nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
MI A KÉRDÉS, HA A VÁLASZ A 42?
A húsz legnagyobb tudományos kérdés 2.

Miért álmodunk? Miért van anyag, és mi az az antianyag? Elképzelhető-e, hogy van a miénken kívül másik univerzum? Mi lesz az elégetett rengeteg szénnel? És ha nem a szén elégetéséből nyerünk energiát, akkor honnan? – További öt izgalmas kérdés, amin a tudósok ma is törik a fejüket.

nyest.hu | 2013. szeptember 6.
|  

Az emberiségnek a legnagyobb fejtörést okozó kérdések sorából sorozatunk előző részében már közreadtunk ötöt. Most további öt izgalmas tudományos kérdést ismertetünk a The Guardian összeállításából...

6. Miért álmodunk?

Életünknek majdnem a harmadát alvással töltjük. Figyelembe véve, hogy milyen sok időt fordítunk az alvásra, azt gondolhatnánk, már mindent tudunk róla. Ez azonban nincs így: a kutatók még mindig keresik az egységes magyarázatát annak, hogy miért alszunk és alvás közben miért álmodunk. Sigmund Freud és követői azt gondolták, hogy az álmokban a be nem teljesült (gyakran szexuális jellegű) vágyak jelennek meg. Más kutatók szerint azonban az álmok nem mások, mint az alvó agysejtek teljesen véletlenszerű „kisülései”. Állatkísérletekből és különböző agyi képalkotó eljárásokból azonban úgy tűnik, hogy az álmoknak az emlékezetben, a tanulásban és az érzelmek alakulásában van szerepük.

Vágyteljesítő álmok?
Vágyteljesítő álmok?
(Forrás: Wikimedia Commons)

7. Miért van anyag?

Az anyagnak, amiből mi emberek is felépülünk, van egy párja, az antianyag, ami csak az elektromos töltésében különbözik az anyagtól. Ha az anyag és az antianyag találkozik, mindketten megszűnnek létezni, és ezzel együtt energia szabadul fel elektromágneses sugárzás formájában. Hogy hogyan jöttek ezek létre? Az eddigi legjobb elmélet szerint az ősrobbanáskor egyenlő mennyiségű anyag és antianyag keletkezett, tehát minden egyes anyagi részecskének megvan az antianyag párja valahol az univerzumban. Az azonban, hogy hol van az antianyag, vagy ha nincs, akkor mi történt vele, még magyarázatra vár.

Vigyázat, antianyag!
Vigyázat, antianyag!
(Forrás: Wikimedia Commons / Ronbennett2001 / CC BY-SA 3.0)

8. Vannak más univerzumok is?

A mi univerzumunk egy nagyon valószínűtlen hely… Ha megváltoztatjuk egy még oly jelentéktelen tulajdonságát is, az élet elképzelhetetlenné válik. Hogy ennek a különleges világnak a létezésére magyarázatot találjanak, a fizikusok egyre inkább hajlamosak feltételezni, hogy sok más univerzum is van. Ha például végtelen sok másik univerzum van egy úgynevezett multiverzumban, akkor minden egyes tulajdonságkombinációnak lehet egy megvalósulása valahol. És persze mi abban az univerzumban létezünk, amelyikben létezhetünk – a tulajdonságainknak megfelelően. Elég nehéz elképzelni, és hihetetlennek is hangzik, de a kozmológiai és a kvantumfizikai kutatások ebben az irányban gondolkodnak…

9. Hova tesszük az elégetett szenet?

Az utóbbi néhány évszázad során az emberiség megtöltötte a légkört szén-dioxiddal – mind több fosszilis energiahordozót hozva fel a föld felszíne alól, és égetve el ezeket a „szénraktárakat”. Most, hogy a készletek kimerülőben vannak, jó lenne mindezt a szenet visszajuttatni, máskülönben a globális felmelegedés következményeivel kell szembenéznünk. De hogyan lehet visszajuttatni a földbe az elégetett szenet? Az egyik elképzelés az, hogy elássák a régi olaj- és földgázmezőkön. A másik ötlet az, hogy a tenger fenekén rejtsék el. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mennyi ideig maradna ott, és hogy ezeknek a lehetőségeknek mik lennének a kockázatai. Mindeközben persze arra is ügyelnünk kell, hogy a természetes szénlelőhelyeket megőrizzük – ilyenek az erdők és a tőzeglápok. Ehhez azonban valami másból kell energiát előállítanunk…

Tőzegláp
Tőzegláp
(Forrás: Wikimedia Commons / Richard Dorrell / CC BY-SA 2.0)

10. Hogyan nyerhetünk több energiát a napból?

Az, hogy a fosszilis energiaraktárak kimerülőben vannak, azt is jelenti, hogy új energiaforrás után kell néznie az emberiségnek. A hozzánk legközelebb álló csillag, a Nap, nem is egy lehetőséget kínál számunkra. Napelemeket már ma is használunk. Egy újabb ötlet az, hogy a nap energiájának segítségével a vízmolekulákat oxigén- és hidrogénatomokra lehetne bontani, ami egy újfajta, tiszta üzemagyagként funkcionálhatna. A másik ötlet, hogy magfúziós reaktort építenek, amelyben a napban lejátszódó folyamathoz hasonló reakció játszódik le.

És ha még nem lenne elég a kérdésekből, sorozatunk következő részében arról olvashatnak, hogy mi olyan különös a prímszámokban, hogy hogyan küzdhetünk a baktériumok ellen, hogy meddig gyorsíthatók a számítógépek, megtaláljuk-e a rák gyógymódját, illetve, hogy mikor lesz robot inasunk...

Forrás

The 20 big questions in science

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 Sultanus Constantinus 2013. szeptember 15. 20:39

@Pesta: Teljesen egyetértek veled. Ezt a problémát egy másik résznél, azt hiszem, nagyjából én is megfogalmaztam: a kutatók minden létformát a földi élethez hasonlónak tételeznek, ezért nem fognak semmi eredményre jutni.

Ahogy pl. a pókok - amelyek a maguk módján szintén intelligens lényeg - nem fognak tudni soha kapcsolatot teremteni az emberekkel, úgy az emberek sem tudnának a földönkívüli értelmes lényekkel...

12 Grant kapitány 2013. szeptember 15. 20:30

@Pesta: "Ha megnézzük, hogy már a Földdel szomszédos bolygókon is teljesen más környezettel szembesülünk, akkor a Naprendszeren kívül ezek a különbségek csak hatványozódnak."

Ezzel nem értek egyet. A Naprendszeren belül a Naptól való távolság függvényében változnak a bolygók környezetei. Miért ne jöhetnének létre más naprendszerekben hasonló méretű Nap és tőle hasonló távolságú bolygó esetén a földihez hasonló körülmények.

11 Pesta 2013. szeptember 15. 20:01

Az ilyen agnosztikus megközelítések, mint hogy nem tudjuk és nem is fogjuk tudni, szépen hangzanak, de ettől a probléma még probléma marad.

Én is különválasztanám, hogy miről beszélünk. Az egyik: ha UFO, akkor a jelenség maga létezik, és természetes, földi eredetű. Az más kérdés, hogy miért magyarázzák hatvan éve „földönkívüliekkel". Pont mint ahogy száz évvel azelőtt a spiritizmus jelenségeihez is milyen megfontolásból kezdtek el „túlvilági" körítést gyártani. A földönkívüliekben való hit nem más, mint egy korszerűsített spiritizmus. Ez tény, aminek utána lehet járni, fel kell tárni, fel kell hívni rá a figyelmet tudományos oldalról is, még ha magukat a jelenségeket nem is lehet a megszokott tudományos módszerekkel vizsgálni szubtilis, illékony jellegük miatt.

Viszont a földönkívüliekkel való kommunikáció az, amit kétséget kizáróan lehetne cáfolni tudományos alapon is (és ez alapján az „ufóizmust" is). A kommunikációhoz érzékszervek kellenek - ha két lény érzékei legalább részben nem fedik egymást, akkor egymás számára nem is léteznek. Az meg úgyszintén evidens, hogy a lények érzékszervei a környezetükkel vannak összefüggésben, az határozza meg az érzékelést (ráadásul épp az evolucionizmus emelte ezt dogmává). Ha megnézzük, hogy már a Földdel szomszédos bolygókon is teljesen más környezettel szembesülünk, akkor a Naprendszeren kívül ezek a különbségek csak hatványozódnak. Az a népszerű érv csak ezután jön, hogy ha netán mégis legalább részben egybeesne két távoli bolygón lévő lény érzékelése, akkor a téridőben is teljesülnie kéne bizonyos feltételeknek, hogy a kapcsolat egyáltalán létrejöhessen.

Ehhez nem kell feltérképezni az univerzumot, hiszen a kutatók fejében élő antropomorf univerzum nem is létezik.

10 Sigmoid 2013. szeptember 10. 19:07

@GBR: Most az "UFO" szót nyilván népies, köznyelvi valójában használtam, nem pedig a légvédelmi szaknyelvi értelemben, szóval ezen kár vitát nyitni. Amin inkább érdemes rágódni, hogy Occam borotvája most merre is dönti el a kérdést. Tudniillik az az elv azt mondja, hogy erőst jó ötlet nem feltételezni olyan létezőket vagy ágenseket, amelyek feltételezése NÉLKÜL is megmagyarázható a valóság.

Pl. választhatok, hogy azt hiszem, hogy azért rúgott bele Palkó az asztal sarkába, mert figyelmetlen volt, vagy azért, mert a manók megharagudtak rá mikor tegnap nem rakott ki nekik tejet, és "belerúgatták" büntetésként. Mivel az első változat teljességgel elképzelhető, és megúszom azt, hogy "manók" létezését kelljen feltételeznem, okosan járok el ha elfogadom ezt a magyarázatot - ez a magyarázat ugyanis "szebb", "tisztább", "tudományosabb". Ez Occam borotvája.

Hasonlóképp, ha választhatok, hogy a furcsán röpködő fényjelenséget, és nagyszemű szürke idegeneket, amikről a tévében nyilatkozott Bádogos Irénke falusi néni, idegen civilizáció ügynökének, vagy Irénke kitalációjának tekintem, akkor Occam borotvája alapján nyilván tisztább, szebb magyarázat azt mondanom, hogy Irénke ötölte ki az egészet (esetleg hallucinálta alkoholmegvonási tünetegyüttes hatása alatt).

A földönkívüli élettel kapcsolatban meg igazad van a cáfolat kérdésben, de csak azért, mert a földönkívüli élet létezése alapvetően valószínű, és egybevág tudományos nézeteinkkel, a világról alkotott képünkkel. Szóval jogos feltételezni hogy van, amíg nem bizonyosodik be hogy ténylegesen nincs (azáltal, hogy az EGÉSZ világmindenséget bejárjuk).

Azonban, ha pl. azt kell eldöntsük, hogy vannak-e sellők, mivel a sellőkről szóló történetekre a mitológia fejlődéséről szóló néprajzi, vallástudományi ismereteink, valamint a delfinek és más tengeri emlősök létezése kielégítő magyarázatot ad, nem szükséges végigpásztázni a Föld összes tengerének összes köbméterét ahhoz, hogy feltételezzem, hogy sellők nincsenek - amíg nem bizonyosodik be hogy márpedig de igenis vannak (azáltal, hogy valaki mutat egy igazi sellőt).

9 GBR 2013. szeptember 7. 16:01

@Sigmoid: A foldonkivuli elet letezese nem csak azert nem cafolhato, mert nagy valoszinuseggel letezik, hanem azert, mert valaminek a NEM letezese altalanossagban nehez vagy lehetetlen bizonyitani. Ahhoz hogy kijelenthessuk ezt, eloszor is fel kene terkepezni a teljes univerzumot, ami nagy valoszinuseggel nem csak technikailag, hanem ELVILEG is lehetetlen. Masreszt, ha sikerulne is es nem talalnank semmit, akkor is lennenek, akik szerint csak nem lathatoak, a muszerek sem mutathatjak ki oket, stb., de leteznek. Ezert termeszetesen azt kell igazolni, hogy vannak.

Az UFO-kkal kapcsolatban pedig, (amelyek nyilvan leteznek, hisz az UFO= beazonositatlan repulo targy, tehat minden repulo targy ufo, amit meg nem azonositottak), a helyzet egyszeru, hisz amig az ellenkezojet nem bizonyitjak, addig a bizonyitottan letezo dolgok kozul valonak kell tekinteni ( Occam borotvaja miatt), csak epp nem azonositottuk mi, es aki mast allit, annak kell ezt bizonyitani, masnak ezzel dolga nincs, nehogy mar ha egy orult allit valamit, akkor az emberiseg tobbi reszenenek (praktikusan az egesz emberisegnek) kelljen igazolni vagy cafolni ezt.

8 Grant kapitány 2013. szeptember 6. 19:13

@Pesta: ez egy kissé szenzációhajhász, nagyon laza cikk.. :)

Ráadásul nem is eredeti az ötlet, már a 19. század vége óta ismert ezeknek a megoldhatatlannak tűnő problémáknak egy része: Emil du Bois-Reymond híres mondása szerint ezek közül többre a választ "nem tudjuk és nem is fogjuk tudni" ("ignoramus et ignoramibus").

en.wikipedia.org/wiki/Emil_du_Bois-Reymond

7 Sigmoid 2013. szeptember 6. 17:39

@Pesta: Hát ja. Minden esetre a földönkívüli élet létezése nyilván nem cáfolható, hiszen tudományos ismereteink alapján minden esély megvan rá, sőt, a nagy számok törvénye alapján szinte bizonyos, hogy létezik.

Innentől nem kutatási, hanem felfedezési feladat, mert kell építeni megfelelő űrhajót, elmenni felfedezni, és ténylegesen találni földön kívüli életet.

Az, hogy az ufók most micsodák, képzelgések, idegen járművek, vagy időjárási jelenségek, az más kérdés. Lehet tudományos, vagy tudományosan igazolt magyarázatot találni egyes ufóészlelésekre (pl. "a szenzációhajhász parasztasszony csak kitalálta az egészet hogy bekerüljön a TV-be"), de a földönkívüli látogatók létezésének vagy lehetőségének cáfolata nem tudományos kérdés.

6 Pesta 2013. szeptember 6. 16:26

Ui.: mielőtt még összakapnánk, azért vegyük figyelembe, hogy ez egy kissé szenzációhajhász, nagyon laza cikk.. :)

5 Pesta 2013. szeptember 6. 16:24

Szerintem a 3., a földönkívüli élet utáni „kutatás" épp az, ami tudományosan cáfolható lenne és vele egy lapon az „ufókról" szóló fantáziálások is.

A 8. meg a „multiverzummal" pepitában ugyanaz, mint amit már a régi görögök, rómaiak, hinduk, buddhisták stb. is tudtak: valóság és lehetőség egy. A lehetőségek aktualizálása az, ami különböző.

4 Sigmoid 2013. szeptember 6. 13:05

Ha már itt tartunk, a 4., 5. és a 8. is inkább filozófiai kérdés irányába hajlik.

A 3., az idegen élet megtalálása pedig kérdés ugyan, de inkább felfedezésé mint konkrét tudományos kutatásé. Amerika felfedezését se tudományos eredményként tartjuk számon.

3 Janika 2013. szeptember 6. 11:39

A 9.-es és 10-es szerintem nem tudományos kérdés, hanem technikai, technológiai. Az persze lehet, hogy a választ egy tudományos áttörés fopgja majd megadni, de ettől a kérdés még cseppet sem tudományos, hiszen nem lehet igazolni vagy cáfolni a tudomány módszereivel. Ugyanis itt nem arról van szó hogy tudoményosan igazolható-e vagy sem hanem hogy az emberiségnek, vagy a földi életnek az a megoldás jó-e vagy rossz.

2 Sigmoid 2013. szeptember 6. 10:03

"De hogyan lehet visszajuttatni a földbe az elégetett szenet? Az egyik elképzelés az, hogy elássák a régi olaj- és földgázmezőkön."

Hát ez KURVA NEHÉZ lesz, tekintve hogy az elégetett szén a légkörben tartózkodik szén-dioxid formájában. Azt meg kérem, nem lehet elásni, hát megszökik! Lerakom a gödörbe, és KIMÁSZIK belőle a hőmozgás miatt! Ha meg megpróbálom betemetni, hát kikerüli a földet! Ez hülyeség, kérem!

1 Grant kapitány 2013. szeptember 6. 08:26

"Elképzelhető-e, hogy van a miénken kívül másik univerzum?"

Természetesen igen, elképzelhető. A kérdés nem az, hogy elképzelhető-e (erre triviálisan "igen" a válasz), hanem hogy létezik-e! Fogalmazásból egyes!

Információ
X