nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A gép, amely olvassa Hawking gondolatait

A világhírű fizikust, Stephen Hawkingot már régóta mindenféle gépek veszik körül, ezek teszik lehetővé számára, hogy képes legyen valamiféle kommunikációra a külvilággal. Tavaly nyáron ez a környezet újabb elemmel szaporodott: a tudós fején megjelent egy hetyke kis fekete „fejpánt”, amelynek célja az, hogy szilárdan megtartson egy gyufásdoboznyi méretű könnyű kis készüléket.

MTI | 2012. május 19.
|  

Az iBrainnek nevezett, egyszerű külsejű szerkezet egy olyan kísérletnek az alkotóeleme, amelynek célja, hogy a hosszú ideje az amiotrófiás laterális szklerózisnak vagy Lou Gehrig-kórnak nevezett betegség által megbénított tudóst képessé tegye kommunikálni pusztán a gondolatain keresztül.

hazipatika.com-on olvasható leírás szerint az amiotrófiás laterálszklerózis – amyotrophiás lateralsclerosis, ALS, Lou Gehring-betegség – az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. A beteg végül teljesen elveszíti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem működnek. A betegség 1939-ben került az érdeklődés középpontjába, amikor végleg kettétörte a New York Yankees baseballcsapata híres tagjának, Lou Gehringnek a karrierjét. Az iBrain azoknak az új generációs hordozható neurális – különleges algoritmust használó – eszközöknek az egyike, amelyeket arra terveztek, hogy segítségükkel észlelhetővé és megfigyelhetővé váljanak például az alvási apnoéra, a depresszióra vagy az autizmusra utaló jellemzők. Az iBraint kifejlesztő csapatot a 32 éves neurológus, Philip Low, a NeuroVigil nevű San Diegó-i cég vezérigazgatója irányítja. Úgy gondolják, az ő eszközük megfelelő alternatívája lehet a drága alváslaborok által használt, több tucat elektródával preparált, gumiból vagy műanyagból készült „fejfedőknek” – arról nem is beszélve, hogy az alváslaborok általában megkövetelik, hogy a beteg ott töltsön egy egész éjszakát.

„Az iBrain valós időben képes az adatgyűjtésre, miközben a vizsgált személy a saját ágyában fekszik, TV-t néz vagy bármi mást csinál” –fogalmazott a The New York Times tudósítójának nyilatkozva Philip Low.

Felfogni az agy elektromos hullámait

A készülék egyetlen csatornát használ az agyból érkező elektromos hullámok felfogására. Ezek a hullámok azok, amelyek a különböző tevékenységekkel vagy gondolatokkal együtt változnak, vagy a betegségek kísérő agyi rendellenességekre utalnak.

Ezeknek a nyers hullámoknak a kiolvasása azonban igen nehéz feladat, mert áthaladnak az agy számos redőjén, majd a koponyán is, így értelmezésükhöz különleges algoritmusra van szükség: ennek első változata volt Philip Low PhD-munkája 2007-ben a Kaliforniai Egyetemen.

„Az alapötlet az, hogy megnézzük: ha Stephen képes elméjét következetes és megismételhető minták létrehozására használni, vajon akkor egy számítógép képes-e lefordítani azokat mondjuk egy szóra, egy betűre vagy egy a gép számára értelmezhető parancsra” – fejtette ki Low a Hawkinggal kapcsolatos kísérletről.

Stephen Hawking
Stephen Hawking
(Forrás: Wikimedia Commons / Doug Wheller / CC BY 2.0)

A kutatók elutaztak Hawkinghoz Cambridge-be, ráadták az iBrain fejpántját, és megkérték: képzelje el, hogy jobb kezével éppen egy gumilabdát markolgat. A fizikus természetesen valójában nem tudta mozgatni a kezét, de agyának motorikus kérge továbbra is kiadja ezt a parancsot, ezáltal pedig az agyban elektromos hullámok jönnek létre.

A Spearsnek elnevezett algoritmus képes volt jelekként felismerni Hawking gondolatait, és a négyzethálón „tüskék” sorozataiként jelenítette meg azokat. „Tudni akartuk, hogy történik-e valami a jelekkel – magyarázta a vezérigazgató –, és tényleg tapasztalhattuk a változást”.

A NeuroVigil azt tervezi, hogy ezt a vizsgálatot ALS-ben és más neurodegeneratív betegségben szenvedők nagyobb csoportján is megismétlik.

Hawking képes a kommunikációra!

A kutatók az előzetes eredményeket Hawking kommunikációs képességének jeleként tekintik, jóllehet az a betegség előrehaladtával egyre csökken.

A 70 éves tudós számára – akinek nevéhez kulcsfontosságú elméleti fizikai alapvetések kötődnek (valamint Az idő rövid története című bestseller) – most egy egyszerű üzenet létrehozása is néhány percet vesz igénybe. Infravörös szemüveget visel, amely felveszi arcának rángatózását, a Cambridge-ben dolgozó teamje pedig szinkron módon követi ennek az „arcdetektornak” a változásait.

„Low és a cége kiváló munkát végzett ezen a területen – fogalmazott maga Hawking. – Én abban a reményben veszek részt a projektben, hogy gyakorlati tanácsokkal is el tudom látni a NeuroVigilt. Szeretném segíteni a kutatást, ösztönözni az erre a területre irányuló beruházásokat, és ami a legfontosabb: némi jövőbeli reményt nyújtani azoknak, akiknél ALS-t vagy valami más, neurodegeneratív elváltozást diagnosztizáltak orvosaik.”

Agy (korall)
Agy (korall)
(Forrás: Wikimedia Commons / Jan Derk)

A fizikus más kutatókkal is együttműködött már gondolatainak hatékonyabb megosztása érdekében. Az Intel mérnökei nemrégiben készítettek számára egy személyre szabott számítógépet, amely a tudós mimikáját követő infravörös szemüveggel van összeköttetésben, valamint – a speciális monitorok mellett – kapcsolódik hozzá egy hangszintetizátor és egy webkamera is a Skype használatához. Az Intel olyan új arcfelismerő szoftvert fejlesztett ki ehhez a környezethez, amely képes nyomon követni a véleménynyilvánítást jelző finom változásokat, és segíthet Hawking jobb kommunikációjában.

Másokat is ösztönöz a megoldás

Low-tól független tudósok azt mondják, hogy ösztönzően hat rájuk az iBrainben rejlő potenciál.

„A készülék az egyik legjobb egycsatornás agymonitorozó megoldás” ˜–nyilatkozta Ruth O’Hara, a Stanfordi Egyetem orvosi kara pszichiátriai és magatartástudományi intézetének docense, aki az autizmus vizsgálatánál szándékozik használni az iBraint.

Terry Heiman-Patterson, a Drexel Orvostudományi Egyetem neurológusa felfedte: megbeszéléseket folytat a NeuroVigillel, hogy ALS-betegeken kipróbálhassa a készüléket. Ez egyben lehetőséget kínálna arra is, hogy az iBrain hatásfokát össze lehessen vetni a többcsatornás és elektródák sokaságát használó eszközökkel.

„Low azt kutatja, hogyan lehet felismerni a különböző szándékokra utaló jeleket. A dolog azért különösen izgalmas, mert úgy néz ki, hogy valóban képes lesz megcsinálni Stephen Hawking és a többi, ALS-ben szenvedő beteg számára – vélekedett Heiman-Patterson. – A betegek azon túl is szeretnének kommunikálni, hogy szemük behunyásával igent vagy nemet jeleznek. E-mailt akarnak küldeni, le akarják kapcsolni a villanyt, de még inkább arra vágynak, hogy értelmes beszélgetést folytathassanak.”

Az iBrainhez hasonló célú eszközöket annak értékelésére is használják, hogyan válnak be a kísérleti neurológiai gyógyszerek a klinikai vizsgálatok során. A NeuroVigil mindazonáltal még nem árulta el, hogy mennyibe kerül a készülék.

A cég 2009-ben megállapodást kötött a Hoffmann-La Roche gyógyszergyártó óriással az iBrain teszteléséről, de ezeknek a korai vizsgálatoknak az eredményeit még egyik fél sem hozta nyilvánosságra. A NeuroVigilnek az a stratégiája – amiként Low megfogalmazta –, hogy végigvigye a klinikai vizsgálatokat a Roche-sal és más, iparági, illetve tudományos partnerekkel, végül pedig megszerezze a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyeket az amerikai gyógyszer-ellenőrzési hatóságoktól.

Ma még a grimaszok a gyorsabbak

Low úgy tervezi, hogy ezen a nyáron újra találkozik Hawkinggal Cambridge-ben, hogy közösen mutassák be a kezdeti eredményeket egy július elején rendezendő neurológiai találkozón. 

A NeuroVigil továbbra is kész együttműködni a fizikussal és munkatársaival, hogy tovább finomítsák a Hawking gondolatai által generált jeleket megfejteni hivatott technológiát. „Egyelőre úgy gondolom, hogy a grimaszaim gyorsabbak, mint az agyszámítógép interfész – írta egy asszisztensének küldött e-mailben Hawking –, de hogy ez a helyzet megváltozzon, használni fogom Low rendszerét.”

Grimasz
Grimasz
(Forrás: Wikimedia Commons / Ecelan / GNU-FDL 1.2)

Sok munka van még hátra azonban, beleértve a tudós agyhullámainak integrációját olyan számítógépekkel és eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára a kommunikációt.

„Hát nem lenne csodálatos – tette fel Low a költői kérdést –, hogy egy olyan elme, mint amilyen Stephen Hawkingé, még egy kicsivel jobb kommunikációra legyen képes?”

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Krizsa 2015. július 15. 16:24

@El Vaquero: Világosítok. Eddig teljes igénnyel (ez teljes magyar kéziszótár és héber nagyszótár feldolgozását jelenti) kettő darab gyöknyelvet hasonlítottam össze: magyart és hébert.

Csak a gyökszavakra nézve (tő- és kétszótagú), három gyöknyelvet hasonlítottam össze: finn, magyar, hébert.

Részlegesen (kb. a fele szótáranyagig jutottam, de "teljes" módon): a magyar és héber gyöknyelvet - az orosszal szemben.

Részlegesen (2ooo szó), de teljes" módszerrel", ahol az angol a szóeredetek felderítése volt a fő cél:

az angol-LATIN-héber-magyar-orosz nyelveket.

Az angolt (úgy tudom) jó, angliai kiejtéssel, szabadon olvasom. Mégis az angolnál figyelembe vettem a szótári IPA jeleket is. Tehát a gyöknyelvészetben R az, ami fonetikusan R-nek hangzik. És csak másodlagosan (szótörténeti meggondolosok céljából) veszem figyelembe, ha az írásban van ott egy R is, pedig nem hangzik.

Összefoglalás: a gyöknyelvészet új tudományág. Nekem csak azokról lehet véleményem, amilyen nyelveken (valamennyire) tudok is és már foglalkoztam is velük. Ilyen lesz még a német, de azzal egyelőre még nem foglalkoztam. Másról nincs és nem is lehet véleményem.

4 El Vaquero 2015. július 15. 15:55

@Krizsa: r-ből nem csak raccsolt van. A nem pergő is elég tág kategória, ott vannak az angol nyelv különböző r-közelítőhangjai, és nem csak a hagyományos angol r-rek, hanem lágy v-t is használnak egyesek r-nek, meg japánoknál össze van mosva a flap és az L-hang. Sőt, sok nyelvben az egyes r-reket úgy ejtik, hogy sehogy, főleg, ha szótag végén vannak mássalhangzó vagy szünet előtt. A gyöknyelvészet ilyen pontokon vérzik el. Jó, persze erre azt fogod írni, hogy a gyöknyelvekben nincs olyan sokféle r, de igen ám, szerencsétlen indoúj-zélandi nyelvészeknek nem csak a gyöknyelveket kell vizsgálniuk és összehasonlítaniuk.

3 lcsaszar 2015. július 15. 12:50

Kicsit blikkfangos a cím. A gép természetesen nem olvassa a gondolatokat, ez ma még a sci-fi világa.

2 Krizsa 2015. július 15. 07:52

Azt a véleményemet, hogy a mai agykutatás még mindig nem (bármilyen) MEMÓRIÁT nem képes beazonosítani, egyelőre nem ingatja meg semmi. Hogy az kutatásban csak a mozgások (a beszéd 1oo%-ban mozgás) beindításáról való döntéseit (igen-nem) és a döntés után a mozgatás megparancsolását lehet "látni".

Az is biztos, hogy az agy a test belső funkciókat is uralja (De azt csak részben.)

Mit jelent az, hogy a "véleményem"? Azt, hogy ennél többre (tárolt tudati tartalomra) nem látok bizonyítékot a tud. közlésekben. Még arra sem, hogy pl. ha valami "kék", az mit jelent az agy "tudatában". Szerintem csak azokat az indulatokat látjuk, amit a kék szín a többmillió éves tapasztalatok alapján, a túlélés szempontjából fontosnak ítélt. (Például halált, "beolvadást" jelent.)

Ennyi sem akadályozná meg azonban a beszéd mássalhangzó vázainak "kiszínesítését". Vagyis igenis vizsgálhatóak volnának már ma is a gyöknyelvészet alapjai. Hogy az mrrr, trrr, szl, khh, kat-kat, bvvv, zzz, stb.-t, kb. 2oo (max. 3oo) hasonlót, hogyan értékeli az agy. Azt, hogy a legrövidebb szavainkat (nagyrészt) ennek alapján alkotjuk meg. És akkor nem kellenek írásleletek, és főleg nem kell a szomszédban lenni, akár tízezer éve sem, egy másik nyelvnek, nem kell "átvenni" a tő és alapszavakat. Mert ez mind genetikusan van beírva az egész emberi faj számára. Sőt a hanghatások jó része már az emlősök számára is ugyanazt jelenti.

Persze az R például nemcsak a pergő r, hanem anélküli is, meg a chaccsolt r is, sőt kemény (sémi) magánhangzó is képviselheti... Hát ez már a gyöknyelvészet mélyebb rétegeihez tartozik. De én nem is alkalmazok ilyen megfontolásokat a rokonszavak beazonosításában. Mert akkor "elúszna" az egész, és rá lehetne fogni, hogy bármit bármiből származtathatunk.

Az R, az eddig kidolgozott gyöknyelvészet módszertana szerint az, amit a mai ember R-nek ismer fel és kész.

1 korhely 2015. július 15. 01:59

Az emberi agyak hálózatba kapcsolásához már elég előrehaladott kísérletek folynak. 10-20 évvel korábban a majmok és patkányok agyába még csipet kellett ültetni, h. a gondolataikkal játékokat, eszközöket v. a társaik lebénult karját tudják mozgatni, de nagyon gyorsan fejlődik ez a terület.

eletmod.transindex.ro/?cikk=688

sg.hu/cikkek/29350/majom-gondolataval-vezerelt-robotkar

www.ng.hu/Tudomany/2014/02/egyik_majom_k...a_masik_megcsinalja_

sg.hu/cikkek/113502/szamitogep-keszult-a...k-osszekapcsolasaval

www.nicolelislab.net/

Információ
X