Imre kérdezi tőlünk:

Ha megharagszunk valakire, azt mondjuk, pukkadj meg. De mit jelent megpukkadni?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nyelvérzékünk szerint nem akkor mondjuk valakinek, hogy pukkadj meg!, amikor mi megharagszunk rá, hanem éppen akkor, amikor ő nem hajlandó megengesztelődni, és mi ezt ráhagyjuk. Nyelvi tapasztalataink szerint pukkancs az, aki haragszik, aki meg van sértődve, és nem tud, vagy nem akar megbocsátani, ragaszkodik a saját sértettségéhez. Akkor mondjuk neki, hogy Hát akkor pukkadj meg!, amikor feladjuk a küzdelmet a bocsánatáért, jobb belátásra térítéséért való kepesztésünkben. A pukkadj meg kifejezés használata ugyanakkor számunkra éppen azt jelzi a beszélő részéről, hogy ő maga nem haragszik. A pukkadj meg tréfás, humoros hatású, azt jelzi vele a beszélő, hogy a dolog nem olyan súlyos. Ha az lenne, akkor nem ezt mondaná, hanem azt, hogy Hát, akkor dögöljél meg cipőben! vagy azt, hogy Akkor menjél te a sunyiba!

Pukkancs
(Forrás: Wikimedia Commons / Guyon Morée / CC BY 2.0)

Nyelvi tapasztalatainkat részben a rendelkezésünkre álló szótárak is alátámasztják. Az Értelmező szótár + szerint a pukkad jelentése: ’érzelmeit visszafojtva bosszankodik, mérgelődik’. Ott ilyen példákat olvashatunk: Hiába próbált uralkodni magán, látszott, hogy pukkad a méregtől. Ugyanitt a pukkadozik jelentései: ’mérgelődik bosszankodik’, illetve a pukkadozik a nevetéstől jelentése ’nevetését alig vagy nem bírja visszafojtani’. A Magyar szókincstár szerint a pukkad szinonimái a bosszankodik, mérgelődik, kifakad, kitör, dühöng; irigykedik. A pukkadozik-éi: szétveti a méreg, dühöng, irigykedik; illetve: nevetgél, kacarász, hahotázik. És ahogyan az sejthető is, a pukkan, pukkad, pukkadozik hangutánzó eredetűek, a felfújt, duzzadt dolgok szétrepedésekor hallható hanghatásra utaló pukk-ból.

De Imre kérdése inkább arra vonatkozik, hogy miért ezzel a szóval illetjük azt, aki éppen mérgelődik, haragoskodik. A megpukkad hétköznapi metaforikus kifejezés; az érzelmekkel teli, az érzelmeitől duzzadó embert egy fölfújt, földuzzasztott tárgyként képzeli el. Amikor valaki pukkadozik (akár a méregtől, akár a nevetéstől), akkor annyira túlfeszítik az érzelmek, hogy épphogy föl nem robban tőlük, épphogy tud rajtuk uralkodni.  Amikor valakinek azt mondjuk, pukkadj meg, azt üzenjük neki, hogy magára hagyjuk őt ebben a „robbanásveszélyes”, forrongó érzelmi állapotban.

A megpukkad jól illeszkedik az olyan kifejezések közé, mint amilyen a szétveti a düh, fölrobban a méregtől, kirobban belőle a nevetés. A kognitív metaforaelmélet feltevése szerint a kifejezések által leírt, igencsak hasonló képek nem a véletlen művei, hanem éppen annak a jelei, hogy ugyanaz az úgynevezett fogalmi metafora húzódik meg mögöttük. A fogalmi metaforák az emberi gondolkodásra általánosan jellemzőek, általuk értjük meg és írjuk le a világot. Nem csoda hát, hogy a nyelvekben is megtaláljuk a különböző megvalósulásaikat. A megpukkad esetében a „TEST = TARTÁLY” fogalmi metafora valósul meg egy metaforikus nyelvi kifejezésben.

Bővebben a fogalmi metaforákról

Kövecses Zoltán (1998): A metafora a kognitív nyelvészetben. In: Pléh
Csaba – Győri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. 
Pólya Kiadó, Budapest, 1998.
Kövecses Zoltán (2005): A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív 
metaforaelméletbe. Typotex Kiadó, Budapest, 2005.
Lakoff, George – Johnson, Mark (1980): Metaphors We Live By. Chicago, University of Chicago Press.