Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap keddi kiadása szerint a kezdeményezést a peredi képviselőtestület december végén hagyta jóvá. Borsányi Gyula (Magyar Koalíció Pártja – MKP), a falu polgármestere az újságnak elmondta: március 10-re tervezik a szavazást, hogy az a parlamenti választásokkal egy időben legyen.

„Ez a falu mindig Pered volt. Szeretnénk, ha visszakapná történelmi nevét” – magyarázta Borsányi. A perediek egyszer már kinyilvánították, hogy nem kell nekik a Tesedíkovo név, az 1994-es népszavazás eredményét viszont Vladimír Meciar kormánya nem engedte végrehajtani – emlékeztetett a polgármester.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Gútán szintén március 10-én tartanak népszavazást arról, hogy a kisváros neve szlovákul is Gúta legyen az eddigi Kolárovo helyett.

A Rudolf Chmel (Híd) miniszterelnök-helyettes hivatala által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtási rendeleteit decemberben hagyta jóvá a kormány, így a szlovák történelmi személyekről elnevezett dél-szlovákiai települések már feltüntethetik magyar nevüket. A legtöbb érintett község vagy város a jelek szerint megelégszik a magyar felirat kifüggesztésével, a hivatalos, szlovák elnevezés megváltoztatását Gúta és Pered mellett eddig máshonnan nem jelezték – olvasható a lapban.

A Galántai járásban a nemzetiségileg kiegyenlített lakosságú Diószeg (Sládkovicovo) mellett Tallós (Tomásikovo) és Taksony (Matúskovo) érintett, de a peredihez hasonló változtatásra polgármestereik szerint nem készülnek. A Rimaszombati járásban levő Feleden (Jesenské, korábban Feledince) sem terveznek névcserét, árulta el Mihályi Gábor polgármester. Párkányban 1992-ben sikeresen népszavaztak a Stúrovo név Parkanra változtatásáról, de a belügyminisztérium ebben az esetben sem engedélyezte a végrehajtást. Jelenleg az önkormányzatban nem aktuális a téma, az MKP helyi szervezete viszont foglalkozni kíván vele – tájékoztatta az Új Szót Szigeti László, a párt járási elnöke.