-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Alig bomlanak le a Csernobil környéki elhalt fák és növények – állapította meg egy amerikai kutatócsoport. A majdnem három évtized alatt felhalmozódott, épségben maradt erdei avar mennyisége azért aggasztó, mert katasztrofális méretű erdőtűz keletkezhet belőle, amelynek füstje a sugárszennyezést terjesztheti.
Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt robbanás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta. Akkor minden figyelem Csernobilra irányult, azóta a világ továbblépett. Egy dolog azonban változatlannak tűnik: a szennyezett terület elhalt fái, növényei és levelei nem úgy bomlanak le, ahogy máshol szoktak – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál az Oecologia című szaklapban megjelent tanulmányt.
Tim Mousseau, a Dél-Karolinai Egyetem biológusa és az intézményen belül működő Csernobil és Fukusima Kutatóintézet társigazgatója és kollégája a Csernobilt körülvevő, hírhedt, úgynevezett vörös erdőben járva azt tapasztalta, hogy a fatörzsek évtizedek múltán is jó állapotban voltak. „Ha az én kertemben kidőlne egy fa, nagyjából tíz év alatt fűrészporrá bomlana” – hangoztatta.
Kutatómunkájuk nagyrészt ebben az erdőben zajlott, amely nevét az elpusztult fák ijesztő, vörösesbarna színéről kapta. A rejtély megfejtése céljából más erdők aljáról gyűjtöttek több száz adag levélmintát. Az avarral teli zsákokat harisnyával bélelték, hogy a rovarokat távol tartsák, ezután elhelyezték őket Csernobil körül, és vártak kilenc hónapot. Döbbenetes eredményt kaptak: azok a levelek, amelyeket erősen szennyezett ponton hagytak, 40 százalékkal kevésbé bomlottak le, mint a tiszta vidékre helyezett avarminta. A bomlás foka arányban állt az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával – olvasható a tanulmányban.
A sugárzás károsan hat a mikroorganizmusokra: a baktériumokra, gombákra. „Valószínűleg a bomlást előidéző mikrobák csökkent mennyisége miatt nem bomlik le az avar, amely olyan, mint a gyújtós: száraz, könnyű és elég gyorsan ég” – magyarázta a kutató.
Mousseau és más kutatók is aggodalmukat fejezték ki, hogy az erdőtalajon felhalmozódott avar veszélyes lehet, és a jövőben katasztrofális erdőtüzeket idézhet elő. Ha erdőtűz ütne ki, 28 év lebomlatlan avarja ideális „táplálékul” szolgálna neki. A füst messzire szállítaná a balesetből származó céziumot és más szennyező anyagokat – mondta Mousseau.