-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szexuális aktus közben érte a halál azokat a teknősöket, amelyek megkövült maradványaira a németországi Messel mélyedésben bukkantak német kutatók.
A Darmstadt közelében lévő Messel olajpalabánya 47 millió évvel ezelőtt élt állatok fosszíliáit rejti, a lelőhely ezért valóságos kincsesbánya a kutatók számára. A mai Messel mélyedés egykor mély, vulkanikus krátertó volt nedves, trópusi környezetben. A párosodó teknősök aktus közben a tó alsóbb rétegébe csúszhattak le, ahol a vulkanikus mérgező gázok okozhatták pusztulásukat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Messel egyébként az 57-36 millió évvel ezelőtti eocén kor egyik leggazdagabb lelőhelye, feltárása segíthet megismerni az akkori élővilágot. Korai lovak, hüllők, főemlősök, rovarok, madarak és denevérek maradványai kerültek már elő itt.
A tetten ért teknősök a mára kihalt Allaeochelys crassesculpta faj egyedei voltak, amelyek mérete meglehetősen kicsi, mindössze 20 centiméter körüli. Leginkább az Új-Guineában és Ausztráliában honos malacképű teknőshöz (Carettochelys insculpta) hasonlíthattak, amelyek a legközelebbi rokonuknak számítanak a ma élő teknősfajok közül – mondta el a LiveScience című ismeretterjesztő portálnak Walter Joyce kutatásvezető, a Tübingeni Egyetem munkatársa.
Mint Joyce felidézte, az állatokat – számukra meglepő módon – általában párban találták meg, egy hímet és egy nőstényt együtt, összesen kilenc párt. A nőstények kicsit nagyobb méretűek voltak, mint a hímek, farkuk rövidebb és felnyíló alsó páncéllal rendelkeztek, ami segíthette tojásrakásukat. Minden párban a hátsó részükkel irányultak egymás felé a teknősök, két pár esetében ráadásul a partnerek farka egy vonalban volt.
„Ez éppen az a pozíció, ahogyan az élő teknősök farka elhelyezkedik párzás közben” – közölte Joyce. A kutató szerint mindez kivételessé teszi a fellelt fosszíliákat, mert soha eddig nem bukkantak rá így gerinces állatokra. Mint hangsúlyozta, elképesztően kicsi annak az esélye, hogy a partnerek aktus közben egyszerre pusztulnak el, majd mindkét maradvány épségben meg is őrződik. A tanulmányt részletesen a brit Királyi Társaság Biology Letters című szakfolyóiratában ismertetik a szerzők.