-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Csernobil paradoxona, hogy egy súlyos környezeti katasztrófa vezethetett a természetes környezet fennmaradásához, sőt, helyreállításához.
A katasztrófa után Csernobil (ukránul Csornobil) környékéről evakuálták az embereket, a területre csak kevesek, külön engedéllyel léphetnek be. Az ukrán-belorusz határon található körzetben található településeket újra elfoglalta a természet: a városok utcáit, épületeit növények nőtték be, és a kedvező körülmények között több állatfaj is elszaporodott. A nagyüzemi mezőgazdaságok öntözőcsatornáit hódok rekesztették el, így a búzamezők helyén ismét mocsarak jelentek meg. A körzetben elszaporodtak a farkasok: egyes vélemények szerint háromszáz farkas is élhet a tiltott zónában. Az ő nyomukba eredtek kutatók és az alábbi film készítői.
A kutatás fő célja volt, hogy felmérjék, valójában hány farkas él a területen, és ezek ott születtek-e, vagy a területen kívülről vándorolnak-e be folyamatosan. A kutatók gps-szel és rádióadóval ellátott nyakörvet erősítettek két farkasra, hogy láthassák, mekkora területet járnak be. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy ugyan a farkasok száma csak száz körül lehet, és sűrűségük sem nagyobb, mint a zónán kívül, de a zónán belül élnek és szaporodnak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Timm Suess / CC BY-SA 2.0)
Mivel a területen megélnek a csúcsragadozók is, a kutatók azt állapították meg, hogy a zóna ökoszisztémája remek állapotban van. Igaz, a tartós alacsony sugárzás mellett az átlagosnál gyakrabban fordul elő, hogy valamelyik állat genetikai hibával jön világra, de a teljes populációk egészségesek és erősek.
A zónában érdekes kísérletek is folynak: kihalófélben levő fajokat telepítettek be – olyanokat, melyeknek eredeti élőhelye vészesen leszűkült. A zónában ugyan ki vannak téve a sugárzásveszélynek, de legalább háborítatlanul élhetnek. Az egyik legjelentősebb betelepített, veszélyeztetett faj az európai bölény, mely a 20. század elején már csak Belorusszia és Lengyelország bizonyos részein él szabadon. Ma több helyen is előfordul, de kizárólag visszatelepített állományokkal találkozhatunk – ezek egyike a csernobili. A másik jelentős betelepített faj a Przsevalszkij-ló: ez Mongóliában őshonos, de a hatvanas években a szabadon élő populáció kihalt, és csak állatkertekben maradtak példányok. A megmentésükért folyó program keretében telepítettek be példányokat a csernobili zónába, ahol láthatóan jól érzik magukat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Csernobil egyébként valóságos horgászparadicsommá vált. A folyókban és a mocsarakban hatalmasra nőnek a halak – ne nem a sugárzás miatt, hanem azért, mert az ember nem fogja ki őket. Ha viszont mégis, akkor fogyasztható, ízletes táplálékhoz jut, a vízből ugyanis az az áramlás már rég elvitte a sugárzó szennyeződést, így a vizek a zóna legtisztább részének számítanak.
Csernobil paradoxona, hogy egy súlyos környezeti katasztrófa vezethet a természetes környezet fennmaradásához, sőt, helyreállításához. Szerencsésebb lenne, ha a hasonló jelenségekhez nem lenne szükség tragédiákra.