-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Európában sem magától értetődő, természetes adottság a sajtószabadság, a kontinensen kelet és nyugat, és észak és dél között is egyre nagyobb különbségek mutatkoznak – hangzott el szerdán Berlinben a Riporterek Határok Nélkül (ROG) elnevezésű nemzetközi újságíró szervezet pódiumbeszélgetésén.
A sajtószabadság világnapja – május 3. – alkalmából a Német Lapkiadók Szövetségével (BDZV) és a Német Újságíró Szövetséggel (DJV) közösen rendezett beszélgetésen Astrid Frohloff, a ROG szóvivője bevezető előadásában elmondta: a Föld lakosságának 80 százaléka olyan országban él, ahol nem érvényesül a sajtószabadság, és a világ népességének csupán 17 százaléka él olyan államban, amelyben teljes mértékben biztosított a sajtó- és a véleményszabadság.
Európában sem természetes adottság a sajtó szabadsága, és az utóbbi évek tapasztalatai „széttartó” tendenciákat mutatnak; az északi országokban, mindenekelőtt Skandináviában teljesen szabad a sajtó, viszont például Olaszországban vagy Görögországban romlik a helyzet, és megfigyelhető egy nyugat-keleti „lejtő” is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A beszélgetés egyik résztvevője, Matthias Barner, a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány délkelet-európai médiaprogramjának vezetője egyebek mellett a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos vitákkal összefüggésben megjegyezte: a térség más országaiban is súlyos problémák vannak, Romániában és Bulgáriában például „a sajtó szabad, de nem független”; a nagyvállalkozó „oligarchák” – akiknek körében szép számmal vannak a volt kommunista rendszer képviselői, akik politikai hatalmukat gazdasági hatalommá konvertálták – erős befolyást gyakorolnak a sajtóra, és a politika oldaláról is érezhető nyomás. Komoly probléma továbbá a szervezett bűnözés, amely az egész társadalmat, így a sajtó területét is áthatja, miközben az újságíró-társadalom igen megosztott, nem lép fel egységesen.
Pascal Thibaut, a Radio France International francia rádiócsatorna németországi tudósítója hozzáfűzte: a francia sajtó sem mentes éppen a külső befolyástól. A problémák részben a tulajdonosi szerkezet sajátosságaiból fakadnak; a francia sajtóorgánumok tulajdonosai ugyanis jellemzően nem szakmai befektetők, hanem számos területen tevékenykedő, úgynevezett vegyes konszernek, amelyek gyakran üzleti érdekeiknek megfelelően befolyásolják a szerkesztőségek munkáját.
Nicolas Sarkozy elnöksége alatt csak romlott a helyzet, a kormányzat nem minden tekintetben tartotta tiszteletben a sajtó függetlenségét, ami különösen igaz a közszolgálati médiára, ahol az elnök saját hatáskörébe vonta a vezetők kinevezésére vonatkozó javaslat jogát – jegyezte meg.
Stephan Russ-Mohl, az európai sajtó működését tanulmányozó European Journalism Observatory kutatóintézet vezetője egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság nem elvont koncepció, hanem a közösség boldogulásának fontos feltétele. Ezt mutatják a ROG-nak a sajtószabadság minősége alapján összeállított országrangsorai és a korrupció ellen küzdő Transparency International nemzetközi szervezetnek a korrupció szintje alapján összeállított rangsora közti összefüggés: a két lista összevetése azt mutatja, hogy ahol nem érvényesül a sajtószabadság, vagyis ahol nem lehet nyilvánosan megtárgyalni a közösség problémáit, ott a korrupció szintje is magas. Az egyetlen kivétel Szingapúr, ahol ugyan ismeretlen jelenség a korrupció, de sajtószabadság sincs – fejtette ki.
Markus Löning, a német kormány emberi jogi politikáért és humanitárius segítségnyújtásért felelős megbízottja egyebek között azt emelte ki: a magyar médiatörvény körüli vita rámutatott, hogy az Európai Uniónak nincsen igazán hatékony eszköze a sajtószabadság és a sajtó sokszínűsége biztosítására, hiszen az Európai Bizottság csupán versenyjogi szempontból talált kifogásolnivalót a jogszabályon, és ezen kívül csak a lehető legsúlyosabb eszköz, a tagállami szavazat megvonásának lehetősége merülhet fel, a két véglet között elhelyezkedő megoldások pedig hiányoznak.
Hiányos a közös nyelv és közös kultúra is, a nemzeti érzékenység viszont igen erős szerte az unióban és rögtön fel is támad, amikor kívülről tesznek szóvá hiányosságokat, holott a sajtószabadság és a véleményszabadság az unió „eszmei magvához tartozik”, és érvényesülése nélkül a huszonhetek nemigen képviselhetik az emberi jogokat a világban és nemigen követelhetik hitelesen e jogok tiszteletben tartását – tette hozzá.
Vörös T. Károly, a Népszabadság volt főszerkesztője egyebek mellett kifejtette: a médiatörvény a Magyarországon kialakuló rendszert tekintve „csak a jéghegy csúcsa”.