Tegyük fel, hogy időutazók vagyunk, és a múltba kívánunk menni. Kibírjuk-e vajon, hogy ne említsünk meg olyasmiket, amit mi már tudunk a jövőben? Nem, vagy nagyon nehezen. Így logikáztak michigani fizikusok, akik átkutatták az internetet említések után, amelyek valamilyen jövőbeli történésre vonatkoznak. A kutatáshoz a nagyobb közösségi oldalakon böngésztek a kétezres évek elejétől egészen 2013 közepéig született tartalmakat, többek között például azt is vizsgálták, hogy használta-e valaki a Ferenc pápa vagy az ISON üstökös kifejezést még azelőtt, hogy ezek léteztek volna. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy mindkét kifejezés olyan számottevő eseményhez kapcsolódik, amelyről a jövőből érkező utazók beszélhetnek online. Sajnos azonban nem találtak semmi nyomot.
Robert Nemiroff, az MTI (Michigan Technological University) fizikusa szerint ez még nem jelenti azt, hogy időutazók nem léteznek. Ez az eddigi legnagyobb ilyen jellegű kutatás, és azt sugallja, hogy még ha élnek is köztünk olyanok, akik a jövőből jöttek, nem posztolnak olyan információkat a Twitterre, amik lebuktathatnák őket – mondta a fizikus a Popular Science-nek. (Bár az is lehet, hogy egyszerűen csak nem érdeklik őket a katolicizmus és az üstökösök.)
Nem ez az első eset, hogy valaki megpróbált bizonyítékot találni az időutazás létezésére. Stephen Hawking elméleti fizikus 2012 júliusában házibulit rendezett, de a meghívókat csak a kijelölt dátum után küldte ki. Sajnos senki nem ment el.
Sheldon Cooper és az időgép az Agymenők c. sorozatban (Forrás: Wikimedia Commons)
Nemiroff elmagyarázta, hogy azért nem olyan időutazókat kerestek, akik a múltból jöttek a jelenbe, mert a múlt információit eleve tudjuk, és tudomásuk szerint a múltban még senki nem épített időgépet. Egyébként a Twitter volt a leghasznosabb a keresés szempontjából, a Google túl sok hamis pozitív találatot hozott, a Facebook pedig megengedi a felhasználóknak, hogy átállítsák a posztok megjelenési dátumát, így ez össze is zavarta a keresést.
A tudósok a negatív eredmény ellenére is bemutatták tanulmányukat egy tudományos találkozón, sőt, több tudományos laphoz is beküldték közlésre. Nemiroff elárulta, hogy a kutatás ötlete egy egyetemi hallgatókkal folytatott pókerparti közben vetődött fel.
@Pesta: Ja hát igen, de én a számegyenest is úgy értelmeztem, hogy nem lehet visszafelé menni rajta. :)
21Krizsa2014. január 13. 12:02
@szigetva: Ennek mi köze az eddig elmondottakhoz, vagy a cikkhez? Vccelek: bárki, bámilyen ötlettel szóljon csak hozzá:-).
20szigetva2014. január 13. 11:42
@Pesta: Nem tudom, miért gondolod vádnak azt a megállapítást, hogy nagyon sokáig evidenciaként kezelte az ember, hogy a Föld lapos, hiszen nem volt ennek ellentmondó tapasztalata. Ugyanígy evidenciaként kezeljük ma is legtöbben, hogy van fent és lent, pedig a világ nagy részén (a súlytalanság állapotában) ez értelmezhetetlen. Ugyanígy naívan azt hisszük, hogy egy kiló toll mindig lassabban esik le, mint egy kilós vasgolyó, mert mindig levegőben próbáljuk.
19Pesta2014. január 13. 11:03
>>Azt elképzelhetőnek tartom, hogy óriási nagy, csillagászati távolságok esetén a fény nem egyenes vonalban terjed, ... <<
Ha jól tudom, volt Einsteinnek egy olyan „gondolatkísérlete", hogy ha felállítanánk a Földön egy szuperteleszkópot, ami átlátna az egész világegyetemen, akkor a Föld másik oldalát kéne látnunk benne. Ez azért is érdekes, mert voltak elméletek (volt itt a Nyesten is róluk cikksorozat), amelyek szerint a Föld üreges és mi a belső homorú felületén élünk - a gondolatkísérlet remekül rímel erre. De ez tényleg csak érdekesség, hogy egymásnak ellentmondó elméletekből hogyan lehet hasonló következtetésekre jutni.
18Krizsa2014. január 13. 10:59
@El Vaquero: Természetesen az ismeretterjesztő dolgokat is átnézem, ha valaki ajánlja. Könyveket nem, de most pl. a Wikit Avatartól. Innen veszem ki, amit most relevánsnak tartok:
"Földi eredetű (terresztriális) neutrínók:
Neutrínók a természetes háttérsugárzásban is keletkeznek a Föld belsejében lévő radioaktív izotópok béta-bomlása során. Ezekben a folyamatokban antineutrínók is emittálódnak. A Földön megmaradt radioaktív magok több milliárd év felezési idejűek, következésképpen igen kicsi a bomlási energiájuk.
Ezért a keletkező neutrínók energiája rendkívül alacsony ( E < 2,6 MeV, emiatt „puha” részecskéknek is nevezik őket.), rendszerint a detektálási küszöbenergia alatt maradnak.
Kivételt csak az U236 – és a Th232 – család néhány közbeeső, rövid életű, ezért ritka izotópja képez: a Pa234, Bi214, Tl210. Az alacsony energiaszint megnehezíti a detektálásukat."
Az én következtetésem (kát diplomám van, elméleti fizikát is tanultam 4 évet):
A (többféle? kételkedem) neutrínó, vagyis neutrínó: LÉTEZIK. Állandó balrafordító optikai tulajdonsága VAN.
Feles spíjne (perdületiránya) is van és én ezt látom a legfontosabbnak. Mert az élet megjelenésének a "kulcsa" a Földön (valszeg máshol az Univerzumban is) az elektron aszimetrikus spínje.
A neutrínó enegiájának meghatározása a mai napig aluldeterminált, vagyis több, mint KÉTSÉGES. Kölcsönhatása azonban anyaggal-enegrgiával: létező - én is bizonyítottnak látom.
Összegezem: az Univerzum az anyagenergiára nézve NEM zárt rendszer (nincsenek falai).
Hanem belül, mindenhol van lehetőség az anyagenergia KIPÜFÜGÉSÉRE (hehe, itt az anyagenergia, sziasztok!), majd újra eltűnésére a nem detektálható "semmibe".
Lehet vitatkozni velem - bármilyen szinten.
17Pesta2014. január 13. 10:59
@szigetva:
és mivel a ház szó nagyon hasonlít az angol house és a német Haus szóra, az utóbbiakat csak a magyarból vették át... Na, kb. így gondolta az ember valaha is, hogy a „föld lapos". Tudományellenességgel aligha vádolható emberek is írták már (pl. Eco), hogy rosszindulató híreszteléseknek tudhatók be ezek ma is bevett „vádak" a felvilágosulatlan barbár emberekről (hasonlóak ezek ahhoz, mint hogy a kereszténység előtt csak barbárság létezett volna). Más kérdés, hogy mennyire vették a kor hiteles képének a populáris, vulgáris, tehát nép körében élő babonákat. Ha ma megkérdeznénk az utca emberét a kvantumfizikáról, alighanem nagyobb sületlenségeket lehetne összeszedni. :)
@Sultanus Constantinus:
ahogy írtad, az idő az egymásutániság (szukcesszivitás) elve. A tér pedig az egymásmellettiségé (szimultaneitásé). Éppen ezért írtam, hogy nem „számegyenesszerű" (lineáris) az idő. Az „időutazás" ún. paradoxona, hogy szimultán kell ott/akkor lennünk, ahol/amikor szukcesszíve kéne - ennek megvalósítása az idő megszűntét jelenti, vagy ami ugyanaz, „örök" jelenlétet mindenhol.
Egyébként az nem merült fel senkiben, hogy azért nem leplezhetjük le az időutazókat, mert az időutazást tesztelő tudományos kísérletben sokkal gyakorlatiasabbak és embrionális állapotban küldik vissza őket?
16El Vaquero2014. január 13. 10:25
@Sultanus Constantinus: nem, nem lehet úgy értelmezni. Az idő nem az ember által kreált fogalom, hanem létező fizikai realitás. Persze az ember kreált időfogalma volt sokáig meghatározó, egészen Egykövi Albertig.
@Krizsa: nem csak az zárt rendszerek entrópiája nő. Pontosan az entrópia növekedése okozza pl. az univerzum folytonos tágulását, kihűlését, majd pl. a Nap kimerülését. Jó ismeretterjesztő könyvek ebben a témában: Michio Kaku - Hipertér, Stephen Hawking könyvei (különösen Az idő rövid története).
15Avatar2014. január 13. 09:15
@Krizsa: "A neutrinonak sem tömege, sem energiája nincs (nem tudjuk mérni). De mégis "megfogták", kimutatták. Ha nem is mérhető, akkor ez hogy lehet?"
A neutrínónak töltése nincsen, tömege és energiája van.
Hawking lekicsinylése után egy ilyen orbitális tévedést megejteni... Nem Hawking a nevetséges.
14Krizsa2014. január 13. 05:32
Csak a zárt rendszereknek nő a rendezetlenségük (entrópájuk)! De az Univerzum - mitől volna zárt rendszer? Na mindegy, a cikk csak viccelődés. De ettől még tényleg el lehet gondolkozni azon, hogy miért nem lehet az Univerzum zárt rendszer? Várfalak veszik körül? Ez nyilván szamárság.
Szerintem Hawking, a Nagy Bummjával együtt is nevetséges, vagyis csak egy gondolatfutam. Azt gondolom, hogy csak különleges egészségi állapota dobta fel őt, hogy ennyire futtatták. Az érdekesség. Meg az, hogy a többi fizikus sem ért sokat az egészből.
De ettől még, amiről itt szó van, akár komolyan is gondolkozhatunk rajta. Persze nem az emberre, vagy akár az élettelen kősziklára, az eltört pohárra vonatkoztatva. Így nem vehető komolyan a jövőutazás. A mi "kihűlt" anyagi világunkra nem - ez hülyeség.)
A téridő se nem véges, se nem végtelen, mert az csak a fejekben van: csak az emberi gondolkozás rendszerezési elve.
S az Univerzum - nem zárt rendszer. Ezért a folytonosan növekvő entrópáról semmi biztosat nem lehet mondani (szerintem nem igaz).
Ötlet, amelynek mentén, ha van kedved, tovább lehet gondolkozni:
A neutrinonak sem tömege, sem energiája nincs (nem tudjuk mérni). De mégis "megfogták", kimutatták. Ha nem is mérhető, akkor ez hogy lehet?
A lényeg az, hogy a NEM MÉRHETŐ (a semmi) mérhető anyagenergiává tud felpöfögni és vissza is sűllyedni a "semmibe". Mi az, hogy semmi? Persze, hogy nem semmi, csak nem anyagenergia. Mi meg csak odáig látunk...
Na jó, csak ötletet akartam adni, hogy a NEUTRINO "az asztal sarka", ahonnan el lehet indulni.
(Én ugyan tanultam elméleti fizikát, de azt hiszem, hogy a gondolkozáshoz, a gimnáziumi fizikia tudáson kívül, nem is kellenek a képletek. Csak mégis - aki nem tanult fizikát az egyetemen, annak nehezebb kirostálni az ismeretterjesztő dumákból hogy mi ostobaság.)
13Sultanus Constantinus2014. január 12. 21:12
@Krizsa: Minden természetes folyamat entrópiája nő.
@El Vaquero: Megnéztem a filmet, és végülis nagyjából ugyanaz a végkövetkeztetése, amit én is írtam. Alapvetően a relativitáselmélet érzékelésekről szól, vagyis arról, hogy nagy sebességgel haladva lelassulnak a fizikai változások. Ezt persze lehet úgy értelmezni, hogy az idő lassul le, de nem, mivel egy elméletileg meghatározott időegység (legyen akár másodperc, perc stb.) az akkor is ugyanannyi, akármilyen sebességgel is halad valami. Az atomórás kísérlet meg azért nem volt számomra túl meggyőző, mert az lehet csupán az eltérő körülmények miatti pontatlanság is.
12Krizsa2014. január 12. 20:31
A zárt rendszer (se tömeg, se energia nem jön be és nem megy ki) - entrópiája folyton nő. De miért volna zárt rendszer az Univerzum?
Innentől nem mondom tovább:-).
De hátha valaki erre is tud magyarázatot.
11Sultanus Constantinus2014. január 12. 19:57
@El Vaquero: "Amit te írsz, az az időnek egy hétköznapi fogalma"
Mivelhogy nem is lehet másképpen elképzelni, mint egy hétköznapi fogalmat (és az időutazásról szóló sci-fik is az idő hétköznapi fogalmát használják).
"Az idő pedig folyhatna visszafelé is, csak egyetlen dolog akadályozza ezt meg: a termodinamika a fő tételeivel, különös tekintettel az entrópiára."
Pontosan, ezt magyaráztam tulajdonképpen, csak nem akartam az entrópiát belekeverni (nem biztos, hogy mindenki érti, micsoda). Szerencsémre egy évig hallgattam termodinamikát. :)
10El Vaquero2014. január 12. 19:47
@Sultanus Constantinus: nem, ebben nincs igazad. Amit te írsz, az az időnek egy hétköznapi fogalma, Einstein előtti felfogása. Azóta már tudják, hogy csak egy dimenzió, nem abszolút, nyúlásra, rövidülésre, görbülésre képes a térrel együtt, és nem csak események egymásutánja, hiába ellentétes a józan ésszel. Az idő pedig folyhatna visszafelé is, csak egyetlen dolog akadályozza ezt meg: a termodinamika a fő tételeivel, különös tekintettel az entrópiára. A világmindenség az alacsonyabb energiaállapot felé, az egyre nagyobb rendezetlenség, entrópia irányában halad. Van erről egy jó videó:
@mederi: "Nem tudom lehetséges-e valamiféle igazi jövőbe látás, de a tér-idő elméleti visszahajlíthatóságáról már olvastam..."
Hát de ez is csak elméleti. :)
Azt elképzelhetőnek tartom, hogy óriási nagy, csillagászati távolságok esetén a fény nem egyenes vonalban terjed, vagyis elméletileg lehetséges, hogy egy égitest valójában közelebb van, mint ahogy a róla visszaverődő fény vagy elektromágneses sugárzás alapján megállapították, de ez is csak elmélet (sehogy nem lehet bebizonyítani). Még a fekete lyukak létezésére sincs közvetlen bizonyíték, csak számítások alapján való feltételezések. (Aztán a gyakorlatban meg máig nem tudta megmondani az a sok nagytudású fizikus, hogy 1908-ban mi történt a Tunguzka-vidéken Szibériában.)
