközi csereprogramok futnak. Szükség lenne olyan állami programra, amelyben akár néhány tehetséges külföldi hallgató ösztöndíjat kap.

A Magyar Nemzet adatai szerint egyébként csökkent az érdeklődés a magyar felsőoktatási intézmények iránt a külföldiek között. Míg 2010-ben 3435 külföldi hallgató kezdte meg itt a tanulmányait, 2011-ben pedig 3574-en, idén mindössze 2693 fiatal adta be magyar egyetemre vagy főiskolára a jelentkezését.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a lapot úgy tájékoztatta, hogy idén a legtöbb külföldi az ELTE-re jelentkezett, összesen 704-en, második helyen pedig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) áll 573 jelentkezővel, a képzeletbeli dobogó harmadik fokát pedig a Debreceni Egyetem foglalja el 459 felvételizővel.

A határon túli magyarok körében az SZTE a legnépszerűbb, szakok tekintetében a pszichológia képzés vezet, ezt követi a kommunikáció és médiatudomány, majd a nemzetközi tanulmányok. Idén összesen 58 országból felvételiztek a fiatalok magyar felsőoktatási intézménybe, ebből 95 százalék Európából.