nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyarország 1554-1555-ben 22.
Rizs és trák sírhalmok közt Philippopolistól Hadrianopolisig

Terem-e a rizs 1554-1555 telén a Balkánon? Mik azok a nagy földhányások, melyeket szerteszét látni a Marica mentén és mindenütt Bulgáriában? Az alábbiakban Ogier Ghiselin de Busbecq lovag első török levelét olvasva tájékozódhatunk e kérdésekről.

Horváth Krisztián | 2014. november 18.
|  

Sorozatunk korábbi részeiben 1554-1555 telén az oszmán-török uralom alatti Bulgáriában láttuk viszont I. Ferdinánd király követét, a flamand származású Ogier Ghiselin de Busbecq lovagot. Az alábbiakban a lovag Plovdiv és Edirne környékén tesz újabb érdekes megfigyeléseket.

Plovdiv, a három halom városa

Sorozatunk előző részében láthattuk, hogy Busbecq és kísérete a Balkán-hegység hágóin átkelve leereszkedik a Hebrus (Marica) völgyébe. Így ír a követ:

Plovdiv mai címerében már hét domb látható
Plovdiv mai címerében már hét domb látható
(Forrás: Wikimedia Commons / Cameltrader)

Philippopolis (Plovdiv) három domb egyikén helyezkedik el, mely dombok a többi hegytől távol esnek és azoktól elkülönülnek. A dombok és a város így a vágyott dicsőség feltett koronájának tűnnek.

Míg Philippopolisban voltunk, vizes és mocsaras helyeken búzaként láttunk rizst nőni. Az egész síkság földhányásokkal tarkított, ezekről a törökök azt mondják, szántszándékkal emelték őket; azon csaták emlékére, melyeket e tájakon vívtak egykoron és úgy hiszik, azon emberek emlékeként, akiknek a háború dühöngése emelt sírt.

(32–33. oldal)

A mai Plovdiv az ősidők óta lakott terület, eredetileg a Marica déli partján. A jelenlegi város beceneve „a hét domb városa” (bolgárul: Градът на седемте хълма), ám a régebbi korokban eredetileg valóban csak három dombra terjedt ki. A római időkben ezért is nevezték a települést Trimontium-nak (’három domb’).

A szerző ennél a pontnál kisebb időutazást is tesz. Nyilvánvaló, hogy – amikor török leveleit később nyomtatásra előkészítette – utólag szúrhatta be a rizstermő vidékekről szóló részt Plovdiv fenti leírásához: 1555 januárjában ugyanis kevéssé valószínű, hogy rizst látott volna teremni a vidéken.

Trák sírhalom Plovdiv közelében
Trák sírhalom Plovdiv közelében
(Forrás: Wikimedia Commons / Edal Anton Lefterov / CC BY-Sa 3.0)

Ami a Busbecq által fentebb említett „földhányásokat” illeti, ezek minden bizonnyal a térségben (és Bulgária-szerte) nagy számban előforduló trák sírhalmok lehetnek. Bulgáriában számos feltárt trák sírhalom (tumulus) ismert (Mezek, Kazanlâk, Pomorie, Szvestari stb.); napjainkban is folyik ezek feltárása. (Az északkelet-bulgáriai Szvestari közélben feltárt sírhalomról az érdeklődőknek ajánljuk ezt a videót.)

Musztafa pasa hídja és Edirne

Ezt követően a lovag és kísérete tovább halad Edirne felé a Marica partján.

Követtük tehát tovább a Hebrus (Marica) partját, mely egy darabig tőlünk jobbra volt, balra elhagyva magunk mögött a Hemust (Balkánt), mely a Pontusig (Fekete-tenger) nyúlik; majd végül Musztafa híres hídján átkelve a Hebruson, megérkeztünk Hadrianopolisba, melyet a törökök Edirnének [Endrene] mondanak. A várost, mielőtt Hadrianus császár megnövelte és neki nevét adta volna, korábban Orestának hívták. A Marica vagyis Hebrus, valamint a Tundzsa [Tunsa] és Arda [Harda] folyócskák összefolyásánál fekszik, melyek innentől folyásukat az Égei-tenger felé folytatják.

(33. oldal)

Busbecq azt is megállapítja, hogy az óváros köré a törökök már újabb városrészeket is felhúztak.

Musztafa pasa hídja a mai Szvilengradban, Bulgáriában
Musztafa pasa hídja a mai Szvilengradban, Bulgáriában
(Forrás: Wikimedia Commons / Ramón / CC BY-SA 2.0)
Mustafa egyébként Nándorfehérvár 1521-es és Bécs 1529-es ostromában is részt vett.

A Busbecq által említett, a Hebruson átívelő híd egy bizonyos Musztafa pasa parancsára épült meg a Marica folyó felett a 16. század első harmadában a mai Szvilengradban, Bulgáriában. Talán nem véletlenül hívták az oszmán időben a mai Szvilengradot éppen úgy: Djisri Moustapha Pacha (Cisri Mustafa Paşa) – ’Musztafa pasa hídja’.

Djisri Moustapha Pacha (Cisri Mustafa Paşa) – Szvilengrad – egy Oszmán-kori képeslapon
Djisri Moustapha Pacha (Cisri Mustafa Paşa) – Szvilengrad – egy Oszmán-kori képeslapon
(Forrás: Wikimedia Commons)

Edirne antikvitásból származó neve, amit Busbecq Oresta-ként említ, a görög mitológiából ismert Oresztészre utal (Agamemnon fiára). Az ősi települést valóban Hadrianus római császár (117–138) bővítette, és adta neki saját nevét.

 Edirne környékén azonban Busbecq olyasmit lát és olyasmiről ír, amivel beírja nevét az európai kultúrtörténetbe: sorozatunk következő részében látni fogjuk, amint a lovag – számos kutató szerint az egyik első nyugat-európaiként – a tulipánokról számol be.

Felhasznált források

Augerii Gislenii Busbequii Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595.

Augerius Gislenius Busbequius: Legationis Turcicae Epistolae quattuor – Oghier Giselin van Boesbeeck: Vier brieven over het gezantschap naar Turkije

Lettres de Baron du Busbecq. Paris, 1748.

The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005.

Trák halomsírt tártak fel Bulgáriában

Aranymaszk a trák királyok völgyéből

Ókori aranymaszk és olimpiai gyűrű került elő egy trák sírból

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X